Ez is egyfajta rezsicsökkentés: a cégek járnak jól

Share Button

Míg az emberek nagy része még mindig egyetemes szolgáltatótól veszi az áramot, az összes villamos energia fogyasztás nagyobb részét adó vállalatok a szabadpiacon verseng? keresked?kt?l veszik meg az áramot. Az elmúlt néhány évben az áramfogyasztás jellemz?en a szabadpiacon b?vült, míg az egyetemes szolgáltatásban eladott áram mennyisége jórészt stagnált vagy visszaesett. A vállalatoknak érdemes lehet több keresked?t?l is ajánlatot kérni, ezek ugyanis árban és kapcsolt szolgáltatásokban is versenyeznek egymással. Megnéztük, hogyan néz ki ma a magyar villamos energia piac.

 Ma Magyarországon a villamos energia piacán kétféle szolgáltatási forma létezik: a szabadpiaci ellátás és az egyetemes szolgáltatás. Az egyetemes szolgáltatást a lakosság és a kisfeszültség? hálózatra csatlakozó, egyetemes szolgáltatásra jogosult cégek veszik igénybe, itt hatósági áron történik az áramfogyasztás. Ezzel szemben a szabadpiacon a keresked?kt?l veszik a cégek és az egyetemes szolgáltatásból kilép? ügyfelek a villamos energiát.A szabadpiaci szolgáltatási formát uniós szabályok írják el?, a magyar szabad árampiacon már 13 éve versenyeznek külföldi nemzetközi hátter? keresked?k, az egyetemes szolgáltatók leányvállalatai és helyi kisebb szerepl?k. A keresked?k nem építenek ki újabb hálózati infrastruktúrát, – a meglév? hálózat használatáért a fogyasztók jellemz?en közvetlenül a hálózat üzemeltet?inek fizetnek. – A szabadpiacon túlnyomó részt az egyetemes szolgáltatásra egyébként sem jogosult vállalatok és kisebb részben kisvállalatok és lakossági fogyasztók vesznek áramot. Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy a cégeknek érdemes akár több keresked?t?l is ajánlatot kérni, ugyanis a keresked?k az árban és kapcsolt szolgáltatásokban is versenyeznek egymással.

 

Az elmúlt négy évben a Magyarországon értékesített villamos energia mennyisége viszonylag állandó volt, ugyanakkor a folyamatok szintjén az látszik, hogy a fogyasztók az egyetemes szolgáltatóktól kevesebb vagy stagnáló mennyiség? áramot vesznek, míg a szabadpiaci áramfogyasztás b?vül. 2014-ben közel 2,5 százalékkal n?tt a magyar áramfogyasztás, mindez úgy, hogy az egyetemes szolgáltatás 5,4 százalékkal csökkent, az üzleti szektor viszont 3,5 százalékkal n?tt.

ertekesitett

 

A 2015. január-augusztusa közötti id?szakban már közel 3,5%-os volt a növekedés az el?z? év azonos id?szakához képest, melyet az üzleti szektor 4,6%-os b?vülése hajtott, és 2015-ben már az egyetemes szolgáltatás is növekedett kicsit több mint fél százalékkal.

A hazai fogyasztók energiaigénye a hosszú távú tapasztalatok alapján szorosan összefügg az ipari termeléssel, míg a szolgáltató és a mez?gazdasági szektor áramigénye jóval kevésbé függ a gazdasági kibocsátástól. Ahogyan az MVM szaklapja rámutat, az ipari termelés 1 százalékos b?vülése az áramfogyasztást 0,35 százalékkal növelte. A 2000-es évekt?l a válságig emelkedett a magyar villamosenergia-fogyasztás, ekkor némileg visszaesett, azóta pedig visszafogottan emelkedik. 2011-óta így nézett ki a magyar áramfogyasztás és az ipari termelés változása:

 

mvm02

Forrás: portfolio.hu