Hamarosan véget ér a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság, amely lassan egy hónapja zajlik, s a meccsnapokon néz?k tízezreit csábítja a stadionokba, és millióit szegezi a televíziók és kivetít?k elé. A rendez? ország egy ekkora sportesemény házigazdájaként számtalan problémával szembesül, amelynek megoldására nincs kitolt határid?, ugyanis néz?k milliói várják a nyitómérk?zést, és az azt követ? küzdelmeket. Az energetikai ellátásbiztonság, az energiahatékonyság, a hulladékszállítás mind olyan kérdéskör, amely nem biztos, hogy az embereknek egyáltalán eszükbe jut egy Európa-bajnokság kapcsán; pedig éppoly fontos elemei az el?készületeknek, mint a néz?k biztonságának biztosítása, vagy a stadionok felújítása.
Jellemz?en sem az emberek, sem a média nem szokta megjegyezni, ha minden gördülékenyen zajlik egy sportesemény lebonyolítása során, azonban amikor fennakadás történik, azon évekig lovagol a média. Így történt ez két évvel ezel?tt, a 2014-es VB-n, aminek a legendás futballnemzet, Brazília adott otthont. A legnagyobb problémát a be nem fejezetett stadionok jelentették, a nyitómeccs helyszíne a kezdésre sem készült el teljesen, aminek nagy visszhangja lett a nemzetközi médiában. A tömegközlekedés is hagyott kivetnivalót maga után, egyes városokban annyira elmaradott volt a rendszer, hogy az adott meccsnapokon munkaszüneti napokat hirdettek meg, s aznap az iskolákba sem kellett bemenniük a gyerekeknek.
A rendez? nemzet felel?ssége tehát hatalmas. A brazil példa csak egy a sok közül, és a lehetséges problémák tárháza szinte végtelen. Az eddigiek alapján úgy t?nik, hogy Franciaország jól vizsgázott – még akkor is, ha például a marseille-i pálya gyepsz?nyegén valóban volt mit javítani – a rendezés tekintetében. Még a fenntarthatósági törekvéseket és intézkedéseket is sikerült a küls? szemlél?k számára kielégít?en kezelni, beleértve ezek közé a stadionok energiaellátását, a létesítmények körül keletkez? szemét kezelését és az energiahatékonysági intézkedéseket is.
Stadiontervezés a fenntarthatóság jegyében
Habár Franciaország 1998-ban a labdarúgó világbajnokságnak házigazdája volt, 2007-ben pedig rögbi-világbajnokságot rendeztek, a 2016-os eseményhez nagyobb volumen? stadion-felújításokra volt szükség, így el?re gondolkodva és a fenntarthatóságra is figyelve végezték az átalakításokat és építkezéseket. Egyes létesítmények nem csak a labdarúgással kapcsolatos eseményeknek adhatnak otthont, hanem más sportágak és kulturális rendezvények lebonyolítására is alkalmasak. A társadalmi fenntarthatósági alapelveknek való megfelelést szolgálja az el?készületek során keletkezett, és hosszú távon is megmaradó, mintegy 5000 álláshely is (az építkezések során 20000 új munkahely keletkezett).
A komplexumok építése során a fenntartható energiagazdálkodás megteremtése is kiemelt szempont volt. A stadionok renoválása és az új létesítmények építése során alapvet?en arra törekedtek, hogy mindegyik sportlétesítmény a HQE (High Quality Environmental) elvárásoknak megfelelve zöld épületnek min?süljön. Többek között olyan mutatókra kellett odafigyelniük az épít?knek, mint az energiafogyasztás minimalizálása, a vízfogyasztás csökkentése, vagy a hatékony hulladékgy?jtés. A Stade de Nice építése során ügyeltek arra, hogy a napsütéses id?t maximálisan ki tudják használni, csökkentve ezzel az energiaigényeket, a stadion szell?zését pedig a természet nyújtotta széljárás kihasználásával oldották meg.
Energiaellátás megújuló energiaforrások segítségével
A franciák fenntarthatóságra való törekvése a megújuló energiaforrások felhasználásában is megnyilvánult. A már említett Stade de Nice építése során igyekeztek környezetkímél? megoldásokat használni: a küls? fémszerkezet helyett faszerkezetet építettek. Az épület tetejére szerelt napelemek segítségével pedig a stadion háromszor annyi energiát termel, mint amennyit elfogyaszt. A marseille-i Stade Vélodrome energiaellátását szélturbinákkal fedezik, további hét stadionban pedig es?víztárolók kaptak helyet. Mind a tíz helyszínen automatizált energiaellátó rendszer m?ködik a stadionokban, amelyek mérik és optimalizálják az energiafogyasztást. Az alábbi ábra jól szemlélteti ezen törekvések megvalósítását.
Hulladékfeldolgozás
A hulladékok megfelel? elszállítása és újrafeldolgozása az Európa-bajnokság egyik olyan kérdése, amire különösen nagy figyelmet fordítottak a házigazdák. A stadionban és azon kívül keletkez? hulladék, már mennyiségéb?l adódóan is, kell?en el?relátó gondolkodást kívánt a tervez?kt?l. Ennek megoldására a franciák – párhuzamosan a nemzetközi hulladékkezelési trendek ajánlásaihoz – egy háromlépcs?s megközelítés mentén készültek: legalább 50 százalékra emelték az a stadionokban keletkez? hulladék újrahasznosításának mértékét, az energiatermelés célú égetés növelésével csökkentették a deponálásra kerül? hulladék mennyiségét és er?teljes szemléletformálásba kezdtek.
Ötletes megoldás volt a szervez?k részér?l, hogy a sportesemény el?tt már körülbelül egy évvel látogatásokat szerveztek a stadionokba a nagyközönség részére, amivel a problémamentes lebonyolításhoz kell? know-how megszerzése volt a céljuk. Az ilyen „próbaesemények” után az adatokat feldolgozva olyan információk birtokába jutottak, ami hozzájárult például az energia- és vízfogyasztás optimalizálásához, vagy éppen a lehet? legjobb menekülési útvonalak kidolgozásához.
Forrás: chikansplanet.blog.hu
