Drágán vette-e meg a Kormány a földgáztárolókat?

Share Button

Sokan kérdezik t?lem mostanság, mondjam már meg, mit gondolok én arról, hogy sok-e ez a 360 milliárd forint ezekért az E.On-os tárolókért, vagy sem, mert például Mártha Imre energetikai szakért? azt nyilatkozta, hogy csak 90 milliárdot érnek…

Hsz75.jpg

(Miel?tt a konkrét kérdésre is válaszolnék, egy zárójeles bekezdésben hadd mondjam el, hogy a gázüzlet dolgairól, vagy éppen a gáztárolók értékér?l nyilatkozni szívesen szoktak, sokan sokfelé. Mártha Imre is. Meg szakért?k is. De ? nem az. Sosem volt az. ? ugyanazt a generációt képviseli, akiket könnyen felismerhetünk a mostani Kormány holdudvarában is. ?k azok, akik a külföldi iskolákat végeztek, kiválóan beszélnek nyelveket – többnyire az angolt, a menedzser-közgazdász, vagy jogi egyetemeken végtelenségig szajkózott, jól hangzó típusmondatokat ismételgetnek, csodálatos grafikonokat gyártanak szakmányban és értelmeznek, de valójában nem mások ?k, csupán – a szakma valódi m?ködését egyáltalán nem ismer? – „F?nök kedvencek”. ?k a mindenkori miniszterek, miniszterelnökök liblingjei, a mindenhez ért?k… Mártha Imre az el?z?, szoci kormány liblingje volt, Rogán, Lázár és a többiek meg a mostani kormányé. De a mentalitás, a hozzáértés (bocsánat! a hozzá-nem-értés) szintje ugyanaz. Ezért – már bocsánat érte – nem szívesen szerepelek egy normál bekezdésen belül a „márthaimrékkel”…)

gáztárolási kapacitások.jpg

Szóval, mennyit is érnek ezek a tárolók? Ha most kellene ezeket a földalatti tárolókat létrehozni, akkor a 360 milliárdnál sokkal többért lehetne ezt megcsinálni. Felszíni és földalatti létesítmények (földgáztárolásra alkalmas, speciális szerkezet? kutak) tömkelegét beruházni bizony nem olcsó dolog. Mai értéken ezek újbóli létrehozása jelent?sen meghaladná a mostani vételárat. Na, ugye?! Akkor most akár hátra is d?lhetnek a döntéshozók, hiszen mégis jó üzletet kötöttek, nem igaz? Nem. Ne d?ljetek hátra, mert nem err?l beszélünk mi, akik azt mondjuk ez egy hibás, felesleges és a nagyszájú ködösítésen túl, ténylegesen más érdekeket szolgáló lépésr?l van szó. Ugyanis a kérdés valójában az, hogy minek kell ez nekünk? Ki lenne az az ?rült, aki a meglév? tárolók mellé ismét létrehozná ugyanazt a kapacitást, ami már megvan? Senki. Minek is? Hiszen már itt van. Használhatjuk, élvezhetjük minden el?nyét és hátrányát. És nem viheti el t?lünk senki! Ugyanis ezek nem gépek, amiket felpakolunk egy teherautóra és eladunk. Ezek nem szimpla gyártósorok egy nagynev? autógyárban, amit a tulajdonos egyszer csak áttelepít egy másik országba, mert itt már nem kap elég kedvezményt a kormánytól, még ha olyannyira stratégia partnernek is nevezzük is. A földalatti gáztárolókat ugyanis nem tudja elvinni a tulajdonos, mert a földb?l a tárolóréteg nem vehet? ki, csak itt létezik, ahol létrehozták. Mondhatni nem ingóság, hanem ingatlan, még ha a szó köznapi értelmében mégsem nevezhetném annak. A földgáztárolás m?ködtetése pedig engedélyhez kötött tevékenység, amit korábban a Magyar Energiahivatal, ma pedig – az átgondolatlanul létrehozott, és a minisztériumok felett álló, és véleményem szerint túlzott hatalommal bíró – Magyar Energia és Közm? Hivatal szabályoz. És ez a hivatali szabályozás éppenséggel elég eszközt ad a magyar állam kezébe, hogy a földgáztárolói tevékenység nem hagyható abba csak úgy, nem igazíthatja át a tárolási és csúcskapacitást a mindenkori tulajdonos a saját kénye-kedve szerint. Földgázt tárolni ugyanis nem csupán engedély kérdése, hanem kötelezettség is. A magyar gázellátás biztonsága szempontjából elengedhetetlenek a hazai földalatti gáztárolók. Persze mondhatnák a tamáskodók, hogy ez biztos nem is igaz, hiszen sok országnak nincs és mégis m?ködnek. Igen ám, de a gázellátottság mértéke sehol a környékünkön meg sem közelíti a miénket. De még egész Európában sem, hiszen egyedül Hollandiában éri el a „gázosítás” mértéke a 90 % feletti mértéket. Most ne taglaljuk, hogy miért és hogyan alakult ez ki, a lényeg, hogy mi energia-mixünkben a gáz jelent?s arányt képvisel, ez ma már energetikai adottságnak tekinthet?, így az ellátás biztonság kérdéseit ennek megfelel?en kell közelítenünk. Ugyanakkor az elérhet? gázforrások

mol_gas011.jpg

tekintetében az ország kiszolgáltatott helyzetben van. A felhasznált földgáz dönt? hányada (80 % feletti rész) importból érkezik hozzánk. Ez még önmagában nem lenne baj, hiszen van ezzel más is így, de ha mindez az import nagyon er?sen egy beszállítótól érkezik, egy cs?vezetéken, akkor mind a kiszolgáltatottság mértéke, mind technikai kezelhet?sége er?sen limitált. Érthet?bben fogalmazva: nem csupán az a probléma, hogy orosz gáz alapú az importunk, így – tetszik, vagy sem, de – kénytelenek vagyunk azzal a bizonyos beszállítóval korrekt üzleti viszony keretében, de mégis csak kiszolgáltatottabb alkupozícióból tárgyalni, hanem az ugyanúgy probléma ellátási szempontból, hogy a hozzánk érkez? vezetékek átenged? kapacitása szintén determinálja, hogy mekkora a maximálisan érkez? import mennyisége. A földgáztárolók segítségével ezt a hidrodinamikai egyensúlyt könnyebben fenn tudjuk tartani, mert az ellátásban az is fontos, hogy a valamennyi fogyasztó ugyanabban az id?ben megkapja a számára szükséges mennyiség? és min?ség? földgázt, ugyanolyan f?t?értékkel és ugyanolyan nyomáson. A földgáztárolók létrehozásának inicializálója éppen annak a ténynek felismerése volt, hogy a fogyasztás szezonális és napszaki egyenl?tlenségeinek kiegyenlítéséhez szükség van olyan elérhet?, viszonylag nagy gázkapacitásra, ami ilyenkor – leginkább a nagyobb fogyasztást jelent? téli id?szakban – beadható a rendszerbe.

Hsz78.jpg

S bár a hazai közvélemény alapismereteit látva, igencsak ráférne egy-egy szakmai terület alaposabb, és érthet? nyelvezetben megfogalmazott bemutatása „a zembereknek”, de nem akarnám sokáig elhúzni az id?t szakmai fejtegetésekkel, mert a kérdést?l nagyon eltávolodnék így. Maradjunk annyiban, hogy a hazai gázellátottság szintjét, az importigényünket és a gázvezetékrendszerünk bonyolultságát tekintve a földalatti gáztárolók a magyar földgázrendszer lényeges és elengedhetetlen részét képezik. Röviden leírva: nem föld alá beásott tartályokról van szó, hanem lemerült földgáz, vagy k?olajmez?k pórustérfogataiban létrehozott árumin?ség? földgáz tárolásáról, ami egy „él?”, m?köd? földtani környezet, a maga sajátos m?ködtetési és karbantartási igényeivel együtt. Az egyszer?bb m?ködési modell érhet?bbé tételét szolgálja ez a rövid kis animációs film. Tudom, sokan támadják/támadták, de higgyék el nekem, a stratégia gáztároló (ahogy hivatalosan nevezik: biztonsági gázkészlet) ugyanolyan fontos eleme a rendszerünknek, ami valódi funkcióját tekintve egy komolyabb gázellátási zavar esetén lesz majd valódi értékén kezelve. Na, akkor majd talán ezren lesznek, akik verik a mellüket féltéglával, hogy ez az ? érdemük… De hát biztosítást sem azért kötünk, mert balesetet akarunk szenvedni, nem igaz? Ahogy mondani szoktam, nincs baj, amíg nincs baj! Vagyis nincs gáz, amíg VAN gáz.

A földgáz tárolása, mint valamennyi energetikai tevékenység nagy beruházás igény?, komoly m?ködési költséggel végzett, ért? és végzettséget feltételez?, azaz szakmai hozzáértést kívánó tevékenység, de m?szaki és rezervoár-geológiai kockázatot is jelent? veszélyes üzem, ami a beruházás és m?ködtetési költség arányaihoz mérhet? jövedelmez?séget biztosít a tulajdonosának. Normális piaci viszonyok között csakis nagy befektetett pénz hozhat, nagy nyereséget. Meg irtózatosan nagy buktát is persze, hiszen az üzlet és a piac kockázatos dolog, aki ezt vállalja, az az elérhet? profit reményében teszi ezt.

Jó-jó, tudom, hogy 2014 a rezsiharc éve lesz, hiszen megmondta a Miniszterelnök is. Meg azt is, hogy „Nekünk azonban egyszer és mindenkorra le kell zárnunk azt a korszakot, amelyben nyerészkedni tudtak az energiaszolgáltatók az embereken”, de anélkül, hogy min?síteném ennek a kijelentésnek a tényleges értelmét és tartalmát, inkább javasolnék egy régi könyvet el?venni a porosodó könyvtárból, bizonyos Marx Károly írta, ha jól emlékszem az volt a címe: T?ke. Ámbár lehet, hogy a Bibó szakkollégiumban ez nem volt elérhet? olvasmány?! 0marx.jpg

A kérdés a földgáztárolókkal kapcsolatosan valójában nem az, hogy sok-e érte a megadott vételár, 90 milliárdot érnek-e, 20 milliárdot, vagy 200-at? Egy üzleti tevékenység értékét sokféleképpen lehet egy vásárló szemszögéb?l értékelni. Bekerülési érték, könyvszerinti érték, újrael?állítási érték, a jöv?beli bevételek és kiadások különbségének, a cash flow-nak a nettó jelenértéke, stb. A megvásárolt eszköz annyit ér, amennyit a vev? hajlandó fizetni érte. De a véleményem szerint ezért az üzletért 1 forint is sok. Mert, nincs rá szükség, hogy ezeket a földalatti gáztárolókat állami tulajdonban üzemeltessük. Egyszer?en felesleges megvenni. És akkor minden pénz sok érte. Senki ne higgye már el, hogy attól lehet a kenyér árát mondjuk szignifikáns módon befolyásolni, hogy a miénk-e a kenyérbolt épülete is, vagy csak béreljük. A lényeg ugyanis az, hogy legyen kenyérbolt, ahol tudunk kenyeret venni. A piaci folyamatok során a földalatti gáztároló csupán egy „raktár”, ahová a megvásárolt gázt a keresked? (vagy éppen az állam) eltárolja, hogy szükség és igény esetén azt majd a piacon értékesítse. Kit érdekel, hogy a raktár kinek a tulajdona? Különösen akkor, ha tudjuk, hogy márpedig a raktár tulajdonosa köteles a raktárát a megfelel? kapacitással fenntartani és a keresked?k (vagy éppen az állam) számára elérhet?vé tenni, és e kötelezettség engedélyez?je és szabályozója – illetékes hivatalán keresztül – maga a magyar állam. Miért kellene, hogy akkor a raktár tulajdonosai is a magyar állam legyen?

mol_gas008.jpg

A vásárlás ügyeletes támogatói ilyenkor el? szoktak jönni mindenféle érvekkel, hogy például ott van az olcsó gázból betárolt párnagáz, ami bevethet? a rezsicsökkentés érdekében, vagy azzal, hogy a tevékenység non-profit lesz, így a fogyasztók pénze nem lesz lenyúlva a multik által. Ki kell ábrándítsak mindenkit, aki beveszi ezt a két szakmai és közgazdasági ostobaságot. El?ször is: a párnagáz kérdése. A párnagáz nem használható fel csak úgy, arra a tároló fenntartása érdekében szükség van. Mondhatni az a tároló motorja, ami nélkül egyszer?en nem m?ködik a földalatti gáztárolás. A párnagázt felejtsék el, mint rezsicsökkentési eszközt, mert ha fel is használnak bel?le valamennyit, azt mindenképpen vissza kell pótolni, s akkor már a drágább gázból, tehát nem nyertünk vele semmit, csak elodáztuk a problémát. Arról nem is beszélve, hogy a párnagáz kitermelésével a tárolóréteg elérhet? kapacitását romboljuk, azaz csökken a betárolható és elérhet? gáz mennyisége. Való igaz, hogy az E.On már csökkentette egyszer az egyik földalatti gáztárolójában a párnagáz mennyiségét. De ez azért volt, mert a tárolók a hosszú évek m?ködtetése során, természetesen módon maguk is veszítenek tárolókapacitásukból,s ehhez lehet igazítani a párnagáz mennyiségét. De nem mindegy, hogy valamit szándékosan teszek tönkre, vagy igazodom az elhasználódásából következ? körülményekhez! Lehet persze továbbra is ezzel „játszani”, lehet ezt a párnagáz mennyiséget odaígérni bárkinek, de akkor a döntéshozó viselje majd annak felel?sségét is, hogy tudatosan károsította a tároló értékét, veszélyeztetve a gázellátás biztonságát. Lehet, hogy nem holnap, hanem holnapután. De sokkal hamarabb lesz ez érezhet?, mint a politikusaink gondolnák, s túl hamar ahhoz, hogy számonkérhet? legyen ez majd rajtuk is. S akkor már technikailag is kés?lesz, mert a tároló nem, vagy csak komoly pénzügyi források, m?szaki er?feszítések és rengeteg id? árán lesz helyrehozható. Másodszor: A non-profit tevékenységr?l pedig annyit, hogy energetikai szolgáltatás esetén (is), ez bizony fából vaskarika. Az energetikai rendszereknek nem csupán a létrehozása, de bizony a fenntartása és m?ködtetése is hatalmas pénzforrásokat igényel. Ezt valahonnan el? kell teremteni. Vagy a tevékenységen elért profitból, vagy az adóinkból. A lényeg: mindenképpen a fogyasztók fizetik meg, mert ki más fizetné. Pénz nem teremt?dik csak úgy. A profit teremti meg a forrást, egyúttal a befektet? számára is a profit jelenti a befektetett pénzeszközök megtérülését és hasznát. Nincs olyan, hogy nem a haszon érdekében vágunk bele egy üzletbe. S minél nagyobb a befektetési forrásigény, minél nagyobb a befektetés kockázata, annál nagyobb hasznot vár el a befektet?. A profit egy részét visszaforgatja fenntartásra, korszer?sítésre és b?vítésre (nem azért, mert a „nagytudású” Kormány ezt elrendeli, ahogyan azt a bölcs Rogán úrtól hallhattuk, hanem egyszer?en azért, mert tudja, hogy az üzletet folyamatos mozgásban tartani a saját maga érdeke is!); a haszon (profit) másik részét pedig kiveszi, hogy felélje, vagy másik üzletbe fektesse. Ezt így csinálják az állami vállalatok is. Semmiben nem különböznek a multiktól, legfeljebb a hozzáértés mértékében, vagy az állami (közös) tulajdonhoz való viszonyulás mikéntjében (ld. „közös lónak túros a háta”). Az MVM, mint a legnagyobb állami tulajdonú energetikai vállalat ugyanolyan – s?t olykor még nagyobb – haszonkulccsal dolgozik, mint bárki más, s a megtermelt profitot esze ágban nincs odaadni a fogyasztónak rezsicsökkentés ürügyén. Inkább visszaadja a Kormánynak osztalék gyanánt (ezt hogy-hogy nem ostorozza olyan nagy elánnal a „kiváló rezsicsökkent?” Németh Szilárd?), vagy befekteti másik tevékenységbe, mondjuk állami mobiltelefon szolgáltatóba, vagy abba, amit éppen kér t?le a Kormány. A fogyasztók pénze így, vagy úgy, de le lesz nyúlva, mondjanak róla bármit is…

fgt.jpgSzóval nincs itt új a nap alatt, az energia lételemünk, de egyúttal nagy üzlet is. Aki birtokolja a földgáztárolókat, az majd annak – a kötelez? jelleggel garantált – hasznából is részesül. Vagy osztalék formájában, és/vagy úgy, hogy a szükséges karbantartásokat és beruházásokat – átláthatatlan közbeszerzések révén – saját, jól ismert „csókosainak”. priorizált vállalkozásainak játssza át, drága pénzért, évi több száz millió, s?t több milliárd forint értékben. Mi meg majd fizetjük. Mint ahogyan a mostani vételárat is, meg a fenntartás költségeit is. Na, ezért sok érte a 360 milliárd, és ezért sok érte egyetlen fillér is a mi pénzünkb?l. Ugyanis ett?l sem olcsóbb nem lesz a gáz, sem a gázellátás biztonsága nem emelkedik, viszont újabb átláthatatlan csatornákon t?nik el a „zemberek” pénze a nyilvánosság el?l…

Forrás: http://osztommagam.blog.hu/

Vélemény, hozzászólás?