A kriptodevizák – például a bitcoin és az etherum – bányászatával foglalkozó cégek legkedveltebb telephelye eddig Izland volt, de a kilowattóránkénti 6,5 és 7,1 eurócentes svéd és norvég áramdíj még az izlandi 8 centes áramárnál is kifizetődőbb üzletet kínál, az európai 11 centes átlagos áramdíjról nem is beszélve.
A svéd Vattenfall és a norvég Statkraft áramszolgáltató üzletének még csak egy apró szeletét teszi ki a kritpodeviza-bányászattal foglalkozó számítógépes szervertelepek áramellátása, de mindkét cég nagy üzleti potenciált lát a lehetőségben.
A kriptodeviza-bányászat rendkívül energiaigényes folyamat,
Az idén a kiptodeviza-bányászati ágazat a becslések szerint 130 terawattóra elektromos energiát használ majd fel, ami nagyjából Argentína fogyasztásának felel meg, illetve a Morgan Stanley becslése szerint
Egyetlen bitcoin előállítása bányászattal 1400-1800 dollár értékű elektromos energiát igényel, ami nagyjából egy négytagú németországi család éves energiafogyasztási költségeinek felel meg. A hatalmas energiaigény miatt az ágazat cégei nagy politikai nyomásnak vannak kitéve a megújuló energiaforrások használatára. A vízenergiában gazdag Norvégia és Svédország ezért is vált kedvelt beruházási telephellyé számukra. Norvégiában 99 százalék, Svédországban 40 százalék a vízenergia aránya az áramtermelésben.
A világ legnagyobb bitcoin-bányászati vállalata, a kínai Bitmain, miután már megvetette a lábát Svájcban, bennfentes értesülések szerint vizsgálja norvégiai és svédországi érdekeltségek létesítésének a lehetőségét is.
Peking azonban a széntüzelésű erőművek légszennyezése miatt rossz szemmel nézi a tevékenységüket, ezért kénytelen-kelletlen külföldre települnek.
Egy bitcoin kedden délután mintegy 6850 dollárt ért, de az ára volt már 18 ezer dollár körül is.
Forrás: vg.hu
