Idén augusztus 8-án jött el a túlfogyasztás világnapja. Mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl. Itthon egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki úgy élne, ahogy mi, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk. De csak ez az egy van.
Az ezredforduló óta, mintegy két hónapot rövidült az id?, ami alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes er?forrásait. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor a mai napig a gyümölcsöket ettük, holnaptól viszont elkezdjük kivágni a fákat és azokat esszük majd meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy így a következ? évben már az ideinél is kevesebb gyümölcsünk lesz. Az emberiség jelenlegi életmódjának fenntartásához 1,6 bolygóra lenne szükségünk, de a legrosszabbul akkor járnánk, ha a luxemburgi fogyasztási ütem lenne általános, hiszen akkor 9 Föld sem lenne elég számunkra évente.
A Global Footprint Network adatai szerint a mai napra, augusztus 8-ra az emberiség a Föld egész évre elegend? er?forrását elhasználta. Mindez azért lehetséges, mert több szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, mint amennyit az óceánok és erd?k képesek felszívni, nagyobb léptékben halászunk és gyorsabban irtjuk ki az erd?ségeket, mint ahogyan azok újratermel?dhetnének, újran?hetnének.
„A túlfogyasztást el?idéz? faktorok közül a szén-dioxid kibocsátás mértéke növekszik a leggyorsabban. Mára a szénlábnyom 60%-át teszi ki az emberiség természettel szemben támasztott igényeinek, más néven az ökológiai lábnyomnak. Ha meg akarunk felelni a Párizsi Klímaegyezményben foglalt céloknak, amit közel 200 ország írt alá tavaly decemberben, akkor a szénlábnyomot 2050-re fokozatosan nullához közelire kellene csökkenteni. Ehhez viszont az kell, hogy egy teljesen új életformát alakítsunk ki, amelynek szükségletei igazodnak az egyetlen rendelkezésünkre álló bolygó er?forrásaihoz”- közölte Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
„Jó hír, hogy a változás megvalósítható a jelenlegi technológiai fejlettség mellett, és gazdaságilag is jövedelmez?, hiszen az átfogó haszon messze meghaladja a befektetés mértékét. Olyan feltörekv? szektorokat kellene fellendíteni, mint a megújuló energiák területe, miközben az éghajlatváltozás káros hatásaihoz köthet? kockázatok és a nem megfelel? infrastruktúrából adódó nehézségek kiküszöbölésére sokkal kevesebbet kellene költenünk. Az egyetlen er?forrás, amib?l még mindig többre lenne szükségünk, az a döntéshozói elszántság” – állapította meg Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és igazgatója.
Forrás: wwf.hu
