A magyarországi megújulóenergia-felhasználás 2004 és 2014. közötti alakulását a Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal beszámolója elemzi.
A megújuló energiaforrásból el?állított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv szerint 2020-ra az Európai Unió országainak egyéni, kötelez? érvény? megújulóenergia-arányt kell elérniük, amelynek ütemtervét és a szükséges intézkedéseket minden tagállam maga határozza meg cselekvési tervében (noha az Irányelv is megállapít minimális id?közi célértékeket).
Az Irányelv értelmében hazánknak legalább 13%-os megújulóenergia-részarányt kell elérnie, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (Nemzeti Cselekvési Terv, NCsT) ugyanakkor 2020-ra a 14,65%-os célszámot t?zte ki. A Hivatal által készített beszámolóból kiderül, hogy a megvalósult megújulóenergia-részarány ezidáig meghaladja mind a hazai cselekvési terv, mind az Irányelv által megjelölt id?közi célértéket.
Az elemzésb?l kiderül, hogy hazánkban tíz év alatt csökkent a bruttó végs? energiafogyasztás és közel duplájára n?tt a megújulóenergia-fogyasztás a teljes bruttó végs? energiafogyasztáson belül.
2014-ben összesen 1016,5 MW kapacitású megújuló villamosenergia-er?m? termelt Magyarországon. Ennek mintegy felét adták a szilárd biomasszát tüzel? er?m?vek, egyharmadát a széler?m?vek, a kapacitás további részén a napelemek, a vízer?m?vek, a biogáz-er?m?vek, illetve a hulladékot éget? er?m?vek osztoztak.
2014-ben összesen 45,42 PJ megújuló energiaforrásokból el?állított energiát fogyasztottunk el f?tési és h?tési célra. A geotermikus energia felhasználása folyamatosan, a 2004. évi 3,6 PJ-ról 2014-re 5,2 PJ-ra n?tt. A növekedést a távh?-szektorban tapasztalható fokozatos fejl?dés okozta. A mez?gazdasági szektor f?ként növényházak és fóliasátrak f?tésére, a kereskedelem és közszolgáltatás szektor gyógyfürd?k, kórházak és egyéb közintézmények ellátására hasznosítja a kitermelt geotermikus energiát.
Nagyarányú növekedés figyelhet? meg tíz év alatt a közlekedésben felhasznált megújuló energiaforrások mennyiségében. 2004 és 2014 között jelent?sen n?tt a folyékony bioüzem-anyagok és a megújuló villamos energia aránya a közlekedésben.
A megújuló energiaforrások hasznosítása a hazai és európai uniós energiapolitika fontos eleme, hozzájárul a környezetvédelmi és klímavédelmi célok eléréséhez, az energiaimport-függ?ség mérsékléséhez, a gazdasági struktúraváltás a versenyképesség növeléséhez, a területfejlesztéshez és a munkahelyteremtéshez.
Az elemzés elérhet? a Beszámolók, Megújuló energia beszámoló rovatban.