Hányszor hallotta már azt az érvet a napelemek széles kör? elterjedését segítését elutasító kormányzati potentátoktól, hogy a napelem „túl drága”? Mostantól azt is meg tudja majd határozni, hogy ezek az érvek melyik év adatainak ismeretéb?l táplálkoznak – mivel a „túl drága” iparági szinten már egyáltalán nem igaz.
Érdekes beazonosító rendszert tett közzé egy amerikai szociológius, aki a napelemekkel szembeni elutasítás indokait rendszerezve meghatározhatóvá tette, hogy az elutasító személynek a témában „hol maradt le az agya” abban a spirálban, aminek mára az a helyzet lett a vége, hogy a napenergia villamos energiaként hasznosítása olcsóbb, mint a kiskereskedelmi áramtermel?i ár. Ha a felvonultatott adatok és grafikonok az Egyesült Államokra értend?k is, érdekes viszonyítási alapot jelentenek idehaza is az efféle „beazonosításhoz”.
Leginkább azért mert a kormány továbbra is képtelen kikeveredni a „nem fúj a szél, nem süt a nap” mantrájából, és továbbra sem támogatja a megújuló energiák közül a nap (és a szél) térnyerését. Még miel?tt a pécsi naper?m? eszébe jutna ellenpéldaként: azt a beruházást szinte teljes egészében európai uniós pénzb?l fizették – azt pedig korábban tételesen levezettük, hogy miért nem kell t?le hanyatt esni.
De vissza a „kormeghatározóhoz”: a Cost of Solar weblapon frissen megjelent, ábrákkal és statisztikai adatokkal szépen feldíszített poszt szerint ha valaki azzal érvel, hogy a napelemek által termelhet? energia százszor drágább, mint amibe a hagyományosnak tekintett – vagyis zömmel szénb?l és földgázból (meg atomenergiából) nyerhet? – kiskereskedelmi áram kerül, akkor az illet? gondolkodása és ismeretanyaga még valahol 1977-b?l táplálkozik.
A napelemes áram ára 1977- Fotó: www.costofsolar.com
Ha a napelemek terjedése elleni érv kétszeres szorzót használ, akkor az illet? ismeretei valahonnan az ezredfordulóról származhatnak. Ami azonban igazán meglep?: ha az elutasítás melletti érv a kb. 80 százalékkal magasabb költségeket citálja, akkor az illet? legutóbb 2008-ban juthatott friss információhoz, de ha ezt a választ valaki a 20 százalékos felárral indokolja, annak is kimaradt az elmúlt 4 év…
A zöld a napenergia ára, a narancs a kisfogyasztói ár – túl vagyunk a metszésponton
Fotó: www.costofsolar.com/
Mindez az apológia – ha nem is ilyen mellbevágóan durván, de – a szélenergiára is igaz, mivel 2008 óta e szektorban az árak 29 százalékkal (1990 óta pedig 50 százalékkal) estek. Szóval ha a megújuló energiáról vitatkozik, és el?kerül a „túl drága” mantrája, most már azt is beazonosíthatja, hogy az illet? „melyik korból” érkezett.
Forrás:hvg.hu
