Az Energiewende nem kizárólag arról szól, hogy Németország az összes atomer?m?vét lekapcsolja 2022-ig. Persze ez a központi cél, de ahhoz, hogy ez hatékonyan és biztonságosan megvalósítható legyen, szükség van még néhány dologra.
Egyrészt arra, hogy abszolút értékben csökkenjen az ország áramszükséglete. A németek ezért azt a célt t?zték ki, hogy az évszázad közepére 25%-kal mérséklik az áramfogyasztást a 2008-as szinthez képest. A tervek szerint a felhasznált áram 80%-át pedig megújuló energiaforrásokkal termelik majd meg.
Emellett nagy mértékben, 80%-kal szeretnék csökkenteni az épületek primerenergia-fogyasztását is. Az ország teljes végfelhasználása így a tervek szerint 40%-kal mérsékl?dni fog 2050-ig, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig 80%-kal lesz kevesebb, mint 1990-ben.
A célkit?zéseket az alábbi infografika foglalja össze: lilával a célok (%-ban), zölddel a megújulók tervezett aránya (%).
A lenti ábra szektoronként és energiaforrásonként is megmutatja a végfogyasztás csökkenésére és a megújulók növelésére vonatkozó célokat.
Érdemes megfigyelni, hogy Németországban nagyjából ugyanannyi energiát fogyasztanak a háztartások, az ipar illetve a közlekedés – Magyarországon ez nem így van, nálunk az ipar jóval alacsonyabb aránnyal szerepel az energiafogyasztásban.
Nem újkelet? hóbort
Tévhit, hogy a németek Fukusima után döntöttek az atomer?m?vek lekapcsolásáról. Több évtizedes el?készítés, gondolkodás és társadalmi nyomás el?zte meg azt, hogy megnyomják a stop-gombot.
Németországban a hetvenes évek közepén er?södött meg a nukleárisenergia-ellenes társadalmi mozgalom. Els?sorban abból táplálkozott, hogy a hidegháború éveiben az emberek attól féltek, hogy ha atomháborúra kerül a sor, akkor azt biztosan Németországban fogják vívni. A mozgalom olyan er?ssé vált, hogy rendszeresen tízezrek mentek az utcára tüntetni, és komplettatomer?m?-építéseket akadályoztak meg. Ennek (is) köszönhet?en Németországban a csernobili katasztrófa után nem épült új atomer?m?. A baleset után készült felmérések szerint a német lakosság nagyjából kétharmada ellenezte a nukleáris energia használatát.
Másfél évtized alatt az antinukleáris mozgalom, és a bel?le kinöv? zöld párt elérte, hogy a parlament törvényt fogadjon el a megújulók támogatására. 1990-et írtunk ekkor. Összehasonlításképp: Magyarországon 2006-ban vezettek be el?ször hasonló jogszabályt (kötelez? átvételi rendszer). 2000-ben a zöld-szociáldemokrata koalíció kezdeményezésére a parlament elfogadta az atomer?m?vek leállításáról szóló törvényt – vagyis jóval a 2011-es fukusimai katasztrófa el?tt.
Az azonban tény, hogy 2010-ben Angela Merkel bejelentette, hogy meghosszabbítják az atomer?m?vek élettartamát. Ugyanakkor – állítólag – ez nem visszakozás volt, csak a leállás id?pontja tolódott volna. Fukusima után viszont mégiscsak a gyors kiszállás mellett döntött a parlament, méghozzá nagy egyetértésben: a képvisel?k 85%-a megszavazta a javaslatot.
Mennyi? Harminc!
„Fizikailag lehetetlen 5%-nál több megújulót integrálni a rendszerbe” – állítoták húsz éve Németországban. Ehhez képest tavaly már az áramtermelés 30%-át adták a megújulók. A zöld áram több mint 40%-át a széler?m?vek termelték, 27%-át a biomassza-er?m?vek, 20%-át pedig a napelemek/naper?m?vek. A maradékot pedig a vízer?m?vek.
Ugyanakkor csúcsid?ben sokszor a termelés fele is a megújulókból származott (sárga: nap, sötétebb kék: szél, világos kék: vízenergia, a lila görbe pedig az áramfogyasztást jelöli).
Forrás: energiaklub.hu
