Hasznos, de sarokba szorít a paksi bővítés

Share Button

Sokkal jobban járunk a Paksi Atomer?m? b?vítésével, mintha széner?m?veket építenénk, ismeri el az ENSZ éghajlatváltozási testületének magyar tagja, de egyúttal egy nehezen fenntartható pályára szorul be az ország. H?szigeteléssel, épületfelújítással és átfogó hatékonyságnöveléssel annyi energiát takaríthatnánk meg, hogy azzal jobban védenénk a klímát, mint az atomenergiával.

a16.3

Így oszlik meg az emberi tevékenység okozta üvegházgáz-kibocsátás gazdasági szektorok szerint a világban. Látható, hogy az épületek miatti közvetett kibocsátás nagyobb, mint a közvetlen. További energiatermelésen az energiaiparnak az áram- és h?termelésen kívüli része értend?. A földhasználat miatt keletkez? kibocsátásba beleszámít az erd?tüzek, t?zegtüzek és a t?zegbomlás szén-dioxid-kibocsátása is. Az egyéb üvegházgázok (pl. metán, halogénezett szénhidrogének) üvegházhatását szén-dioxidra számították át
Forrás: IPCC WGIII

A klímavédelmi intézkedéseket úgy érdemes elképzelni, mint egy koktélt. A keverék összetétele országonként, régiónként változik, itthon pedig 2030-ig az energiahatékonyságnak lesz a legnagyobb szerepe – foglalta össze az IPCC vasárnap közzétett klímavédelmi jelentésének Magyarországra levonható tanulságait Ürge-Vorsatz Diána, a dokumentum szerkeszt?bizottságának tagja. A Közép-Európai Egyetem fizikus és környezetmérnök végzettség? professzora szerint a hatékonyság terén hatalmas lehet?ségei vannak Magyarországnak, mert az Európai Unió legnagyobb energiaintenzitású tagjai közé tartozunk. Ez azt jelenti, hogy egységnyi nemzeti össztermék el?állítása sok energiába kerül, továbbá a lakosság és az intézmények sem igazán energiahatékonyak.

„Hosszabb távon két tendencia rajzolódik ki a jelentésb?l. Az egyik lehetséges fejlemény az, hogy az üvegházgáz-kibocsátás több mint fele az épületek miatt keletkezik, de az is lehetséges, hogy az ingatlanaink f?tésének-h?tésének energiaigényét a jelenlegi szint ötödére csökkentjük, többek között a h?szigeteléssel. Ez még akkor is lehetséges, ha közben több lakást tartunk fent a mostaninál” – mondta Ürge-Vorsatz Diána. Ma már elterjedtek a hatékony fényforrások, a háztartások és az irodák áramfelhasználását is lehet még csökkenteni, bár az tény, hogy ebben kevesebb lehet?ség adódik Magyarországon.

Az épületek energiahatékonnyá tétele azért is fontos, mert az élet más területén is nagyon megkönnyíti az üvegházgáz-kibocsátás csökkentését. A h?szigetelés, a korszer? f?tés- és h?téstechnika nagyarányú elterjedésével felszámolhatnánk Magyarországon azenergiaszegénységet. A magyar háztartások egyhatoda nem tudja megfelel?en kif?teni a lakását, mert ha így tenne, akkor nem jutna elég pénze például ennivalóra. „Máig nem tudok napirendre térni egy tavaly téli eset miatt, amikor a szomszédunkban fagyott meg egy id?s férfi, mert nehezen f?thet? volt a háza, és nem volt elég fája” – mondta a kutató.

A szigetelési programokkal számos munkahelyet lehetne teremteni. A 15 fok helyett 21 fokra felf?tött lakásokban (ilyen meleget ajánl az Egészségügyi Világszervezet, a WHO) 20 százalékkal kevesebben lennének náthások és influenzások. A kevesebb gázfogyasztással csökkenne az ország energiafügg?sége. „Semmilyen más klímavédelmi intézkedésnek nincs olyan jelent?s járulékos haszna, mint az épületkorszer?sítésnek” – mondja Ürge-Vorsatz Diána. „Egy korábban megjelent tanulmányunk szerint az épületeink mélyfelújításával – vagyis ha nagyon energiahatékonnyá tesszük ?ket – 2050-re megtakaríthatnánk a januári földgázimport legalabb 60 százalékát. Ez azért fontos, mert akkor a legnagyobb és a legkényesebb ez a behozatal, így a meglév? gáztároló-kapacitásokkal nagyjából védetté válna az ország a rövid távú, párszor tíz napos gázellátás-zavarokkal szemben.”

A közlekedés a legnehezebb feladat

A szakért? szerint a közlekedést lesz a legnehezebb megújuló energiafelhasználásra átállítani, ezen a téren sokkal fájóbb és nehezebb változásokra lehet számítani. De a lehet?ségek itt is hatalmasak. Ezt éppen Berlin példája illusztrálja (a német f?városban tartotta az IPCC harmadik munkacsoportja azt a konferenciát, amelyen klímakutatók és az ENSZ-tagállamok kormányainak küldöttei véglegesítették a jelentés döntéshozóknak szóló összefoglalóját). „Itt az emberek többet gyalogolnak és többet kerékpároznak, mint Budapesten. Kiváló a tömegközlekedés, és nagyon érdekes fejlemény, hogy az autó már nem státuszszimbólum a fiatal férfiak körében, akik ugye sokat adnak az imázsukra” – magyarázta a CEU professzora.

Az energiafelhasználás jelent?s részét meg lehetne takarítani a szolgáltatások fokozott elektronikussá tételével. Ha az internetes ügyfélkapu szinte teljesen kiváltaná az okmányirodákat, akkor jó néhány autós utat megspórolhatnánk. A rendszerszemlélet? szervezés és az okostelefonok biztosította adatáramlás pedig hatékonyabb közlekedésszervezést tenne lehet?vé, vagyis az autós már elinduláskor megtudhatná, hogy merre ne menjen, hol van dugó. Ezek mind létez? megoldások, elterjedésük szakpolitikai döntésekkel el?segíthet?. Számos példa van erre Ausztriában, Németországban, de Észtországban is, amelyeket könnyen lehetne alkalmazni magyar viszonyokra – magyarázta Ürge-Vorsatz Diána.

Az olcsó áram nem sarkall takarékoskodásra

A szakért? szerint ha jelent?sen csökkentjük az energiafelhasználást, és azon belül az áramfogyasztást, akkor gyakorlatilag feleslegessé válik a Paksi Atomer?m? tízmilliárd eurós b?vítése. „Az atomenergia valóban kedvez? a klíma szempontjából, hiszen alacsony az üvegházgáz-kibocsátása, de ha úgy tervezzük, hogy majd nagyon nagy mennyiségben és olcsón áll a rendelkezésünkre az áram, akkor nem lesz kifizet?d? energiahatékonynak és takarékosnak lenni” – mondta a szakért?.

B?vebben: origo.hu

Forrás: origo.hu

Vélemény, hozzászólás?