Nehéz kiszámítható mederben tartani, emiatt a széler?m?vekben termelt energia a többi megújulóhoz képest is drágának számít Magyarországon, és a lehetséges (hálózatbeli) negatív hatások miatt sem érdemes átgondolatlan, nagyobb széler?m?-fejlesztést véghezvinni, írta az NRGreport kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A Magyar Narancs szeptember elsejei számában megjelent cikkében azt írja, hogy a „fejlesztési minisztérium arról tájékoztatta a Narancsot, hogy nem tartják indokoltnak új széler?m?vek létesítését”. Kérdésünkre, született-e hivatalos döntés arról, hogy nem épülhet több széler?m? Magyarországon az NFM az alábbi tájékoztatást adta:
A kormány tisztában van a megújuló forrásból el?állított energiatermelés fenntartható fejl?désben játszott szerepével, ezért annak térnyerését a rendelkezésre álló eszközökkel, a hazai adottságok és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével támogatja. A megújuló energia részarány növelését szolgálják a 2014-2020-as id?szakban energetikai célokra fordítható uniós források is, amelyek a négy érintett operatív programban (KEHOP, GINOP, TOP, VEKOP) érhet?ek el.
Az engedélyekkel kapcsolatos hatósági ügyekben a Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) jár el. A MEKH az engedélyek és a megújuló energiatermeléshez nyújtott m?ködési támogatások odaítélésénél maximálisan figyelembe veszi az irányadó jogszabályokat, amelyek adott esetekben az Európai Unió Iránymutatásaira és egyéb jogszabályaira épülnek.
A hazai széler?m?vek relatíve alacsony m?ködési óraszámmal bírnak, és id?járásfügg? voltuk miatt a fogyasztók biztonságos ellátásához jelent?s tartalékról és szabályozó kapacitásról kell gondoskodni. A MAVIR 2015. IV. negyedéves jelentése szerint a széler?m?vek terv-tény eltérései okozzák a kiegyenlít? költség kb. 56 %-át, 11%-ot tesz ki a biomassza, míg 13%-ot a többi típus eltérése. Ebb?l megállapítható, hogy relatív és abszolút értékben is a szélenergiára jut a legnagyobb kiegyenlít? energia költség. A széler?m?vek energiatermelését tehát nehéz kiszámítható mederben tartani, emiatt az ott termelt energia a többi megújulóhoz képest is drágának számít Magyarországon. Hálózatbiztonsági szempontból további hátrány, hogy teljesítményük nagymértékben függ a pillanatnyi id?járástól. Ráadásul a széler?m?vek termelésének a csúcsa a konkrét termelési adatokból kimutathatóan általában éjszaka van, amikor kevesebb áramra van szükség. Ennek az ellensúlyozására más országokban ún. szivattyús tározós vízi er?m?vek segítségével tárolják az éjszaka termelt energiát. Magyarországon az eddigi vizsgálatok szerint az ilyen er?m? építésére alkalmas területek mind természetvédelmi oltalom alatt állnak, így ez a megoldás hazánkban nem jöhet szóba.
A külföldi példákból okulva sem érdemes átgondolatlan, nagyobb széler?m?-fejlesztést véghezvinni, hiszen számos országban felmerültek az átviteli hálózatokon átfolyó ún. nem szándékolt áramlások (unintended flows) negatív hatásai. Egyes tanulmányok szerint 2014-ben Európában az ehhez köthet? anyagi kár kb. 1 milliárd euró volt, amit f?leg a német széler?m?vek okoztak. A kormány a megújuló energia alkalmazását el?nyben részesíti, ha az egyértelm?en hozzájárul a lakossági és az ipari energiaárak csökkentéséhez, és illeszkedik a hazai áram felhasználási profilhoz.
