A megváltozott szabályozás nem pusztán az új szélerőművek építését lehetetlenítette el, hanem a meglevőket sem lehet nagyobbakra cserélni, bár a technológia fejlődése ezt lehetővé tenné – mondta el az NRGreportnak Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa. Interjú.
A szélenergia hosszú évek óta „állóvíz”, nem történt változás ezen a területen. Az elmúlt másfél-két hónapban azonban több ponton változott a szabályozás, új jogszabályok jelentek meg. Miért éppen most, minek tudható be az időzítés?
Pontosan nem tudom – nyilván összefügg a METÁR-ral. Az ezt szabályozó törvénycsomag már korábban megjelent, s meghatározta a 2017-ben életbe lépő rendszer főbb elveit. Az ehhez kapcsolódó jogszabályok, például a tenderekre vonatkozóak, stb., folyamatosan jelennek meg, s ebbe a jogszabály-csomagba illet bele a két legutóbbi, miniszteri és kormányrendelet.
A fentieken túl szeptembertől hatályos egy kormányrendelet. E szerint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal javaslatát arról, hogy az ország területén hány darab és mekkora teljesítményű szélerőműre adható építési engedély Lázár Jánosnak és Seszták Miklósnak is engedélyeztetnie kell.
A szabályozás eredményeképpen egy kétlépcsős tendereztetési folyamatot hoztak volna létre a: az első részben a kapacitáslétesítési jogért, második lépésben a telepítésért versenyeztek volna. Ez mára múlt idő, mert a másik két jogszabály a szélerőmű telepítést gyakorlatilag ellehetetlenítette.
A két rendelet közül az egyik a szélerőművek telepítését földrajzi szempontból korlátozza, a másik pedig igen szigorú műszaki feltételeket ír elő: mindkettőt vizsgálta a REKK.
A Kisalföld területére koncentráltunk, és kerestük, hogy a jogszabály alapján hová lehetne erőművet telepíteni. Nem találtunk ilyen helyet. Az ELTE egyik tanszékének bevonásával az Energiaklub egy térinformatikai programmal vizsgálta Magyarországot, s nem találtak a jogszabály szerint alkalmas helyet. A másik jogszabály előírta, hogy milyen magas lehet a torony, mekkora lehet a rotor átmérője. Áttekintettük a tíz legnagyobb gyártót termékeit: a 208 előre gyártott típusból kilenc felelt meg a előírásoknak. A jogszabályban bekerült egy, a kapacitás maximumára vonatkozó korlát is. A többi jogszabály az új erőműveket, létesítési helyszíneket zárta ki. Eszerint azonban a meglévőeket sem lehet majd újra cserélni; jelenleg két megawatt az alsó határ, az iparági átlag három megawatt körül van. Így arra sincs mód, hogy a működő tornyokat nagyobbakra cseréljék, amire Nyugat-Európában számos példát látunk.
Indokolt lenne a csere? Megfelelő hozzá a szélerősség?
Indokolhatja. A szélerőmű-üzemeltetésben hatalmas technológiafejlődés zajlott le, amely hatással volt arra, hogy milyen hatásfokkal, mekkora kapacitással tudnak a turbinák működni. Magyarországon a turbinák átlag életkora tíz év alatt van, miközben ezek élettartama tizenöt-húsz év. Cserén akkor érdemes elgondolkodni, amikor generátort, lapátot, stb. is ki kell cserélni. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, ahol a telepítés korábban kezdődött, sok példa van a cserére. A telephely sokat ér: megvan a csatlakoztatás, az engedélyeztetési, csatlakozási költségeket meg lehet spórolni.
A REKK vizsgálat másik része a földrajzi szempontokat vette górcső alá. Miért csak a Kisalföldet vizsgálták? Máshol az országban nincs kellő szélerősség erőmű telepítésre?
A hazai szélerőművek kétharmada a Kisalföldön és környékén található. Ez a legszelesebb vidék az országban. Máshol is lenne lehetőség elviekben, ám ez alacsonyabb megtérülést eredményezne a beruházónak, mert sokkal kisebb az átlagos szélerősség másutt.
Az ország nem bővelkedik alkalmas helyszínekben.
Sokat változott a technológia: egyre magasabbak a tornyok, egyre nagyobb az átlagos lapátméret, egyre kisebb szélsebesség szükség. Néhány éve azt mondták, Magyarországon nem nagyon lehet szélerőművet telepíteni, mert nincs elég szél. Ezt ma sokféle mérési adat cáfolja. Számos, Magyarországhoz hasonló széladottsággal bíró országban több száz megawattnyi kapacitás üzemel. Ilyen Szerbia, Románia egyes területei, Szlovákiában valamivel jobb a helyzet. A klasszikus példa Ausztria: a határ másik oldalán ugyanolyan adottságok mellett telepítenek. Ez támogatás kérdése.
Forrás/bővebben: nrgreport.com
