Egyre több naperőmű létesül a világban. Mennyire éri meg egy ilyen beruházás? Valóban piacképes az így előállított áram? Teljes mértékben át tud-e állni egy ország napenergiára? Molnár Gáborral, a MET Power szakértőjével beszélgettünk.
Nem olyan könnyű elképzelni a dimenziókat, amikor a híreket olvassuk: most épül a világ legnagyobb naperőműve Kínában, melynek kiterjedése kb. kétszer akkora lesz, mint a budapesti V. kerületé – mondta a Millásreggeli műsorában Molnár Gábor, a MET Power üzletfejlesztési szakértője. A létesítmény beépített teljesítményét tekintve 2000 megawattos lesz, ami nagyságrendileg megegyezik a Paksi Atomerőműjével. Összehasonlításként: Magyarországon a legnagyobb ilyen erőmű 15 megawattos, de még Európában is a legnagyobb ilyen, amely Franciaországban található „csupán” 300 megawattos – tehát tényleg nagyságrendi különbség az, ami most történik Kínában – mondta Molnár Gábor.
A szakértő szerint Kínában nagyon jelentős az állami beruházások mértéke, részben ezért is jobban megéri ilyen naperőműveket építeni, mint néhány évvel ezelőtt. Igaz, a most induló nagy projektek közül több is van magánkézben. A költségek más országokhoz képest sokkal alacsonyabbak, ebben a méretgazdaságosság és a technológiai fejlődés is fontos. Az sem elhanyagolható a szakértő szerint, hogy a világ napelem-gyártókapacitásának nagy része Kínában van, ez is hozzájárul ahhoz a boomhoz, amit most látni ott.
Arra a kérdésre, hogy mennyire éri meg naperőművet építeni, a szakértő elmondta: Nem mindegy, hogy hol létesülő beruházásokról beszélünk. Globális piacról van szó, tehát a szükséges alapanyagokat nagyjából ugyanannyiért lehet beszerezni. Fontos azonban, hogy ezek a megújuló beruházások támogatott árakkal létesülnek, a támogatás mértéke pedig változó lehet. Ezen kívül még a finanszírozásban van nagy különbség, vagyis mekkora hitelt és milyen kondíciókkal lehet felvenni a beruházáshoz, mivel méretéből adódóan hitelre általában szükség van. Nagyon fontos és országonkénti különbség az is, hogy a szolgáltató mennyiért veszi meg az előállított áramot, jellemzően ezeknél az erőműveknél az előállított áram nem az áramtőzsdén lesz értékesítve, hanem van egy központi felvásárló, aki támogatott áron veszi át az áramot, mondta Molnár Gábor.
Abu Dhabi, ahol a világ legolcsóbb naperőműve épülhet meg, ebből a szempontból elég szerencsés hely, mivel közel kétszer annyit süt a nap, mint Magyarországon. Ez pedig, a MET Power szakértője szerint jelentősen segíti egy ilyen beruházás megtérülését. Most már azonban látszik, hogy egyre több olyan projekt van világszerte, ahol a megtermelt áram ára közelít a világpiaci árhoz, tehát alapvetően nincs szükség támogatásokra. Nem mondhatni még, hogy ez a jellemző, de egyre gyakrabban látni ilyet is, mondta Molnár Gábor. Az Abu Dhabi erőmű esete is arra világít rá, hogy a naperőmű-technológia fejlődése eljutott arra a pontra, hogy ki lehet venni alóla azt a mankót, amit kapott az utóbbi években – tette hozzá.
A támogatási rendszeren is látszik az: a világ több helyen, így Európában is lezajlott egy nagy boom, kiépült nagyon sok kapacitás a támogatott árakkal. A szakértő szerint most éppen ezeket a támogatott árakat vágják kicsit vissza, illetve racionalizálják. Van néhány érdekes kivétel, ilyen például Ukrajna is, ahol az egyik legmagasabb támogatással találkozhatunk. Talán sokaknak újdonság lehet, hogy komoly naperőművekkel rendelkeznek, 100 megawattos méretűből található több is. Kérdés azonban, hogy egy befektető mennyire szeretne olyan országkockázatot felvállalni, amilyen Ukrajnában is van, egy húsz évre szóló periódusra. Nem meglepő, hogy ezt inkább helyi szereplők vállalják, mondta Molnár Gábor.
A magyar viszonyokról: ha megnézzük például, hogy Németországban mennyi kiépített kapacitás van, akkor elmondható, hogy jobbak a hazai környezeti viszonyok. Itthon még csak most kezdődik el a nagyobb, ún. utility scale méretű, tehát 5 megawattnál nagyobb naperőműveknek a létesítése, úgy gondolom, hogy ez a következő néhány évben éri majd el a csúcsát, mondta a szakértő. Jelenleg két ilyen nagyobb létesítmény van, az egyik a Mátrai Erőműnél, a másik pedig Pécs mellett.
Teljes mértékben átállni a napenergiára egyelőre még nem tud egy ország sem. Hiszen, amíg nincs megoldva a villamosenergia nagy mennyiségben való tárolása, addig az egész megújuló energiából származó termelés – nem csak a napenergiából tehát – csupán kiegészítő tud maradni, Molnár Gábor szerint. Szükség van egyrészt arra ugyanis, hogy legyenek olyan erőművek, amelyek a folyamatos termelést adják, másrészt kellenek olyan szabályozható erőművek, amelyekkel egyensúlyban lehet tartani a rendszert. A szakember szerint világosan látszik azonban, hogy a tárolói technológiáknál nagyon hasonló folyamatok zajlanak le most, mint ami a naperőművi technológiákban tíz éve elkezdődött. Reális elképzelés az, hogy a következő 10 évben ezen a területen is olyan technológiai fejlődés megy végbe, ami lehetővé teszi a tárolás nagy mennyiségű elterjedését. Ebből a szempontból bizakodó vagyok – mondta Molnár Gábor.
(A Millásreggeli gazdasági rádióm?sorban, a 90.9 Jazzy rádión elhangzott interjú szerkesztett változata.)
Forrás: nrgreport.com
