A világ villamosenergia-igénye megduplázódik 2060-ig – véli a Siemens-csoport energia- és áramdivíziójának vezetője. Willi Meixner szerint igencsak nagy kihívás lesz e keresletet növekedés kielégítése, ha annak megfizethető, megbízható és tiszta (környezetkímélő, minimális szén-dioxid-kibocsátású) energiával akarunk megfelelni. Akkora pótlólagos mennyiségre lesz ugyanis szükség, amennyi a kínai energiafogyasztás háromszorosa.
A Siemens úgy számol, hogy az igényelt pluszáramnak közel felét a decentralizált energiarendszerek adják 2030-ban. Globálisan a szél- és napenergia tör előre, főleg azért, mert az elmúlt években a megújuló forrásokból előállított energia költsége csökkent a kormányok beavatkozásának eredményeként. 2000 és 2015 között a fényelektromos energia költsége évi 7 százalékkal lett kisebb, a tengeri szélerőműveké pedig várhatóan 2015 és 2020 között zsugorodik a harmadával. Mindez persze kevés, ha figyelembe vesszük a klímavédelmi célokat is. Át kell állítani a meglevő szénerőműveket is gáztüzelésűre, így ugyanis 40 százalékkal csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás.
A meglevő energiaelosztó hálózatok intelligens hálózatokká fejlesztése is nélkülözhetetlen az összes energiaforrás integrálásának szempontjából. Csak így szabályozható majd az energiaáramlás több irányban is, és egyensúlyozhatók ki az ellátás ingadozásai a tárolt energiatartalékok felhasználásával.
Áramigény-növekedésre számít az amerikai energiaminisztérium (EIA) is, de az említettől eltérő időszakokat hasonlít össze. Honlapja szerint a világ teljes villamosenergia-termelése a 2012-es 22 ezer milliárd kilowattóráról 2040-re 37 ezer milliárdra nő, azaz 68 százalékkal. (Ebbe persze még belefér a Siemens által közölt 100 százalék, 2060-ig.) A teljes termelésen belül a szénalapú villamosenergia-előállítás 2020-ig még kissé emelkedik, majd szinten marad. Gázból, megújulókból és nukleáris energiából viszont a 2012-esnek körülbelül a kétszeresét használja majd a világ. Az arányeltolódás tehát a szén rovására történik, amelynek azonban még 2040-ben is nagy súlya lesz a teljes termelési portfólión belül. Az EIA becslése alapján az OECD-hez tartozó európai országok megújuló alapú áramtermelésében kétötöd-kétötöd rész jut 2040-ben a víz- és a szélenergiára, a maradék pedig a biomasszára, napra, egyebekre.
A Mavir rövidebb – így viszont beláthatóbb – időtávra készített Magyarországra vonatkozó előrejelzést. A rendszerirányító várakozása szerint teljes áramfelhasználásunk 2020-ban 45,6 terawattóra, 2030-ra pedig akár 50,4 terawattóra is lehet. Ezek a 2014-ben kimutatott 42 terawattórát 9 százalékkal, illetve 20 százalékkal haladnák meg. A Mavir kalkulációján alapulnak a társaság rendszerfejlesztési tervei.
Forrás: vg.hu
