Elérkezett az európai energia-unió megteremtésének ideje! – ez a mondat már gyakrabban hangzik el Brüsszelben, mint a nem is olyan régen még igencsak gyakran emlegetett harmadik energiacsomag. Mindkét varázsszó mögött az orosz függ?ség csökkentése áll, ami egyrészt magyarázható az önállóság er?sítésével, de legalább ennyire geopolitikai okokkal. Gazdasági érvekkel ugyanis nem nagyon támasztható alá az orosz gáz vagy a Roszatom által épített er?m? lecserélése az amerikai cseppfolyósított gázra vagy az amerikai hátter? atomipari óriás Westinghouse-ra.
De az orosz gázzal sincs igazán baj, ha olyan er?s állam áll a cs?vezeték másik végén, mint Németország. Mert míg a Déli Áramlatot sikerrel torpedózta meg az EU, addig Brüsszel nem veri az asztalt, amikor az Északi Áramlat kapacitásának megduplázásáról van szó. Csendben folyik a csövek szállítóinak megtendereztetése, Greifswaldnál pedig már keresik a helyet, ahol két új vezeték rácsatlakozhat a német rendszerre. A Wintershall és a Gazprom közös leányvállalata, a Gascade közben már a Csehországig futó Eugal nev? 485 kilométeres vezeték tervezésén dolgozik. A német alkancellár kikéri magának a politikai nyomást és beavatkozást, az Északi Áramlat b?vítése pedig nemcsak Ukrajnát kerüli meg, de magát a harmadik energiacsomagot lobogtató, s diverzifikációs terveket szövöget? Európai Bizottságot is.
A brüsszeli bürokraták így jobb híján az atomfronton indítanak ellentámadást, s míg egyik nap a nukleáris energia hosszú távú fenntartása mellett foglalnak állást, másnap a legkülönböz?bb érvekkel próbálják ellehetetleníteni az e téren legnagyobb beruházó Roszatom projektjeit. Így politikai viharba került a paksi b?vítés, s a belarusz er?m? építésére is igyekszik nyomást gyakorolni Brüsszel. Pontosabban az EU-n keresztül els?sorban a lengyelek és a baltiak. Az oroszellenes él itt is jól kitapintható, még ha az osztroveci két blokk megvalósításában élenjáró Litvánia környezetvédelmi és biztonsági fenntartások mögé is bújik.
Kilógott a lóláb az e kérdésben a minap az Európai Parlament illetékes bizottságában tartott meghallgatáson is. A kérdés átpolitizáltságát jól mutatja, hogy a magyar Jávor Benedeknek err?l is Paks jutott az eszébe, míg csupán a cseh képvisel? jegyezte meg, hogy Európa nem aggódik a lényegében harci övezetben lév? ukrán er?m? biztonsága miatt. Azt is csak egy felszólaló vetette fel, hogy a roszatomos finn projekttel (csakúgy, mint az Északi Áramlattal) nincs baja az EU-nak, pedig ugyanaz a szállító és a technológia.
Forrás: mno.hu
