Füzi: Rőfszabályról most váltunk pontos adatokra

Share Button

Az energiapiac sajátosságait is beépíti kereskedelmi, kockázatkezelő és egyéb szoftvereibe az IP Systems Zrt., mely többek között a hazai gáztőzsde, az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiakereskedő Kft., és számos piaci szereplőt lát el informatikai rendszerekkel. A távközlési és banki területen már működő big data rendszerek most válnak aktuálissá az energiaszektorban, a rendelkezésre álló adatok értelmezése, megfelelő használata pedig új üzleti lehetőségeket teremt az ágazatban – mondta az NRGreportnak Füzi Ákos, az IP Systems Zrt alapítója. Interjú.

Néhány hónapon belül az IP Systems Zrt. által fejlesztett ETRM-IP informatikai platform fogja végezni a Budapesti Erőmű Zrt. energiakereskedelmi és kockázatkezelési tevékenységének menedzselését. Miért volt szükség egy ilyen rendszer kialakítására?

Az ún. Energy Trading and Risk Management (ETRM) rendszereket elsősorban nyílt energiapiaci tőzsdei kötések és az azokhoz kapcsolódó kockázatok kezelésére használják. A klasszikus kereskedelmi platformok funkciói mellett kockázati mutatók segítségével mérik a portfolió kockázati kitettségét.

A rendszerünk egyediségét a benne lévő valós idejű kockázati kalkulátor adja. A rendszer nem csak a nap végén, zárásakor számolja ki az aznapi kötésekkel befejezett portfolió kockázatosságát, hanem akár minden egyes ügylet után valós időben automatikusan, vagy bármikor gombnyomásra. Ez azért fontos, mert így a kereskedő vállalat kockázatmenedzsment osztálya nem a következő napra ad fix kereskedési limiteket a kereskedőknek, hanem képes a kereskedést a kockázatvállalási szabályok betartása mellett a maximális kockázat vállalásáig elengedni. Így ha a kereskedő ma délelőtt javít pozícióján, délután már új limittel kereskedhet, szemben a hagyományos működéssel, ahol a kereskedési limit az előző napi záráshoz igazodna. A kockázati mutatók gyors kalkulációjával – a kockázatosságot nem növelve – tud egy cég e logika mentén több profitot termelni anélkül, hogy kockázati politikáját megsértené.

Mennyire egyedi ez a megoldás?

A nemzetközi nagykereskedők közül sokan használnak hasonló rendszereket. Az ETRM megoldások az energiapiaci liberalizáció azon szakaszában jelentek meg, amikor a tőzsdei jellegű kötések elterjedtek. Vannak energiakereskedelemből kinőt ETRM szoftverek, amelyek kevés kockázati funkciót tartalmaznak, sokkal kevesebb kockázati mutatót számolnak, mint a pénzpiacokon használt rendszerek. Az eredetileg pénzpiacokra fejlesztett szoftverek pedig sokszor nem számolnak az energiapiaci sajátosságokkal.

Milyen sajátosságok ezek?

Például az, hogy a földgázkereskedés egy összetett művelet, ahol külön szerződés rendezi a szállítói kapacitás lekötését és a gázmolekula vásárlását. A kettőnek találkoznia kell, ami sok piacon okoz problémát, például felesleges kapacitáslekötések formájában. A másik az idő kérdése. Ellentétben egy szállítmány búzával, az energia folyamatosan áramlik. A termék nevéből is kiderül: vásárolhatok zsinóráramot vagy csúcsfogyasztási időszakra vonatkozót – ennek megfelelően változnak az árak, a kitettségek. Ezek olyan jellemzők, melyek nem jelennek meg általános árutőzsdei termékekben, ám az energiával kereskedőknek ezt kezelniük kell.

Az energiapiaci változások, szabályozás módosulását az informatikai fejlesztések lekövetik, vagy egy-egy előremutató fejlesztés nyomán válik likvidebbé a piac?

Az egyik oka annak, hogy erre a területekre specializálódtunk, az volt, hogy kereskedelmi szempontból az energia csak szoftverekben jelenik meg. A pénzpiacokhoz hasonlóan nem kézzelfogható termékről beszélünk. Fizikailag ugyan kitermelik a földgázt, de a kapacitás egy korábbi beruházás mára eső értéke – valójában a szoftverben jönnek létre, mint kapacitás termékek, és szoftverek segítségével kereskedik. Minden energiapiaci művelet lebonyolításához szoftverre van szükség.

Vannak területek, például a kereskedés és kockázatmenedzsment, ahol a szoftverekben kitalált funkciók, számítási módszerek, stb. viszik előre a piacot. Később piaci gyakorlattá válnak vagy elvárásként fogalmazódnak meg a szabályozónak, rendszerüzemeltetőnek, hogy milyen módon kezeljenek, szolgáltassanak adatokat. A kereskedés oldaláról gyakori, hogy a kockázatkezelés és az azt vezérlő logika húzza az iparágat. A rendszerüzemeltetők esetében többnyire a szabályozást kell szoftverekkel „lekövetni”.

A magyar piac likviditása elmarad több régiós, uniós országétól. Mennyire okolható ezért az alkalmazott informatikai rendszerek fejlettsége?

Egyáltalán nem. Informatikai oldalról valamennyi előírt fejlesztést cégünk, illetve más piaci szereplők elvégeztek. A likviditás alapvetően a piaci viszonyoktól, a gyakorlati kereskedésben érvényesülő szabályoktól függ. A szoftverek az energiapiaci megrendelők üzleti szabályzatai szerint működnek. Például kiegyenlítő piaci tőzsdei rendszerünk – mely 2012-ben az Év IKT-projektje díjat is elnyerte – segítette a Keler Zrt.-t abban, hogy energiatőzsdei elszámolóházként is megjelenjen. A Keler Zrt. pénzpiaci szereplőként a banki nyitva tartás szerint működik, de az energia ugyanakkor folyamatosan áramlik, éjszaka és hétvégén is kell egyensúlyozó kötéseket elszámolni. Ezért a Balancing-IP nevű egyensúlyozó platformunkat például úgy fejlesztettük, hogy megoldás a Keler Zrt. zárva tartásakor elszámolóházi funkciókat is ellát.

Magyarországon kívül mely országokba fejlesztettek rendszereket?

A mi rendszerünket használja tevékenységének menedzselésére a PSP nevű horvát földgáztároló, illetve a legnagyobb horvát kereskedő, a HEP. Az Alpiqnak végeztünk Közép-Európára kiterjedő fejlesztéseket Svájcban. Komoly eredménynek tartom, hogy az ukrán földgázrendszert a mi szoftverünkkel liberalizálják, itt a tárolói és szállítórendszerekre is fejlesztünk. Bulgáriában egy nominálási szolgáltatási szoftverünk már éles üzemben működik. Nagyon fontos, hogy a régióban külföldi projekten vegyünk részt.

Távolabbra nem mennek?

Megyünk távolabbra is. Egy kollégánk Düsseldorfból kutatja a balti, skandináv és Benelux- államokban rejlő lehetőségeket.

Milyen új problémákra keresnek már most megoldást?

Vannak országok, ahol a kötelezettségszegési eljárások miatt bizonyos határidőknek kell megfelelni. Ezekre meglévő rendszereinket testreszabva próbálunk választ adni. Vannak teljesen új irányok, melyek közül talán a legizgalmasabb az ún. data hub rendszerek. Itt tulajdonképpen egy új szereplő megjelenéséről van szó, új feladatkörrel, aki elsősorban adatot gyűjt és szolgáltat. Többnyire a szállítói és rendszerirányító szint fölé sorolják, de olykor az elosztó fölé, aki több elosztói hálózat által lefedett területen gyűjt mérési adatokat, melyekből szolgáltatásokat nyújt a többieknek. Ez informatikai szempontból komoly kihívást jelent, hiszen big data technológiákkal kell óriási adatmennyiséget feldolgozni. A távközlési és banki területen már működnek big data rendszerek, az energiaszektorban ez az okos mérés, smart grid miatt most válik aktuálissá. Azonban a piacműködtetési ismeretek arról, hogy mire használható ez a rengeteg adat még hiányos. Sokat beszélnek az okos mérésről, arról azonban kevesebb szó esik, hogy mit kezdenek az adatokkal. Itt kerülünk mi a képbe.

Az energiamérés és energiapiac most jut el oda, ahová a textilipar valamikor a középkorban; amikor rőfről és hüvelykről a mai SI mértékegységre tért át, s így a termékek valóban széles körben összehasonlíthatóvá váltak. Amíg nem mérjük, hogy pontosan mennyi energiát fogyasztunk, addig „rőfszabályokkal” működtetjük a piacot. Most tanuljuk, mit jelent pontosan mért és jól összehasonlítható adatokkal működtetni a piacot. Ez rengeteg döntésre hatással lesz: beruházásokra, megújuló energiák kezelésére. Számos új lehetőség nyílik nemcsak műszaki szinten, arról, hogyan termelem és tárolom az energiát, hanem üzleti szempontból is, például arról, hogyan leszünk képesek egy ennyire kiszámíthatatlan termékkel kereskedni.

Füzi Ákos

Füzi Ákos az IP Systems alapítója, 2005 óta foglalkozik energiapiaci szoftverekkel. 2008-ban azért hozta létre az IP Systems-et, hogy hatékony informatikai megoldásokkal támogassa az energetikai szektor szereplőit. A számos innovációs díjat elnyerő vállalat ma már meghatározó szereplője a magyar piacnak, de jelentős külföldi referenciákkal is rendelkezik, 2017-ben pedig külképviseleti irodát nyitott Bulgáriában, illetve Ukrajnában.

Korábban 10 évig dolgozott Magyarország egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalatánál, a Richter Gedeon Nyrt.-nél, ez idő alatt 4 éven át irányította a tokiói képviseletet. A szakember a minőséget és az üzleti hasznosságot fókuszba helyező japán menedzsment módszertanok elkötelezett híve, melyet az IP Systemsben a kezdetektől fogva alkalmaz.

Füzi Ákos a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán műszer- és irányítástechnikai szakon 1993-ban végzett. Egy évvel később a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát, 2006-ban szintén a Budapesti Műszaki Egyetemen kapta meg az energiapiaci üzletkötő képesítést, míg 2011-ben a Corvinus Egyetemen energetikai specialista diplomát szerzett.

Forrás: nrgreport.com