Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:
Az Európai Bizottság befejezte az uniós tagállamok földgázellátásának átvilágítását, és arra jutott, hogy a lehet? legrosszabb forgatókönyv esetén, ha a tagországok együttm?ködnek, minden állam képes lenne ellátni védett fogyasztóit – derül ki a csütörtökön közzétett jelentésb?l.
A t?réspróbát végz? brüsszeli tisztvisel?k ismertették, hogy a bizottság azt vizsgálta, mi történik abban az esetben, ha 6 hónapon át egyáltalán nem érkezik földgáz az Európai Unió tagországaiba Oroszországból, sem Ukrajnán keresztül, sem más útvonalon. Ha a tél nem hidegebb az átlagosnál, és a tagállamok segítik egymást, szabadon, piaci alapon engedik áramolni a gázt egymás között, akkor a védett fogyasztókat minden tagállam képes ez id? alatt ellátni energiával. Abban az esetben, ha nem m?ködnek együtt, és minden ország kizárólag önmagával tör?dik, elzárja a többi tagállamba vezet? gázcsapokat, beavatkozik a piac m?ködésébe, akkor is egyedül Észtország kerülhet csak olyan helyzetbe, hogy nem képes minden védett fogyasztót ellátni.
A bizottság által az Európai Parlamentnek és a tagállamok szakminisztereit tömörít? tanácsnak címzett közleményb?l az is kiderül, hogy a modell az árak alakulásával nem számol külön, de megállapítja, hogy ha más forrásból kell pótolni a kies? orosz földgázt, az az árak emelkedéséhez vezet. Ugyanakkor a bizottság név nélkül nyilatkozó szakért?i a tagállamok közti együttm?ködés fontossága mellett éppen a piaci folyamatok érvényesülésének szükségességét hangsúlyozták, mondván: az áremelkedés önmagában a kereslet mérsékl?dését váltja majd ki, valamint indikátorként szolgál, hogy hol van a legnagyobb szükség az energiára.
A bizottság egy olyan forgatókönyvet is megvizsgált, amely februárban, egy kéthetes periódusban a szokásosnál hidegebb id?t feltételez, és kiszámolta, hogy a legkitettebb országok a legnagyobb szükséglet mekkora hányadától esnének el az Oroszországból érkez? földgáz nélkül. Az unióban Bulgária és Finnország a legkitettebb, mindketten teljes gázellátásukat elveszítenék. Ám a brüsszeli szakért?k igyekeztek nyomatékosítani, hogy Bulgária már nem olyan elszigetelt, mint a 2009-es gázhiány idején, Finnország pedig viszonylag rövid id? alatt át tud állni valamilyen más energiaforrásra, például biomasszára.
A legkitettebb uniós országok emellett még Észtország, amely szükségletének 73 százalékától esne el, Litvánia, amelynek 59 százalékot kellene máshonnan pótolnia, míg Magyarország, ahol a legnagyobb fogyasztású hónaphoz képest 35 százalékos hiánnyal kellene számolnia. Mindezeknél kisebb hiánnyal kellene megbirkóznia Görögországnak, Horvátországnak, Lettországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovéniának.
Uniós szinten a tagállamok földgázszükségletük 29 százalékát tudják saját forrásból fedezni, a legnagyobb beszállító Oroszország és a Gazprom, amely a szükségletek 22 százalékát fedezi. A bizottság számításai szerint a teljes uniós gázszükséglet körülbelül 4,8 százalékát nem lehetne máshonnan földgázzal pótolni, ha az orosz gázszállítás teljes mértékben leáll.
A bizottság a stresszteszt után ajánlásokat is tett az egyes tagállamok számára. Magyarországnak ezek szerint átláthatóbbá kellene tennie energiaszektorát, valamint a tervek szerint, január 1-jét?l hivatalosan is üzembe kellene helyezni a Szlovákia és Magyarország közötti összeköttetést. Emellett Magyarországnak megállapodásokat kellene kötnie a szomszédos országokkal, hogy az összeköttetéseket piaci feltételek mellett minden irányba szabadon lehessen használni, illetve ellátási vészhelyzet esetén szolidaritási alapon is.
A bizottság általános ajánlásokat is címez az uniós tagállamoknak, például, hogy rövid távon tegyék lehet?vé a földgázpiac m?ködését, maximálisra növeljék az összekapcsolódások kapacitását, és hárítsák el az akadályokat a földgáz áramlásának útjából, optimalizálják a tárolókapacitások használatát, id?ben valósítsák meg a tervezett infrastrukturális beruházásokat. Emellett Brüsszel a gázellátás biztonságát szavatolni hivatott irányelvben lefektetett ellátási szabványok alkalmazását szorgalmazza, illetve annak operatív el?készítését, hogy szükség esetén a tagállamok át tudjanak állni más energiaforrásokra. A bizottság szerint a tagállamoknak rövidtávú energiahatékonyság javító és keresletmérsékl? intézkedéseket kellene hozniuk. Mindemellett az Európai Bizottság a regionális együttm?ködés továbbfejlesztését, az átláthatóság növelését tartaná kívánatosnak.
kkz egr gte
Forrás: MTI 2014. október 16., csütörtök 14:33
