A magyarországi szélerőművek a teljes hazai villamosenergia-termelés néhány százalékát adják, de ez az arány az Európai Unióban sem túl magas. Az alacsony beépített kapacitás mögött földrajzi okok is állnak. Gerse Pált, MET Power üzletfejlesztési szakértőjét kérdeztük.
Nagy-Britannia partjainál épül a világ legnagyobb tengeri szélerőműparkja, ami 300 turbinából áll és összesen 1,8 gigawatt teljesítményre lesz képes. A három fázisból álló Hornsea projekt méretei hatalmasak, mondta Gerse Pál. A most épülő rész a második a sorban, az első fázis, egy hasonló méretű, 1,2 gigawattos szélerőműpark már üzemel és terveznek a területen egy harmadik fázist is, ami szintén 1,8 gigawatt körüli kapacitásra lesz képes.
A projekt méreteit úgy lehetne legjobban elképzelni az üzletfejlesztési szakértő szerint, ha a Paksi atomerőműhöz hasonlítjuk, ahol szintén 1,8 gigawatt volt a beépített kapacitás. Van eltérés a két termelési típus között Gerse Pál szerint, a szélenergia esetében ugyanis nem beszélhetünk olyan magas kihasználtságról. Míg a Paksi Atomerőmű az év 90 százalékában képes leadni ezt a teljesítményt, addig a szélerőműparkok esetében ez a kihasználtság jóval alacsonyabb, 20-25 százalék körüli. A brit erőműben lévő 300 turbina látványos mennyiség, Magyarországon összesen nincs ennyi – mondta a szakértő.
A szélenergia magyarországi lehetőségeiről Gerse Pál elmondta, hogy ebben a tekintetben a tengerparti területek jóval szerencsésebbek, hiszen a széljárás nagyobb és iránya is nagyjából állandó a szárazföldhöz képest. Emiatt van Magyarország kicsit nehezebb helyzetben a szélenergia hasznosításában. A kihasználtság szempontjából az ottani erőművek körülbelül a dupláját tudják a megtermelt villamosenergia tekintetében, mint a szárazföld belsejében lévők. Emiatt van az, hogy Magyarországon nem túl nagy a szélerőművek beépített kapacitása, ami összesen 328-330 megawattot tesz ki. Ez elenyészőnek mondható a tengerrel rendelkező országokhoz képest. Ez a mennyiség lakossági szinten is csekély, ha pedig a háztartási naperőművekhez viszonyítjuk, akkor pedig gyakorlatilag elhanyagolható – tette hozzá a szakértő.
Ebből a 300 megawatt teljesítményből a hazai villamosenergia termelés néhány százaléka fedezhető. Gerse Pál kiemelte, hogy ez az arány uniós szinten sem magas, néhány évvel ezelőtt 7-8 százalék körül volt. A trend ugyanakkor érdekes. Az EU azt szeretné, ha jelentősen növekedne a megújulók szerepe a villamosenergia-termelésben. Emiatt néhány ország már most komoly előnyre tett szert, elsősorban Nagy-Britannia, Dánia, vagy Németország. Utóbbi országban előfordult már olyan, hogy megújulókból látták el a teljes fogyasztói igényt. Ugyanakkor ezek az erőművek rendszerszempontból jelentenek kockázatokat, az időjárásnak való kiszolgáltatottság miatt. Ezért nehezen lehet előrejelezni a várható termelést.
Vannak kutatások, amelyek szerint a szélerőművi kapacitások 90 százalékát egyfajta tartalékként kellene biztosítani, akár a rendszerben meglévő forgótartalékként, ami szükség esetén azonnal igénybe vehető, de magának a kapacitásnak is rendelkezésre kell állnia arra az esetre, hogy ha jön egy hosszabb szélcsendes időszak, akkor is meglegyen a kieső kapacitások pótlása – mondta Gerse Pál.
(A Millásreggeli gazdasági rádióm?sorban, a 90.9 Jazzy rádión elhangzott interjú szerkesztett változata.)
