Energia hőszivattyúból

Share Button

A nemzeti h?szivattyúipar megteremtése a jöv? egyik lehet?sége. A villamos f?tés (tiszta, környezetkímél? f?tés) mindenki számára ismert, de költségessége miatt hazánkban ma még nem tekinthet? energia-hatékony módszernek – írta Komlós Ferenc okleveles gépészmérnök.

A legfejlettebb országokban pl. Japánban terjed? h?szivattyús f?téstechnika ezzel szemben a tisztán villamos f?téshez használandó villamos energia töredékét használja fel arra, hogy a h?t a küls? környezetb?l (leveg?b?l, vízb?l vagy földb?l) „beemelje”, „szivattyúzza” hasznosítható h?mérsékletre. Energiahatékonyság-növelés kompresszoros h?szivattyús rendszerrel.

A h?szivattyúzás világszerte elismerten energetikailag a leghatékonyabb f?tési-h?tési technológia, így az energiatakarékosság, a globális CO2-kibocsátás és a helyi légszennyezés csökkentésének egyik kulcseleme. Magyarország napenergia, földenergia és hulladékh? potenciálja, magas színvonalú szellemi t?kéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív h?szivattyús technológia elterjesztésének, és hatékonyan hozzájárulhatna hazánk ipari fejl?déséhez, nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez. Ez a rövid cikk a nemzetgazdaság szempontjából kiemelked?en fontos, id?szer? témára koncentrál. A teljes tanulmány megjelent: Polgári Szemle (Gazdasági és társadalmi folyóirat) 11:(1-3) pp. 412-429. (2015).

2009-ben elindult a hazai fejlesztésen alapuló villamos hajtású ún. geotermikus h?szivattyúgyártás Békéscsabán. H?szivattyúgyártásunk fejl?dése egyben a kis- és középvállalkozások fejl?dését támogató európai és magyar terveket is szolgálja! Rohamos fejl?dés el?tt áll ez az innovatív technológia, kitörési pont lehet, új és nagyszámú munkahelyeket hozhat létre, támogatása tehát jogos.

El?retörésünk egyik kulcsszava: a technológiai innováció. Az importált h?szivattyús technikát nem a magyarországi geotermikus adottságokra konstruálták és a fejlesztéseknél értelemszer?en nem vették figyelemben azt, hogy a magyarországi energiaviszonyok – földgázellátottság – mellett a h?szivattyúktól, az EU átlagától eltér?en, nagyobb az elvárt energiahatékonyság érték nagysága, azonfelül eltérnek a különféle felhasználható energiák (áram/földgáz) árarányai. Az EU-ban forgalmazott villamos h?szivattyúk nagy része csak f?tési feladatra, legfeljebb 55 °C-ig használható. A magyar geotermikus h?szivattyú-család többcélú (f?tés, h?tés és hmv) és növelt h?mérséklet? (65 °C, pl. 65/59 °C-os f?tési h?lépcs?vel) megoldása miatt a h?szivattyús rendszerek fajlagos beruházási költsége csökkenthet?. Nagy h?tési h?igénynél az aktív h?tés 7/12 °C-os h?lépcs?vel is biztosítható!

A villamos h?szivattyú jellemz?je: az üzemeltetésére, ill. a m?ködésére bevezetett villamos energiát – természeti közvetlen energiaforrás felhasználásával – megtöbbszörözi, napjainkban már 3,0–7,0-szeresére. A villamos hajtású h?szivattyú a jöv?be tekintve is biztonságos megoldás, mert lehet?vé teszi az épületek hatékony f?tését, h?tését és hmv-ellátását bármilyen forrásból származzék is a villamos energia.

A h?szivattyú-program támogatást nyújtana a lakosság egészségi állapotának a javítására, tehát segítheti a környezet és a társadalom fenntartható fejl?dését. A kit?n? min?ség? h?szivattyúk hazai gyártásával exportunk is növekedhet, h?szivattyú importunk pedig csökkenhet. A földgázimportot és a károsanyag-kibocsátást is csökkenteni tudjuk a megújulóenergia-felhasználás jelent?s növelésével (Függetlenedés az energiafügg?ségt?l).

Szakmai m?helyekben ma már széles körben ismert az ún. Heller-terv 2005-t?l. Szakfolyóiratokban (pl. Elektrotechnika, Magyar Épületgépészet) és szakmai honlapokon közismert a következ? elnevezéseken is: Heller László-terv, egy munkahelyteremt? kezdeményezés, Heller-program, Heller-projekt, Válasz a környezetvédelem és a munkanélküliség gondjaira. A projekt lényege, hogy hosszú távon a gázkonvektorokat, a kazánokat és gázbojlereket, valamint a villanybojlereket, továbbá az ún. „energiafaló légkondikat” váltsák fel a tömegigényeket kielégít?, különböz? kivitel? és üzemmódú, és els?sorban geotermikus, hidro-termikus, lég-termikus és hulladék (pl. csurgalék-hévíz, távozó leveg?) h?forrást hasznosító villamos hajtású h?szivattyúk. Ezeket Magyarországon kell gyártani, magyar munkaer?vel kellene az adott helyszínekre betervezni, telepíteni, szervizelni, és a terméket, a szolgáltatást, valamint a technológiát exportálni els?sorban Közép- és Kelet-Európában.

Kit?n? m?szaki tulajdonságú termékek alkalmazásával – a hazai fejlesztésnek és gyártásnak köszönhet?en – kedvez? áron tehet?k energia-hatékonyabbá az épületeink. Az új és meglév? épületek h?szigetelésének és tömörségének fokozása már nemcsak a meleg-vízüzem? sugárzó f?téseknél (padló-, fal- és mennyezetf?tés) és a fan-coil-nál, hanem a radiátoros központi f?téseknél is lehet?vé teszi a h?szivattyúk gazdaságos alkalmazását, amely mindenekel?tt a méretezési küls? h?mérséklethez tartozó, 90°C-nál jóval kisebb f?tési el?remen? h?mérsékletb?l adódik. Jelzem, hogy hazánkban néhány éve megjelentek a földgázmotoros- majd a földgázabszorpciós h?szivattyús rendszerek is. Alkalmazásából ered? földgázimport kiváltás megfelel?, terjedésüket még jobban szorgalmazni lehetne, ha ezen eszközöket hazánkban is el?állítanánk.

A h?szivattyúk használata az épületgépészetben (f?tés–hmv–h?tés) egyre nagyobb szerepet kap például a
– meglév? állami és önkormányzati épületeknél;
– kórházak és társasházak energetikai felújításánál;
– kastélyok és m?emléki épületek felújításánál;
– távf?tésnél;
– kertészeti növényházak h?szivattyús f?tésénél/h?tésénél;
– csurgalék-hévíz hasznosításánál;
– fürd?knél és uszodáknál;
– új és meglév? bérlakásoknál (szociális épületeknél);
– passzívházaknál;
– közel nulla energiaigény? épületeknél (EU-direktíva);
– az aktívházaknál (fejl?dési irány);
– a f?tési és h?tési-igény magyarországi fejl?dése (az igényes köz- és ipari épületekben általánossá vált a klimatizálás).

H?szivattyúiparunk megteremtésével sikeresebbek lehetnénk Európában! Akkor örülnék igazán, ha országunk zászlóviv?je lehetne a fentiekben bemutatott csúcstechnika világviszonylatú, szélesebb kör? elterjesztésének. Napjainkban már cél lehet a magyar h?szivattyúk beépítése, amely kiváló m?szaki paraméterrel rendelkezik és álladó fejlesztése biztosítja piaci versenyképességét!

A Védegylet az 1844. október 6-i pozsonyi alakuló gy?lésén elfogadott alapszabálya szerint a külföldi árukat ki kell szorítani a hazai piacról, amelyet a honi ipar számára kell biztosítani. Ezt a alapszabályt napjainkra adaptálva m?szaki el?írásokkal lehet teljesíteni, amely patriótaszemléletet is jelent, illetve az „EU nyelvezetén”: endogén potenciált! Befejezésül Heller László gondolatával zárom cikkemet: Egy nagy találmány megvalósításának három fázisa van: el?ször kinevetik, azután harcolnak ellene, majd pedig azt mondják, természetes, hogy ezt így kell csinálni!

Forrás: zetapress.hu