Forradalmasítaná a háztartási napenergia-termelést a magyar startup

Share Button

Az egyes háztartási méretű naperőműveknek nem feltétlenül éri ma meg a hálózatra termelni, a kisebb erőművek által termelt extra energia együtt azonban komoly üzleti értéket jelenthet. Ez volt a fő gondolat Gulyás Zoltán és Fábián Zoltán napeneregia előrejelző rendszere mögött, melyet az MVM Edison Light Up startup versenyén díjazott lett. A rendszer részleteiről Gulyás Zoltánnal beszélgettünk. Interjú. 

Milyen problémára kerestek megoldást, amikor pályáztak?

A háztartási méretű kiserőművekre (HMKE) – iskolákra, önkormányzati épületekre, stb. – telepített napelemek, napelemparkok létesítésekor az emberek számos fontos részlettel nincsenek tisztában. Nem tudják, milyen méretű vagy típusú napelemet érdemes vásárolni, hogy pontosan mennyi energiát fognak vele termelni, illetve, hogy a felhasznált energiamennyiségen felül megtermeltnek mi lesz a sorsa. Mivel a szolgáltatók nem szívesen foglalkoznak ezekkel problémákkal, úgy gondoltuk, nekünk érdemes lenne. Egyre több napelemempark települ, tulajdonosaik és üzemeltetőik üzleti igényei is folyamatosan nőnek. Az ötletünk szerint egy virtuális erőmű létrehozásával a sok kisméretű erőművet egy helyre becsatornázva üzleti szempontból már számottevő, értékesíthető mennyiségű napenergia keletkezik.

A HMKE-k esetén a villamos energia hálózat szabályozása is nehézséget jelent a szolgáltatónak. Egy győri lakóparkba például annyi napelemet telepítettek, hogy együttes termelésük idején a hálózati feszültség előfordult, hogy meghaladta a 250 voltot. A villamosenergia-szolgáltató a trafóház környékén 230 voltot igyekszik biztosítani, ám mégis tönkre mehetnek azok a berendezések (légkondicionáló, tévé, stb.), melyek nem bírják ezt a magas feszültséget. Ha a HKME-k termelését pontosan mérjük és különlegesen indokolt esetben (ha ez veszélyeztetné a hálózatbiztonságot) korlátozzuk, akkor a termelést tovább értékesíthetjük a hálózati szabályozó, a MAVIR részére.

Mi az oka, hogy a HKME-k tulajdonosai nem tudják, pontosan mennyi energiát termelnek?

Sokszor a szolgáltató nem ad hozzáférést az adatokhoz, vagy egyszerűen csak a felhasználónak nincs meg a kiolvasáshoz szükséges informatikai ismerete. Ismerek olyan vidéki kisgazdaságot, ahol napelemeket telepítettek, és a szolgáltató okos mérőt helyezett üzembe, ám az adatokhoz nem biztosított hozzáférést. Természetesen ez is korlátozza a napelemparkok terjedését.

Miért nem?

Azt, hogy a szolgáltató miért nem ad hozzáférést, nem tudom. Előfordulhat az is, hogy a napelemparkot létesítő szervezettől a tulajdonos hozzáférést kap olyan számítógépes programhoz, ahol követhetné, de nincs ideje, kedve, stb.

Egy másik gond a méretezés. A többség úgy gondolja, hogy éppen akkora naperőművet szabad csak telepíteni, amelynek a megtermelt energiáját egy adott ingatlan, például iskola, hasznosítani tud. Ennek oka, hogy a fennmaradó energiát nem igazán lehet értékesíteni. Ám ha van szabad tetőfelülete, támogatásra pályázhat és a többlet energiából bevételre tehet szert, akkor miért kisebb teljesítményt céloznánk meg?

Hogyan lehet értékesíteni a többlet kapacitást?

A Virtuális erőmű az MVM Partner Kiserőmű Szabályozó Központjának szolgáltatna adatokat és elszámolható, ütemezett termelési teljesítményt, ami szükség esetén leválasztható.

A kiserőművek be vannak csatlakoztatva a hálózatba?

Van olyan, amely igen, azonban az egyéb költségek miatt nem látványos az így elért bevétel, amit nem tudnak beilleszteni az eredeti üzleti tervbe. Akkumulátor alkalmazásával a napközben termelt energiát éjszaka ugyan felhasználhatnák, azonban ezek a rendszerek ma még igen drágák, ezért sokszor nem is telepítik őket.

Az előrejelzésből adódó bizonytalanságok miatt szintén nehéz kalkulálni. Számos tényező befolyásolja a megtermelt energia mennyiségét, pl.: a napelempark milyen fekvésű területen épült (völgyben vagy dombon), hány éve telepítették, követi-e a nap mozgását vagy rögzített, stb. Úgy gondoltuk, ha egyébként is gyűjtünk országszerte adatokat, ezen tényezők figyelembevételével könnyebben meg tudjuk mondani, hogy egy most létesülő napelempark mennyit termel majd. Időjárás előrejelzés alapján, mint például a várható UV sugárzás, a másnapi várható termelési mennyiséget is könnyebben meg lehet mondani. Ez a hálózatirányítónak fontos információ, így látja, hogy egy régióban mennyi áramot fognak előállítani, mert így tud vételezni belőle, számolni vele.

Hogy fogná össze az egyedi rendszereket a virtuális erőmű, amely pályázatukban javasoltak?

Virtuális erőművek léteznek, melyek a nagy erőművek kapacitását szabályozzák. Ezek viszont nem alkalmasak a pár 10 vagy 100 kilowattos naperőművek befogadására. Az ötlet az volt, hogy hasonló virtuális erőművet hozzunk létre a HMKE-re fókuszálva – az innen érkező összesített teljesítménnyel ugyanis a nagyobb virtuális erőműbe már be tudnak táplálni.

Mikor fog mindez megvalósulni?

A pályázatot megnyertük, most visszajelzésekre várunk többek között a menetrendről. Az már tisztázott, hogy mely funkciókat milyen technológiával tudunk megvalósítani. Az időjárás előrejelzéshez például az IBM Watson mesterséges intelligencia rendszerét használnánk, a teljesítményt piaci forgalomban lévő fogyasztásmérővel mérnénk. Mivel ezek rendszerek nem kommunikálnak egymással, további fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy összekapcsoljuk őket.

Hogyan hangolnák össze a rendszert?

A napelemekbe épített fogyasztásmérők csak mérnek, a teljesítmény nem szabályozható velük, ezért olyan invertereket alkalmazni. Ilyen berendezést Magyarországon is fejlesztenek. Sarkalatos pontja a koncepciónak ugyanis, hogy a rendszer szabályozható legyen, ettől válik az információ üzleti szempontból is értékessé a MAVIR számára.

Ezen információ birtokában a szervezetek is hajlandóak nagyobb felületre napelemparkot telepíteni, hiszen beruházásuk a többlet értékesítéséből megtérül (egyébként is pályázhatnak támogatásra).

Hány kiserőművet terveznek bevonni a rendszerbe?

Természetesen minél többet. A potenciális ügyfélkör nagyságának meghatározáshoz piackutatást kell végeznünk. További kérdés, hogy ebből a körből mennyien lennének azok, akik felesleges kapacitással bírnak, és nyitottak lennének arra, hogy a rendszerbe csatlakozzanak, illetve, hogy bővítsék a naperőművet.

A verseny egymillió forintos díja kevés a megvalósításhoz.

Ha a második fordulóban is sikerül nyernünk, további ötvenmillió forintos támogatást hívhatunk le a cég beindításához. Mivel nem feltétlenül kell mindent megvásárolni, felhőalapú szolgáltatásként bérbe vehető sok elem, ekkora összeg elegendő a rendszer elindításához. Egy startup esetében különösen fontos, hogy minél gyorsabban és ne óriási költségekkel fejlesszünk, hanem használat alapú díjazással is elő tudjuk állítani, ami szükséges.

Más országokban működik hasonló rendszer?

Hasonló rendszerről nem tudok. Mindenki a napenergia termelésre fókuszált, van ahol szabad utat adtak a többlettermelésnek, ami több helyen, például Németországban, rendszerleállásokhoz vezetett. Sokan, köztük Magyarország ezért az óvatos haladás útját választotta – viszont nincsenek olyan technológiai megoldások, amelyek ezekre a problémákra választ adnának. Ezért jutottunk arra, hogy ha kontrollálható módon megújuló energiákat tudunk a rendszerbe bevonni úgy, hogy a létesítőnek, üzemeltetőnek bevételt termeljen, akkor egy olyan stabilan előre jelezhető terméket állítunk elő, ami komoly érték lehet.

Végh Zsófia | Forrás: NRGreport