A WHO elkészítette az els? jelentését az európai széner?m?vek egészségkárosító hatásairól. A 257 széner?m? rangsorában a lignitet éget? Mátrai Er?m? a legrosszabbak elitjébe tartozik.
Elkészült az els? elemzés az Európai Unió széner?m?veinek határokon átnyúló egészségügyi hatásairól. A 257 széner?m?vet vizsgáló jelentésben a magyarországi Mátrai Er?m? a 27. helyen szerepel, a legszennyez?bb széner?m?vek listáján. A jelentés tartalmát egészségügyi szakért?k is meger?sítették. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint a légszennyezés világszerte milliók haláláért felel?s.
A szén energetikai célú elégetése által okozott környezetszennyezés és egészségkárosítás messze átnyúlik az Európai Unió tagállamainak határain. A szénenergiával való szakítás jelent?s egészségügyi és pénzügyi el?nyökkel járna az Európai Unió polgárai számára. Ez derül ki egy tegnap közzétett új jelentésb?l, melyet a WWF Európai Irodája, a Health and Environment Alliance (HEAL), a Climate Action Network (CAN) Europe, és a Sandbag közösen adott ki. Az „Európa fekete felh?je: Hogyan betegítik meg a szénenergiát használó országok szomszédjaikat” cím? jelentés az Európai Unió 280 széner?m?véb?l azt a 257-et vizsgálta, melyek publikus adatokkal rendelkeznek. Az elemzés kimutatta, hogy a széner?m?vek teljes káros anyag kibocsátása 2013-ban összesen 22,900 korai elhalálozást, több tízezer megbetegedést (a szívelégtelenségt?l kezdve a hörghurutig) és közel 62,3 milliárd Euró egészségügyi költséget jelentett.
Ez az els? elemzés, amely számszer?síti a széner?m?vek kibocsátásának határokon átnyúló egészségügyi hatásait és annak becsült költségeit. A jelentésben nevesített öt tagállam, amelyek széner?m?vei a legtöbb kárt okozták más tagállamok számára: Lengyelország (4 690 külföldi korai haláleset okozója), Németország (2 490), Románia (1 660), Bulgária (1 390) és Nagy-Britannia (1 350). Az öt tagállam pedig, akiket a legsúlyosabban érint szomszédjaik szén-szennyezése (a saját er?m?veikb?l származón kívül) Németország (3 630 korai haláleset), Olaszország (1 610), Franciaország (1 380), Görögország (1 050) és Magyarország (700).
Magyarország számára els?sorban a lengyel, román, bolgár és német széner?m?vek okoznak komoly légszennyezést, és ezáltal egészségügyi problémákat. A jelentés háttérszámításai alapján 2013-ban a külföldi széner?m?vek légszennyezése hazánkban 700 ember korai halálát okozta. Ehhez adódik hozzá a Mátrai Er?m?, amely az Európai Unió 30 legszennyez?bb er?m?ve közé (a 27. helyre) került. „A Mátrai Er?m? többszörösen is károsítja a környezetet és a leveg?min?séget, ezzel együtt pedig az emberi egészséget. Amellett, hogy mint er?m?, a rossz energiahatékonyságú lignit elégetésével hazánk legnagyobb szén-dioxid kibocsátó létesítménye, további komoly egészségügyi kockázatot okoz azáltal, hogy egyre nagyobb mennyiség? lignitet értékesít a háztartások számára. A térség eleve er?sen terhelt leveg?min?ségét tovább rontja a lakossági kályhákban és egyéb olcsó tüzel?berendezésekben elhasznált lignit füstgázsz?rés nélküli légszennyezése.” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatvédelem és Energia Programjának vezet?je.
„A Mátrai Er?m? egyébként továbbra is tervezi egy új lignitblokk megépítését, de az engedélyezési dokumentumok alapján eddig egyáltalán nem vette figyelembe az er?m? által okozott légszennyezés határon átnyúló lehetséges hatásait.” – tette hozzá a programvezet?.
A jelentés kimutatta: minden egyes széner?m? bezárása komoly el?relépést jelentene az egészségügyben. S?t, nem csupán az er?m?vek környékén él?k számára, hanem a szomszédos országok lakóinak egészségére nézve is. Amennyiben 2025-re Nagy-Britannia leállítja összes széner?m?vét, évente akár 2870 életet is megmenthet – több mint 1300-at a kontinensen. Ha Németország leállítja és bezárja széner?m?veit, azzal évente több mint 1860 korai halálesetet el?zhetne meg belföldön, és akár 2500-at külföldön – olvasható az összegzésben.
„A jelentés bebizonyítja, hogy a szénenergiától való teljes függetlenedés olyan ügy, amely egész Európát érinti, és mint ilyen, az Európai Unió egyik deklarált célja kell, hogy legyen” – tette hozzá Imke Lübbeke, a WWF Európai Irodájának Éghajlatváltozás és Energia programjának vezet?je.
Forrás: hvg.hu
