A napokban bejelentett napi 15, 4 ezer eurós bírság az energiahatékonysági direktíva át nem ültetése miatt csak egy azon dolgok sorában, amelyet az Európai Bizottság problémásnak tart a magyar energiapiaci szabályozásokkal kapcsolatban. Egy pénteki szakpolitikai beszélgetésen kiderült, a rezsicsökkentéshez köthet? intézkedések egy része is komoly aggályokat vet fel, így könnyen elvérezhet a kormány „szent tehene”.
Az elmúlt id?szakban látott magyar energiapolitikai intézkedések nem kecsegtetnek sok jóval – hangzott el az Európai Bizottság által szervezett beszélgetésen a márciusban kiadottországjelentés energiapiacra vonatkozó megállapításaival kapcsolatban. Az Európai Bizottság energiaügyekkel foglalkozó f?igazgatóságának munkatársa kiemelte, hogy a rezsicsökkentéshez kapcsolható intézkedéseknek egy része az a Bizottság megítélése szerint problémás, részben európai jogba ütköz?.
A jelentés els?sorban azt hangsúlyozza, hogy az európai elvárások, bels? energiapiaci joganyag szerint az energia hatóság kompetenciájába tartozik a hálózathoz való hozzáférés részletes szabályainak megállapítása, illetve a hálózati díjak meghatározása. A bizottság Magyarország esetében viszont azt kifogásolja, hogy ez Magyarországon – különösképpen a gázpiacon – nem így van: minisztériumi rendeletek szabályozzák a hálózati díjakat és -árakat, nem pedig a hivatal állapítja meg ezeket saját hatáskörében.
Nulla százalék
Ezen túlmen?en a Bizottság azt is kifogásolja, hogy a magyar jogszabályok meghatározása szerint a hálózati üzemeltet?k nem minden költsége téríthet? meg, a jogszabályok külön is kitérnek arra, hogy például a bankadó, a vezetékekre kiszabott adó, illetve egyéb felmerül? költségtételek nem érvényesíthet?ek a hálózati díjtételekben.
Továbbá a jogszabályok szerint a hálózati üzemeltet?k t?keköltségei nulla százalékkal térülhetnek meg – legalábbis az egyetemes szolgáltatásra jogosított szolgáltatás erejéig – mutatott rá a szakember. Ezek a Bizottság szerint problémákat vetnek fel, hiszen nehezen elvárható, hogy egy hálózati üzemeltet? befektessen, fejlesszen egy rendszert úgy, hogy közben a befektetésre szánt eszközei nem térülhetnek meg a díjakban. Nehezen értelmezhet?, hogy hogyan lehet fenntartható rendszert létrehozni úgy, hogy a költségek egy része soha nem fog megtérülni – tette hozzá.
Ennek a súlyos hatásai egy másik, szintén az Európai Bizottság szakért?jét?l elhangzott megjegyzés is alátámasztani látszott. Hozzászólásában ugyanis arra mutatott rá, hogy ennek a szabályozási környezetnek óriási negatív hatása volt a beruházásokra is. A KSH adataira hivatkozva megemlítette, hogy 2010 és 2013 között a tágabban értelmezett energiaszektorban nominálisan mintegy 44 százalékkal csökkent a beruházások szintje, reál értelemben pedig gyakorlatilag megfelez?dött.
Az energiaügyekkel foglalkozó f?igazgatóság munkatársa az árképzéssel kapcsolatban – kérdésre válaszolva – megemlítette, hogy az uniós tagállamoknak kötelességük úgynevezett védend? fogyasztói kört meghatározni, akiknek az igényeiknek megfelel?en kell energiaszolgáltatásokat nyújtani – ebbe beletartozhat kedvez?bb energiaár meghatározása, de a megfelel? technikák alkalmazása mellett. Magyarországon ez a védend? kör meghatározása és ennek az ideának a joganyagba való átültetése megtörtént ugyan, de az árszabályozás ezt minden háztartási és kifogyasztóra érvényesíti. Tehát a magyar jogszabályok szerint mindenki védend? fogyasztó és mindenkinek szabályozott áron kell adni az energiát a rászorultságra való tekintet nélkül.
A Magyarországról szóló országjelentés egyébként megjegyzi, hogy hazánkban az egyetemes szolgáltatásban a kiskereskedelmi áram- és gázpiac 2007 óta – amióta err?l adatok állnak rendelkezésre – nem nyereséges: az ágazat legnagyobb szolgáltatóinak együttes vesztesége 2013-ban 41 milliárd forintos veszteséget ért el.
B?vebben: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/elverzik_a_kormany_szent_tehene_itt_a_figyelmeztetes.595604.html
Forrás: napi.hu
