Összesen több mint 52 gigawatt szélerőművi kapacitást telepítettek világszerte 2017-ben. A tavalyi adat ugyan enyhe csökkenést jelez a 2016-ban installált 54,6 gigawatthoz képest, azonban a piac 2019-2020-ban visszaállhat az emelkedő pályára – következtet a Globális Szélenergia Tanács (GWEC) jelentésében.
Ami a további kilátásokat illeti, a GWEC szerint a szélenergia szektor 2019-ben visszatér a „drámai növekedéshez”, amelynek eredményeképpen 2022-re a kummulatív kapacitás elérheti a 840 GW-ot. Az új lendületet számos (régi-)új piac élénkülése adhatja meg a globális piacnak: Argentína, Dél-Afrika, Mexikó, India, Oroszország, Vietnám és Szaúd-Arábia várhatóan jelentősen növeli majd szélerőművi kapacitásait.
A GWEC szerint az offshore, vagyis tengeri szélenergia-hasznosítás „futótűzként” terjed világszerte, nagyrészt Európa türelmes úttörő erőfeszítéseinek köszönhetően, amellyel a technológia költségeit versenyképes szintre szorította le.
2017-ben összességében 157 GW megújuló alapú áramtermelő kapacitást telepítettek világszerte, ami körülbelül 10 százalékkal múlja felül az előző évi 143 GW-ot, és messze meghaladja a mintegy 70 gigawattnyi, tavaly installált fosszilis kapacitást. A (fotovoltaikus) napenergia kapacitások tavaly 98 GW-tal, 38 százalékkal bővültek. A megújuló energiaforrások súlya a globális áramtermelésben 11 százalékról 12,1 százalékra nőtt 207-ben – derült ki korábban az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Frankfurt School közös jelentéséből.
Tarol a szélenergia Észak-Európában
Belgium megduplázná az offshore szélfarmok létesítésére kijelölt vízfelületek nagyságát, míg Dánia azt tervezi, hogy hét legnagyobb városa teljes ellátását biztosító új szélturbinákat telepít. Egy új, 221 négyzetkilométeres területet jelöl ki Belgium a Franciaországhoz közeli tengeri vizein új szélfarmok létesítésére – jelentette be a belga kormány az előző héten. Az ország jelenleg mindössze 870 megawatt offshore szélerőművi kapacitással rendelkezik, négy parkba elosztva, a terv szerint azonban 2020-ig ez 2,2 gigawattra emelkedne, 2030-ig pedig elérné a 4 gigawattot. A szélerőművi kapacitások fejlesztése az emissziócsökkentés mellett már csak azért is létfontosságú Belgium számára, mert a kormány nemrég bejelentette, hogy 2025-ig leállítja mind a hét nukleáris reaktorát, amelyek termelése az ország áramigényeinek több mint 50 százalékát fedezi. Önmagában ez a lépés mintegy 6 GW új termelő kapacitás termelésbe állítását teszi szükségessé.
Dánia közben a világ legnagyobb szélfarmjának létrehozását tervezi, amellyel jóval közelebb kerülhet ambiciózus céljához, miszerint az ország teljes energiafgyasztásának legalább a felét fenntartható, tiszta energiaforrásból kell megoldani 2030-ra. A partoktól körülbelül 50 kilométeres távolságban tervezett szélfarm névleges kapacitása 800 MW lesz. Az építkezés ugyan csak 2024-ben indulhat, azonban az ország addig is jelentős szélenergia-termelő kapacitások telepítését tervezi.
