Az áramellátásban ugyan nem okozott gondot, az extrém hideg miatt itthon és számos európai országban megugrottak a villamosenergia-árak. Az áremelkedést a megnövekedett keresleten túl több erőművi kapacitás kiesése okozta. Hasonló időszakok a jövőben is várhatók, ami új üzleti lehetőséget teremt a piacon.
Az évtizedes rekordokat döntő hideg időszak komoly gondot okozott a hazai és európai áramtermelésben. Itthon az ellátás ugyan nem akadozott, amire volt példa a kontinens más országaiban, a villamosenergia-árak szinte mindenütt az egekbe szöktek. A hazai áramtőzsde (HUPX) sem volt kivétel, egyes napokon a tőzsdei másnapi árak (DAM) a német árak akár kétszeresét is elérték. A drágulás elsősorban a megnövekedett kereslet és a megcsappant kínálat kombinációjából adódott. A hazai erőművek közül több leállt – épp a leghidegebb időszakban. A leállások egy része tervezett volt: a gönyűi erőmű, az ország legnagyobb hatásfokú gázüzemű erőműve, tervezett karbantartás miatt nem termelt. Ám volt közöttük kényszerpihenő is, mint például a Paksi Atomerőmű egyes blokkjának ötven százalékos visszaterhelése. Ez szintén karbantartás miatt történt, ám nem tervezték, célja egy esetleges műszaki probléma megelőzése volt. Emellett időszakos kiesések voltak a Mátrai Erőmű lignit-biomassza tüzelésű blokkjaiban, a Dunamenti Erőmű G3-as szénhidrogén-üzemű egységében, a Bakonyi Erőmű egyik gázüzemű egysége is meghibásodott. Mindez az árak jelentés emelkedéséhez vezetett. Egy nem tervezett leállás esetén ugyanis az előre lekötött és értékesített mennyiséget pótolni kell, s ha ezt importból kényszerül az erőmű tulajdonos beszerezni, különösen egy ilyen időszak során, az eladó a magas kereslet miatt jóval magasabb árat is felszámolhat. A fentieken túl exportált is az ország – a csökkent hazai kínálatból kellett fedezni több déli ország, például Szerbia kiesett áramtermelésének egy részét.
Amellett, hogy megmutatta, hogyan reagál a keresleti sokkra az árampiac, a szokatlanul hideg tél segített abban is, hogy felmérjük, hogy állunk az ellátásbiztonság terén, mondta lapunknak Kaderják Péter, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője.
Mivel a 6380 MW-os maximális órás rendszerterhelés mindössze 5%-kal haladta meg a tavaly téli csúcsfogyasztást, az áremelkedés feltehetően a kínálati oldalról kiesett jelentős kapacitásokkal magyarázható, tette hozzá. A szakember szerint ugyanakkor érdemes megvizsgálni, hogy feltétlenül ebben az időszakban volt szükség bizonyos karbantartásokra, s nem lehetett-e volna elnapolni ezeket.
Az is kérdéses, hogy a növekedés mértékét magyarázza-e a kereslet-kínálat egyensúlyának felborulása. A hazai áramtőzsde másnapi, csúcsideji árai az enyhébb január végi napokon is 100 euró/Mwh felett voltak, a 140 eurót is elérték, míg azonos időintervallumban a cseh vagy a német áramtőzsdei ára 65- 55 euró/Mwh körül mozogtak. Általánosságban a hazai áramtőzsde árak az északabbra fekvő országok tőzsdei árakat 3-5 euróval meghaladják, mondta Kaderják. Ám azt, hogy az ennél nagyobb, például a januárban tapasztalt (több mint kétszeres) differencia magyarázható-e fundamentális okokkal, szintén fontos vizsgálni, tette hozzá. Az utólagos piacmanipulálás helyett, melyre volt példa nemzetközi szinten, inkább a szűkösebb határkeresztező kapacitások okolhatok ebben esetben Kaderják szerint. Az országba Szlovákián és Ausztrián keresztül érkezik villamos-energia, a kapacitások bővítése ezért igencsak időszerű. Az Európai Unió kiemelt fontosságú projektjei (PCI) között szerepel is a szlovák-magyar határon újabb kapacitások (két 400kV-os távvezeték) építése, ám erre még nem került sor.”
Itthon a magas árak azokat érintik, akik változó árazású, HUPX-hez kötött árakat tartalmazó szerződésük van: pontos arányuk azonban nem ismert. (A teljes hazai piac durván kétharmada a szabadpiacról szerzi be a villamos energiát.) Másutt, például Spanyolországban, a lakosság közel fele órás elszámolás alá tartozik – itt a száz eurós árakat a háztartások is megsínylik. Spanyolországban nem csak az ország történetében példátlan hideg miatt lőttek ki az árak. A megújuló (szél/nap/víz) erőművek sem termeltek a szélcsendes, napmentes, vízhiányos időszakban. Ráadásul, az ország fekvése miatt csak Franciaországon keresztül jut energiához. Nem volt könnyebb helyzetben Franciaország sem, ahol több atomreaktor kényszerültek leállítani, több erőműben sztrájkoltak a dolgozók. Az elmúlt, közel hatvan év legszárazabb decembere miatt a vízierőművek sem működtek megfelelően.
Az Európai Bizottság folyamatosan figyelemmel követi a helyzetet, különösen Délkelet-Európában, melyet leginkább éritett a hideg, írta kérdésünkre a Bizottság. A tavaly novemberben a Bizottság által előterjesztett „Tiszta Energiát Minden Európainak” javaslat célja is az, hogy a tagország olyan intézkedéseket hozzanak, melyek segítenek a krízishelyzet megelőzésében, kezelésében, az arra való felkészülésben, írta a Bizottság. A villamosenergia-szektor kockázati felkészültségéről szóló bizottsági javaslatok elfogadás alatt állnak.
Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Energiaügynökség (IAE hosszabb távú előrejelzései szerint a jövőben is számolni kell hasonló időszakokkal, amikor néhány órára extrém magas árak alakulnak ki, mondta az NRGreportnak Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnöke. Felsmann szerint ugyanakkor az efféle kilengések épp azt bizonyítják, hogy jól működik a piac. A szakember szerint is megoldást jelenthet a határkeresztező kapacitások növelése. Előfordul, hogy a rendszerirányítók blokkolják a rendelkezésre álló kapacitások egy részét (Already Allocated Capacities), amely így csak papíron áll rendelkezésre. Ennek feloldásával lehetne javítani a helyzeten, mondta.
Az efféle extrém időszakoknak piaci haszna is van. Mivel rámutat az erőmű-állomány, áramellátás gyenge pontjaira, beruházásra sarkallhatja a piaci szereplőket, vélik a lapunk által megkérdezett szakértők. Bizonyos vállalkozások kifejezetten ilyen helyzetekre alakítanak majd ki üzleti modellt. Világszinten egyre többfelé, például az Egyesült Államokban, foglalkoznak a kémiai tárolással (akkumulátorok fejlesztésével). Ezek a konténeres megoldások pontosan arra jók, hogy a hasonló rövidtávú sokkokat kezeljék velük. Az olyan, új generációs gázturbinák fejlesztését is felgyorsíthatják az ilyen időszakok, amelyek jól tolerálják a jelentős teljesítmény változásokat, mondta Felsmann. A szakértő olyan új piaci belépőkkel számol, amelyek nem évi többezer órát üzemelnek, hanem mindössze ezret, ám óránként akár több száz eurós árért.
Végh Zsófia
Forrás: nrgreport.com
