Felpörgött a napenergia-forradalom – Roham indult a támogatásokért

 A március elejéig beérkezett és elbírált METáR (Megújuló Energia Támogatási Rendszer) kérelmek összesített adatai arról tanúskodnak, hogy 2018-ban eddig 196 darab, az idei támogatási kerethez tartozó támogatási igény érkezett be a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz, míg tavaly egész évben összesen 61 darab igénylést nyújtottak be a hivatalhoz. (Mindemellett további 14 igénylés futott be a pályázat nélküli zöld prémiumra 2018 első hónapjában.)

Bár a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tájékoztatása szerint egyelőre mind a 196 darab kérelem feldolgozás, illetve hiánypótlás alatt van, az már most látszik, hogy amennyiben a feldolgozás alatt lévő ügyek elbírálása pozitív lesz, úgy a teljes, idei évre kijelölt (plusz a tavalyi évről átcsúszó) támogatási keretet kimeríthetik. Sőt, a becsült, valamivel több mint 1,7 milliárd forintos új támogatási igény meg is haladja a rendelkezésre álló, közel 1,5 milliárd forintos, 2018-as támogatási keretet. A végő szót ez ügyben persze csak a feldolgozási stádiumot követően lehet majd kimondani.

A kérelmeket a hivatal a beérkezési sorrendnek megfelelően bírálja el a támogatási korlát kimerüléséig, ezt követően a kérelmet elutasítják. Amennyiben a kérelmet a támogatási korlát kimerülése miatt elutasítják, a kérelmező a következő évre vonatkozó támogatási mértékeknek a MEKH rendeletében történő kihirdetését követően nyilatkozhat arról, hogy kéri beadványának az új feltételek melletti, a következő évre meghatározott korlát terhére történő elbírálását.

Az új METáR életbe lépését megelőzően a KÁT mérlegkörbe sorolható nagyobb – tehát nem háztartási méretű – naperőművek beépített teljesítménye a Mavir adatai szerint 2017 végén meghaladta a 86 megawattot, ami 56 termelő egységhez kapcsolódott. 2017 során a beépített kapacitás 46 MW-tal nőtt.

A támogatási rendszer változása miatt 2016 végén óriási mennyiségű, 2428 KÁT-jogosultság megállapítási kérelem érkezett be az energiahivatalhoz. A kérelmek feldolgozását követően a MEKH közölte, amennyiben minden tervezett kapacitás megvalósul, úgy a magyarországi naperőművi kapacitás körülbelül 2100 MW-ra nőhet az idei év végéig. És ebbe a háztartási méretű kiserőművek nem is értendők bele. A 2016 végi rohamban nem csak szakmai beruházók vettek részt, sokan eleve a továbbértékesítés szándékával kérelmezték az engedélyt. Részben ennek hatására a 2100 MW-nak becslések szerint csak mintegy harmada-fele valósulhat meg.

Ezzel együtt tavaly a hivatal mindössze 6,20 megawattnyi jogosultságot adott ki naperőművekre. A kérelmek 2017-es visszaesésének oka az, hogy csak a 2016 vége előtt benyújtott kérelmek esetében volt arra lehetőség, hogy a MEKH a tervezett nagy kapacitású naperőmű által termelt áram értékesítését biztosító kötelező átvételi jogosultságot adjon. A 2018-as támogatási kerethez tartozó igények közel 100 MW új kapacitás létesítéséről szólnak, amihez eddig közel 13 megawatt pályázat nélküli zöld prémiumos kérelem jön még. Bár a támogatás technológiasemleges, a kérelmek zöme naperőművekre vonatkozik.

Az adatok által jelzett lendületes bővülést a beruházásokról érkező hírek is igazolni látszanak. Az elmúlt időszakban több nagy projektet is bejelentettek:

• Legutóbb, március elején a Mol közölte, hogy Füzesgyarmaton, Tiszaújvárosban és Százhalombattán összesen 18,38 MWp kapacitású naperőműparkokat hoz létre. A beruházás idén márciusban kezdődhet, a tervek szerint a termelés az év végén kezdődhet.
• Az MVM Felsőzsolcán és Pakson 20-20 megawattos naperőművet épít, emellett több mint 100 darab 0,5 MW-os kisebb kapacitást is telepít. Jelenleg a 10 MW-os pécsi termelő egység a társaság legnagyobb naperőműve.
• A MET Százhalombattán a Dunamenti Erőmű üzemi területén 17,6 megawattos naperőművet épít.
• A Mátrai Erőmű 16 MW-os már működő naperőművét követően további 3X20 MW kapacitás kiépítését tervezi Bükkábrányban és Visontán meg nem erősített értesülés szerint. A tervek megvalósulása azonban vélhetően nagyban függ a folyamatban lévő tulajdonosváltástól.
• Kaposváron a tavaly év végi bejelentés alapján 2X50 MW naperőmű kapacitás épülhet meg egy kínai befektető jóvoltából; az erőmű Közép-Európában is a legnagyobb lenne megépülése esetén.
• A török sajtóban megjelentek szerint Adnan Polat milliárdos török üzletember meg nem nevezett magyarországi helyszíne(ke)n összességében 1000 MW-nyi kapacitást hozna létre. Ez a hír azonban egyelőre óvatosan kezelendő, nem csak a részletek hiánya, de a szóban forgó kapacitás nagysága miatt is.

A fentiek tehát nem foglalják magukba a lakossági, háztartási méretű kiserőműveket (HMKE). Az 50 kilovoltampert meg nem haladó csatlakozási teljesítményű HMKE-k telepített kapacitása Magyarországon 2016 végén 165,46 MW volt.

A MEKH legutóbbi elérhető adatai azt mutatják, hogy 2017 első negyedében 7,04, a második negyedben 12,93, a harmadikban pedig 18,22 megawattal bővült, így az összesített kapacitásuk már bizonyosan 200 MW fölött alakulhat. A telepítések gyorsuló ütemet mutatnak.

Hogy a több mint 200 MW háztartási, plusz a nagyobb naperőművek közeljövőben kiépülő, óvatos becslések alapján valószínűsíthető 700-1000 MW-os névleges kapacitása összességében mit jelent az ellátás szempontjából? A napenergia időjárásfüggő jellege azt jelenti, hogy nem számíthatunk a gázos erőművekhez vagy a Paksi Atomerőműhöz hasonló magas rendelkezésre állásra. Ez a február végi, március eleji hideghullám idején is bebizonyosodott, amikor is a március 2-i rekord 6825 MW-os rendszerigényhez mindössze 1,11 MW teljesítménnyel tudtak hozzájárulni a fotovoltaikus termelő kapacitások.

A naperőművek Magyarországon az adottságokat figyelembe véve átlagosan évente 1050-1200 óra üzemidővel termelnek. Egy 0,5 megawattos naperőmű így 525-600 megawattórát termelhet meg egy évben, ami mintegy 250 háztartás egész évi áramfogyasztását fedezheti elvileg. Amennyiben tehát elfogadjuk, hogy a jelenleg ismert kérelmek alapján hamarosan mintegy 1000-1200 MW-ra nőhet a hazai installált naperőművi kapacitás, úgy ez azt jelentheti, hogy körülbelül félmillió magyarországi háztartás teljes éves fogyasztását lehetne kielégíteni napenergiával. A feltételes módot ezúttal is a rendelkezésre állás ciklikus jellege, valamint az energiatárolás megoldatlansága indokolja, hiszen míg a fogyasztás éven belül viszonylag kiegyenlített képet mutat – nyári és téli csúccsal – addig a napenergia termelés nyáron jár csúcsra, télen pedig – mint a közelmúltbeli példa mutatja – jóval kevésbé lehet támaszkodni erre az energiaforrásra Magyarországon.

Forrás: portfolio.hu