A rezsicsökkentés megvédéséről is megkérdezik az embereket a hamarosan kezdődő nemzeti konzultáció során – jelentette be Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
A tavaly novemberi, Tiszta Energia Minden Európainak elnevezésű program azt mutatja, hogy Brüsszel egyre több ügybe akar beleszólni, és az egyik ilyen az energiaárak meghatározásának módszertana – mondta az államtitkár az MTI tudósítása szerint. A csomag kilátásba helyezi, hogy nem lehet szabályozott áron szolgáltatni az elektromos áramot a fogyasztóknak, ami lényegében a rezsicsökkentés betiltását és az eddigi eredmények lenullázását jelenti – jelentette ki. Fontos, hogy nemzeti hatáskörben maradjon az áram árának meghatározása – hangsúlyozta Aradszki András a kormány álláspontját.
Értelmezhető válaszokban bíznak
Az államtitkár úgy fogalmazott: bízik abban, hogy értelmezhető, a kormány álláspontját támogató válaszokat kapnak a nemzeti konzultáció során, hiszen a magyar emberek mindennapi életét közvetlenül érintő kérdésekről van szó.
Az államtitkár szerint a brüsszeli tervezet a szabályozott árak megakadályozásán túl sok hatáskört is elvonna az unió országaitól. Nem az államok döntenének az árak meghatározásáról, az ellátásbiztonságot szolgáló beruházásokról, az áramszükséglet biztosításának meghatározott szabályozási formáiról – összegezte, hozzátéve, hogy mindez jogi kérdéseket is felvet.
Aradszki András hangsúlyozta: 2010 és 2015 között azokban a tagállamokban drágult a gáz és az áram, ahol nincs szabályozott ár és a piac határozza meg az árakat. Ha a tervezett folyamatokat Brüsszel végigviszi, akkor a családok megint ki lennének szolgáltatva a multinacionális cégek érdekeinek, ahogy ez megtörtént 2010 előtt – közölte. Felidézte, hogy 2010 előtt Magyarországon fizették az emberek a legmagasabb árat az energiáért, a családok jövedelmük jelentős részét fordították a rezsire.
A rezsicsökkentés megkezdése, 2013. január 1-je óta 25 százalékkal lett olcsóbb a távhő, a gáz, és az áram ára, így átlagosan 170 ezer forintot takarítottak meg a családok évente, összesen 821 milliárd forint maradt az embereknél – emlékeztetett. Jelenleg a magyar fogyasztók az uniós átlag alatt, az egyik legalacsonyabb áron jutnak hozzá az áramhoz és a földgázhoz. A fizetési hajlandóság jelentősen nőtt, csökkent a hátralékos fogyasztók száma, és több tízmilliárd forinttal csökkentek a kintlévőségek. Ezek az eredmények kerülnének veszélybe, ha a kormány engedne Brüsszelnek – mutatott rá Aradszki András. Felhívta a figyelmet arra, a rezsicsökkentés értéke nem csak abban jelenik meg, hogy a magyar fogyasztók olcsóbban jutnak az energiához, hanem abban is, hogy alacsonyan tartva az inflációt, nő a bérek és a nyugdíjak reálértéke. Ezért is tekinti a kormány nemzeti ügynek a rezsicsökkentést – hangsúlyozta az államtitkár.
Érdekes egybeesés, hogy a bejelentésre egy nappal azt követően került sor, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) megtagadta az LMP szóvivőjének a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdéseinek hitelesítését a testület keddi ülésén.
Új helyzetet teremtene
A Tiszta Energia Minden Európainak program átfogó, terjedelmes szabályozási csomag, ami gyakorlatilag teljesen újraszabná az európai energiapiacokat. A dokumentum alapján egy fundamentálisan új alapokon működő, fogyasztócentrikus és a korábbinál jóval erősebben versenyző piac jönne létre.
A komplex energiapiaci jogszabályi és dokumentumcsomag hármas célkitűzést tűzött a zászlajára:
- az energiahatékonysági intézkedések növelését;
- a megújuló energiatermelés tekintetében Európának újra egyfajta világpiaci vezető szerep megtalálását, kivívását;
- a fogyasztók számára egy új, méltányosabb keretrendszer megteremtését.
Felszabadítanák az árakat
A csomag alapján a tagállamoknak a jövőben új elvek és új szabályok mentén kellene működtetniük a villamosenergia-piacaikat, így például az áraknak mind a nagykereskedelem, mind a kiskereskedelem piacán szabadon kellene alakulniuk, tehát az energia értékesítés közvetlen tagállami hatósági árszabályozását végső soron – bizonyos korlátokkal – meg kellene szüntetni. A valós piaci folyamatok alapján, szabadon változó energiaárak a Bizottság célja szerint a piaci szereplőket aktív piaci szerepre biztatná, mivel az új piaci modellben a beruházási döntéseket a szabadon alakuló árjelzések vezérelnék.
Az árak felszabadítása a hatósági árszabályozás alól azt is eredményezné az új piaci modellben, hogy időnként nagyon komoly árkilengések is keletkeznének akár a nagy-, akár a kiskereskedelmi piacon, amelyekkel szemben viszont ez a modell megengedné a hosszú távú kockázatmenedzselési eszközök bevezetését. Ezek körébe tartozna az új modellben például a hosszú távú határkeresztező kapacitás-lekötések engedélyezése is, ami a korábbiakban komoly versenyjogi kritika tárgyát képezte.
Bizonyos keretek között lehetővé tennék, hogy az energiaszegénységben szenvedő, illetve az úgynevezett védendő fogyasztók tekintetében az új villamos energia irányelv hatályba lépését követően 5 évig a tagállamok továbbra is fenntartsák a hatósági árszabályozást, de csak ezen két speciális fogyasztói kategória tekintetében. Ez egy jóval szűkebb kör, mint amit pl. a magyarországi árszabályozási intézkedések is érintenek – mondta el korábban Ferenczi Kristóf, a Kinstellar ügyvédi iroda partnere a Portfoliónak.
A csomag egyelőre a Bizottság javaslatának minősül, amelyet az európai politikai színtéren is még jóvá kell hagyatnia.
Forrás: portfolio.hu
