Rövidesen Magyarországon is gyártanak elektromos járműveket, ám a profilváltás a beszállítók nagy részét hátrányosan érintheti.
Az idén kezdődik az elektromos motorok tömeges gyártása az Audi győri üzemében. A cég 2020-ra háromfajta villanyautót dob piacra, ezek motorjai is Győrből kerülnek majd ki. A Daimler 2020-ra elkészülő új kecskeméti gyára szintén alkalmas lesz alternatív hajtású járművek előállítására. Tavaly a kínai BYD is beállt a sorba: szeptemberben gördültek ki az első elektromos városi buszok az ázsiai cég komáromi üzeméből.
Az ambiciózus start árnyoldala, hogy a hazai beszállítók többségére nehéz évek várhatnak. Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint a villanyautók terjedése és az automatizáció öt éven belül hátrányosan érintheti az export ötödét és a GDP 5 százalékát adó ágazatot. Az elektromos járművekben ugyanis csupán feleannyi alkatrész van, mint a belső égésű motorokkal szerelt kocsikban, s a magyar beszállítók jellemzően kis kutatási-fejlesztési igényű, hagyományos termékeket gyártanak. Az Atradius úgy véli, a könnyűfém karosszériaelemek gyártói, illetve a lézer- és digitális technológiákkal termelő cégek esélyei jók, a hagyományos motorok építői, illetve az acélipari cégek viszont csak akkor maradhatnak versenyképesek, ha időben megújulnak. A robotok térnyerése pedig azért jelenthet veszélyeket, mert a vezető autómárkák részben az olcsó kelet- és közép-európai munkaerő miatt vitték ezekbe az országokba a gyártást. Ha teljessé válik az automatizáció, kevesebb érv szól majd a külföldi üzemek fejlesztése mellett.
Kína gazdaság- és környezetvédelmi politikája is befolyásolhatja a közép-európai országok járműiparának jövőjét. Mivel az autógyártásban is az élre tör, a pekingi kormány több programmal támogatja az elektromos járművek elterjedését, sőt fontolóra vette a belső égésű motorok fokozatos betiltását is. Márpedig Kína a német óriások fő exportpiaca, a tiltás a magyarországi gyártásra is visszaütne.
A BYD elektromos városi busza. Startra készen
© MTI / Krizsán Csaba
Ami a magyarországi támogatásokat illeti, nem túl biztató a kép. Bár a zöld rendszámmal közlekedő kocsik száma két év alatt 300-ról 4700-ra ugrott, a vásárlók nem élnek tömegesen a tisztán elektromos új autók vásárlásához nyújtott állami szubvencióval. A vételár akár 21 százalékát is elérő, legfeljebb 1,5 millió forintos kedvezményt nyújtó program keretében csak pár száz négykerekű talált gazdára, a zöld rendszámos kocsik leginkább külföldről behozott használt járművek. A hagyományosaknál még a kedvezmények ellenére is drágább villanyautók a gyors terjedés ellenére csupán az 1,5 ezrelékét teszik ki a magyarországi járműparknak.
A tisztán elektromos autók, illetve a hálózatról tölthető hibridek terjedése még látványosabb lenne, ha gyorsabban bővülne a ma mintegy félezer helyből álló nyilvános töltőhálózat. Miközben a töltők tényleges számát csupán megbecsülni lehet – hiszen csak a nyilvános állomások telepítéséhez kell engedélyt kérni –, késik az elektromos mobilitás részleteit szabályozó törvény. Ennek az az oka, hogy az áramszolgáltatók harcban állnak az üzemanyag-forgalmazókkal. Az előbbiek áramot akarnak eladni, s alapvetően az otthoni töltés terjedését elősegítő jogszabályokért lobbiznak, az utóbbiak viszont alternatív üzemanyagként tekintenek az elektromosságra, és a kutakon teremtenék meg a töltés feltételeit. A szolgáltatók már léptek is, a Nemzeti Közművek megkezdte a maga, Mobiliti névre keresztelt töltőállomás-hálózatának a kiépítését. Az áram kifizetése egyelőre megoldatlan: a nyilvános töltők többségén még ingyen lehet áramot vételezni, ám ha majd 20-30 ezer elektromos járgány fut az utakon, nem lesz olyan szolgáltató, amelyik hajlandó lenne tartósan lenyelni az áramköltséget.
A HVG értesülései szerint továbbra is napirenden vannak azok a javaslatok, amelyek szűkítenék az adó- és parkolási kedvezményeket nyújtó zöld rendszám használatára jogosult járművek körét. Az elképzelések szerint lekerülnének a listáról azok a tölthető hibridek, amelyekkel egy töltéssel csak néhány tucat kilométert lehet elektromos üzemmódban megtenni. A szűkítés indoka az lehet, hogy a cél nem a sokmilliós hibridek tehetős tulajdonosainak a támogatása, hanem a közlekedés dekarbonizálása, amit viszont tisztán elektromos járművekkel lehet elérni.
Forrás: hvg.hu
