A következő évtizedekben egyre többször alakulhatnak ki rendkívül magas, illetve rendkívül alacsony árak az Európai Uniós villamos energia piacain, elsősorban a megújuló energiaforrások részarányának emelkedése miatt. Ez ugyanakkor jó piaci lehetőségeket teremt majd a hálózati szintű energiatárolási megoldások számára. A villamos energia iránti kereslet, az árak, és az energiamix alakulását alapvetően befolyásolhatja, hogy az elektromos járművek milyen tempóban hódítják meg a piacot: jelenleg ez jelenti az egyik legfontosabb bizonytalansági tényezőt az európai áramszektor kilátásait illetően – derül ki az EU Energy Outlook 2050 című kitekintésből.
2. Keresleti oldal – A különféle energiaforrások súlya a termelésben
A termelt árammennyiség – elsősorban a keresletnek a közlekedési-szállítási, illetve fűtési ágazat elektrifikációjából fakadó erősödésével párhuzamosan – körülbelül 18 százalékkal bővülhet 2050-ig. A hagyományos energiahordozók megújulókhoz képest jóval nagyobb rendelkezésre állása miatt a kereslet kielégítésében a fosszilis és nukleáris források súlya jóval nagyobb lesz, mint a telepített névleges kapacitásokban. A tanulmány által változó megújulóknak nevezett energiaforrásokok a teljes termelt mennyiség 36, míg a konvencionális erőművek 44 százalékát fogják biztosítani, a fennmaradó 20 százalékot pedig az olyan, szintén megújuló források fedezik majd, mint a biogáz vagy biomassza-erőművek.
3. Nyersanyagárak
A 2020-ig terjedő prognózis alapját a határidős piaci jegyzések képezik, míg az ezt követő időszak értékeinek számítása során a tanulmány írói az IEA évszázad végéig 2 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést előre vetítő forgatókönyvét vették alapul. A még kezelhető mértéket képviselő 2 Celsius-fokos szcenárió a tanulmány szerint elsősorban a szén-dioxid EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében jegyzett árának (EUA) jelentős emelésével érhető el. A szén-dioxid drágulása a fosszilis tüzelők keresletének csökkenése irányába hat, ami pedig relatív konstans árakat eredményez a szén és a földgáz piacán.
4. Villamos energia árak az EU 28-ban
A határidős árupiac alacsony árfolyamai 2020-ig nyomás alatt tartják, azt követően azonban tartós emelkedésnek indulhatnak az áramárak. Az emelkedés a 2020-as évtizedben végig ütemes lesz az előrejelzés szerint, mégpedig zömmel a földgáz keresletének és árának emelkedése, a költségesebb tiszta technológiák terjedése, illetve a szén-dioxid-kvóták drágulása miatt. 2030-at követően az áremelkedés lassul, 2040 után pedig várhatóan egy konstans szinten állandósul, mivel a szél- és napenergia erősödő hozzájárulása miatt időszakosan rendkívül alacsony-, sőt, negatív árkörnyezet is kialakulhat a piacokon. Bár az egyes piacokon jelentős eltérések lehetnek, ezzel együtt általánosságban az EU28 egészét tekintve az átlagos zsinóráram árak 100 euró közelébe, többszörösükre emelkedhetnek megawattóránként.
5. Szélenergia
A trendhez igazodva a szélenergia alapon termelt villamos energia átlagos súlyozott piaci ára várhatóan szintén érdemben emelkedik majd 2020 és 2040 között, és azt követően is magas maradhat az egyre nagyobb telepített kapacitások és az erősödő piaci verseny mellett is.
6. Napenergia
A napenergia esetében hasonló trendre lehet számítani, bizonyos időszakokban azonban, amikor a termelés érdemben felülmúlja majd a keresletet, az eladási érték élesen csökkenhet. A tanulmány által alkalmazott eladási érték más indexeknél realisztikusabb képet ad a megújuló alapú termelés bevételeinek várható alakulásáról, miután számol azon időszakokkal is, amikor rendkívül alacsony vagy negatív árak alakulnak ki, esetleg az egységeket le ki kell vonni a termelésből.
7. Extrém árak
A jövőben, különösen 2026-ot követően várhatóan egyre gyakrabban alakulhatnak ki extrém magas és extrém alacsony árak az Európai Unió árampiacain, ami alatt 100 euró/MWh fölötti, illetve 0 eurós vagy az alatti árfolyamok értendők. Az árak fokozódó volatilitása összefügg az ingadozó termelésű megújuló források terjedésével, mindez azonban új lehetőséget kínál majd, például az energiatároló rendszerek számára.
Az árampiacokon átmeneti jelleggel már eddig is kialakultak rendkívüli tüskék, ezek azonban egyelőre nem szűrődtek át a végfogyasztói árakba. Januárban például a magyar árampiacon időszakosan olyan magas árak alakultak ki, amelyek többszörösen meghaladták nem csak a szokásos hazai, de a nyugat-európai áramárakat is. Ez pedig a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerint is a jövőben szintén megismétlődhet.
8. E-mobilitás
Az elektromobilitás terjedése döntő faktor lesz az európai és nemzeti üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célok teljesülése szempontjából. A tanulmány úgy kalkulál, hogy amennyiben 2050-re az EU28 privát szállítási szektora elérné az elektromos hajtás 100 százalékos penetrációját, úgy az önmagában mintegy 830 terawattóra/év többlet áramkeresletet generálna, ami körülbelül negyede a jelenlegi európai áramigénynek.
A tanulmány készítői az egyes országokra is igyekezték modellezni az e-mobilitás terjedéséből eredő többlet áramigény alakulását:
Forrás: portfolio.hu