Elefánt a porcelánboltban – Mit okoz Trump ámokfutása?

Share Button

A Párizsi Klímaegyezmény nem szűnik meg, attól függetlenül, hogy a jövőben az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi megállapodás tagja marad-e vagy sem. A kilépés nem egyetlen nap vagy éjszaka alatt fog megtörténni, a folyamat több évig is eltarthat – ráadásul vissszafordítható, és ezt akár maga Donald Trump is megteheti. Ha a kilépés mégis bekövetkezik, az Egyesült Államok gazdasága számára várhatóan nem von majd elsöprően pozitív következményeket maga után, sőt. Utánajártunk, mivel járhat Donald Trump elnök csütörtöki bejelentése.

Számos kérdést felvet Donal Trump, az Egyesült Államok elnökének csütörtök esti bejelentése, miszerint visszalépteti országát az úgynevezett Párizsi Klímaegyezményből.

Trump indoklása szerint döntésével alapvetően az Egyesült Államok gazdaságát védi egy olyan alkutól, amely szavai szerint amerikai állások megszűnésével járna. Mértéktartó vélemények alapján valószínűleg azonban túloz, amikor a megegyezés gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásairól beszél. Az elnök csütörtökön azt is közölte, nyitott arra, hogy az Amerika számára sokkal kedvezőbb feltételek mellett újratárgyalja az alkut, az azonban nem világos, hogy ez pontosan mit is jelent, ahogyan az sem, hogy az ajánlatát hogyan fogják fogadni az egyes országok. Ehhez hasonlóan, a környezetvédől aggályai ellenére az Egyesült Államok kivonulása a megállapodásból minden bizonnyal nem jár majd azonnali hatással a klímaváltozás elleni globális küzdelemre.

A döntéssel, lehetséges következményeivel kapcsolatban a következő alapvetések tehetők:

Trump bejelentése a Párizsi Klímaegyezmény végét jelenti?

Nem, mindössze elindította az USA-t az alkuból való kilépés útján.

Ezek után is csaknem 200 ország marad a megállapodásban, amely az Egyesült Államok pozíciójától függetlenül hatályban is marad.

Bejelentése szerint nyitott az új feltételek mentén történő újratárgyalás felé, amely az amerikai munkások számára kedvezőbb, a többi országot pedig nagyobb vállalásokra ösztönzi.

A Bloomberg megjegyzi, hogy sokkal rosszabb lenne a helyzet, amennyiben az elnök az alku alapját is képező 1992-es ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéből való kilépést ígérte volna meg, amelyet még George H. W. Bush írt alá. Ez kétségtelenül sokkal nehezebbé tenné a Párizsi Klímaegyezmény későbbi esetleges újratárgyalását és -kötését.

Mi jöhet most?

A Párizsi Klímaegyezmény alapján Donald Trumpnak 2019 novemberéig várnia kell arra, hogy formálisan is beterjeszthesse kilépési szándékát. Amennyiben ez bekövetkezik, azt követően újabb egy év múlva valósulhat meg a formális kilépési aktus. A döntést azonban akár az Egyesült Államok következő elnöke, akár maga Donald Trump is visszafordíthatja. A téma valószínűleg kitüntetett helyet foglal majd el az Egyesült Államok 2020-as elnöki kampányában is.

Mit jelenthet a Párizsi Klímaegyezmény újratárgyalása?

Csütörtöki bejelentésének jelentős részében Trump arról beszélt, hogy újra kívánja tárgyalni az alkut egy Amerika számára kedvezőbb kimenetel érdekében. Azt ugyanakkor nem fejtette ki, hogy ez mit jelenthet, és hogy mely feltételek módosítását szeretné elérni ezzel. Ahogyan az sem világos, más országok miért nyitnák újra az egyszer már évek alatt lefolytatott tárgyalásokat. Szavai szerint az új verzióban más országoknak nagyobb üvegházgáz-kibocsátás csökkentési vállalásokat kellene tenniük. Miután azonban a megállapodás lényege, hogy az egyes országok önkéntes alapon tehettek vállalásokat, Trump mindenféle tárgyalások nélkül is dönthet az amerikai vállalások visszavágásról. Csökkenti azonban az újratárgyalások valószínűségét az is, hogy maga Trump is úgy fogalmazott ennek kapcsán:

Ha sikerül, az nagyszerű; de ha nem, úgy is jó.

 

Kik lehetnek a lépés nyertesei és vesztesei?

A kilépés valószínűleg lökést adhat a karbon-intenzív, tehát nagymértékű szén-dioxid-kibocsátással járó iparágak, így a szén- és nehézipar számára; ugyanakkor értelemszerűen mérsékelheti az alacsony karbonintenzitású technológiák iránti keresletet. Az összefüggés azonban nem túlságosan erős: Trump belső politikája ugyanis sokkal inkább meghatározó e tekintetben, mint a Párizsi Klímaegyezmény, amely nem tartalmaz semmilyen kényszerítő mechanizmust a vállalásaikat nem teljesítő országokkal szemben.

A tengerentúli piacokra is szállító egyesült államokbeli vállalatok azonban új akadályokkal szembesülhetnek exporttevékenységük során, amennyiben a lépésre válaszul bizonyos országok például a szén-dioxid kibocsátással összefüggő vámokat vagy egyéb büntető tarifákat vethetnek ki az amerikai termékekre.

A lépés más országokban az amerikai termékek egyfajta fogyasztói bojkottját is kiválthatja.

És mit jelenthet mindez a klímamegállapodásra nézve?

Nem sokat. Az Amerikai Egyesült Államok üvegházgáz-kibocsátása esett az előző elnök, Barack Obama hivatali ideje alatt, a trend azonban várhatóan megtörik Trump alatt, tekintettel arra, hogy máris Obama környezetvédelmi célú szabályozásainak számos elemét vonta vissza. Például az új szénbányák nyitására, vagy a természetvédelmi területeken folytatott kitermelésre vonatkozó tilalom semmissé tételével. A csütörtöki bejelentés nem befolyásolja közvetlenül ezen belföldi szabályokat. A környezetvédők azzal érvelnek, hogy az egyezmény felmondása csökkentheti a Trumpra annak érdekében nehezedő nyomást, hogy gondolja újra Obama örökségét.

Sokkal fontosabb kérdés ugyanakkor, hogy vajon a kilépés talál-e követőkre más országok között. Erre egyelőre kevés jel utal: a nagy szennyezők, mint például Kína és India egyértelmű elkötelezettséget tanúsítottak a Párizsi Klímaegyezmény irányában. Egyelőre nehéz prognosztizálni, hogy ezek az országok mennyire maradnak állhatatosak, ha azonban nem, akkor a globális kibocsátási értékek és hőmérséklet valószínűleg a korábban előre jelzettnél is gyorsabban emelkedhetnek.

Igaza van Trumpnak? Kína és India is ki fog szállni?

A párizsi alku minden országot saját kibocsátáscsökkentési cél vállalására szólított fel. Kína kibocsátása az ország saját ígérete szerint 2030-ban tetőzhet, míg India ugyancsak további emisszióbővüléssel kalkulál, ugyanakkor a relatív (GDP-arányos) kibocsátás folyamatos mérséklését vállalta. Ezek a vállalások kétségkívül kevésbé ambiciózusak, mint amelyet az USA tett, amely minimum 26 százalékkal vállalta mérsékelni kibocsátását 2025-ig a 2005-ös szinthez képest. A két ázsiai ország azonban – nem alaptalanul – azt állítja, mivel gazdaságaik kevésbé fejlettek, mint az Egyesült Államok, még nem állnak készen a kibocsátás abszolút értékének csökkentésére.

Hogyan hat a kilépés az Egyesült Államok gazdaságára?

Trump érvelésének vissza-visszatérő eleme az amerikai munkahelyek védelmére való hivatkozás. A témában született tanulmányok, statisztikák azonban nem igazolják szavait, ugyanis ezek szerint

csak a napenergia iparban napjainkban már többen dolgoznak, mint a széniparban.

És amennyiben a szén kitermelése fokozódna is, az egyáltalán nem jelentené a munkahelyek számának bővülését, ugyanis a folyamatok ebben az ágazatban is egyre inkább automatizáltak. A környezetvédők ugyanakkor figyelmeztetnek: a klímaegyezmény felrúgása egyenesen kedvezőtlen hatással lesz az USA gazdaságára, tekintettel a tiszta energiaforrásokba való befektetések várható elmaradására.

Csökkenhetnek Trump potenciális választópolgárainak villanyszámlái?

A washingtoni Heritage Foundation szerint amennyiben az Amerikai Egyesült Államok teljesíti a Párizsi Klímaegyezményben tett vállalásait, – különös tekintettel Obama erőművekre vonatkozó dekarbonizációs szabályozására – az önmagában a lakossági villanyszámla 13-20 százalékos emelkedését eredményezheti 2035-re. Az U.S. Energy Information Administration (EIA) viszont azt találta, hogy a növekvő energiahatékonyság ellensúlyozná a növekvő költségeket, így a villanyszámlák a kezdeti emelkedést követően inkább csökkenhetnek, csökkenhettek volna abban az esetben, ha az Államok a megállapodás részese marad. Mindazonáltal Trump érvelése és lépése azt a vitát is háttérbe szoríthatja, amely Trump azon kampányígéretével kapcsolatos, miszerint véget vet Obama zöld szabályainak. Az sem valószínű tehát, hogy a Párizsi Klímaegyezmény elhagyása önmagában közvetlen, kedvező hatással járna az Államok polgárainak villanyszámláira.

Forrás: portfolio.hu