Szélerőmű parkokra a mindenkori kormányzatok 2006 óta nem adtak ki koncessziót, így az elmúlt évtizedben egyetlen szélerőmű projekt sem kezdődhetett hazánkban, holott a globális szélerőmű piac rohamtempóban fejlődik. Az egyik legnagyobb vetélytársa lehet a hagyományos villamosenergia termelésnek pl az atomerőműveknek, talán ez is lehet a hazai háttérbe szorítás oka. Az évtizedes „szélcsendet” követően megjelent a 277/2016 (IX. 15.) Korm. rendelet, mely azon túl hogy további szigorításokkal megszüntette az elméleti lehetőségét bármely szélerőmű építésének, egy nem várt akadályt emelt az erőművek építése elé.
Idézet a 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendeletből:
„6. § (1) A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 23. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
(2b) Ha a tervezett villamos erőmű termőföld igénybevételével jár, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlanügyi hatóság művelés alól kivonást engedélyező, legalább három éve jogerőre emelkedett határozatát.”
A napelem parkok jellemzően rekultivációs területeken, meddőhányókon, mint pl. a Mátrai 18,5 MWp vagy Tüskésréti 10 MWp erőművek, vagy mezőgazdaságilag kevésbé hasznosítható, alacsony aranykorona értékű, szántók, legelők területén valósulnak meg. Erőművek ugyan ipari parkok területein is építhetők, de ezek magasabb ingatlanpiaci értéke rendre gazdaságtalanná tehet egy napelem park beruházást.
A villamos erőművek tervezése során az egyik tervezői feladat a földkivonási határozat megszerzése, melynek során jelentős földvédelmi járulékot fizet a beruházó a költségvetés részére. Egy ilyen jogerős földkivonási határozat 4 évig érvényes. Az a kritérium, hogy 3 évnél régebbi legyen ez a határozat, de még ne járjon le, meglehetősen megnehezíti a beruházni szándékozók feladatát.
Egy-egy erőmű projekt előkészítése, tervezése, engedélyeztetése több évet vesz igénybe. Egy erőmű engedélyeztetése legkevesebb 2 év, és még egy kiserőmű engedélyeztetése sem valósul 4-6 hónapon belül.
A jelenleg futó napelemes erőmű beruházások jelentős hányada így néhány év halasztást fog szenvedni, sok esetben végleg meg is hiúsulhat, hiszen az időközben már megszerzett számtalan szakhatósági engedélyek lejárnak, azokat újra és újra meg kell újítani, a finanszírozási források pedig más gyorsabb befektetési lehetőségek felé irányulnak.
Különösen aggasztó a szabályozási környezet ilyen mértékű romlása, amikor a napokban jelent meg a Világgazdasági Fórum jelentése, miszerint hazánk versenyképessége drasztikusan romlott, a 28 EU országban sikerült lecsúsznunk a 25. helyre. Ilyen körülmények között különösen fontos lenne, hogy elősegítsük a termelő beruházásokat és a munkahelyeket teremtő fejlesztéseket.
A naperőmű építések nemzetgazdasági szempontból kiemelten hasznosak! Csökkentik a villamos energia importot, csúcsidőszakban termelik a villamos energiát amikor a legnagyobb az igény, hazai munkahelyek ezreit teremti meg – 1 MWp napelemes értékteremtési lánc 45-60 munkahelyet a Prognos intézet kutatása szerint. A napelemes beruházások termelő beruházások, amelyek folyamatos adóbevételt jelentenek a 30-40 éves üzemidő alatt a költségvetésnek, a helyi önkormányzatoknak csökkenti a CO2 kibocsájtást és csökkenti a környezetünk terhelését. A munkahely teremtés különösen fontos hiszen a napelem parkok építésében jelentős az élő munkaerő szükséglet, az alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű munkavállalókra nagy az igény.
Bízunk abban, hogy ez az erőmű építési piacot alapvetően gátló szabályozási környezet változtatás csak egy tévedés volt és a törvényalkotók rövidesen javítják a hibát! KE
