Holoda: ne hagyjuk képzetlen politikusokra az energetikát!

Share Button

Az energetika sokkal kevésbé bonyolult annál, mint ahogyan azt az energetikában dolgozók szeretnék elhitetni a közvéleménnyel, ugyanakkor sokkal bonyolultabb annál, minthogy egyszer? és szakmailag képzetlen politikusokra bízzuk az energetika m?ködtetését – mondta az NRGreportnak Holoda Attila, az Aurora Energy Kft. ügyvezet?je.

 

Miért tartja a legtöbb ember bonyolultnak az energetikát?

Az emberek az energetikával kapcsolatos alapvet? fizikai törvényszer?ségekkel nincsenek tisztában. Amolyan „tudományos dolognak” gondolják, az elejét?l a végéig, függetlenül attól, hogy éppen a bányászatról, a szállításról, távvezetékekr?l, vagy éppen a lakossági rendszerekr?l legyen is szó. Ezért egyfajta misztikum lengi körül a hétköznapi ember számára, hogy mi is az energia; mib?l keletkezik, mik azok az energiahordozók, azok hogyan állítódnak el?; egyik miért jobb, vagy rosszabb, mint a másik; miként dolgozzák fel, és hogy lesz a végén bel?le villamos-áram, vagy éppen benzin az autóban. Nem ismerik a teljes értéklánc egyes elemeit és kölcsönhatásaikat sem. Ráadásul a szakemberek, akik az energetikában dolgoznak, saját prioritásaik szerint próbálnak a közvélemény felé az egyes értéklánc elemekr?l tudományos köntösben beszélni, vagy éppen „mellébeszélni”, így kvázi érdekeltek abban, hogy ez a misztérium fennmaradjon, mert akkor saját fontosságuk és „csodatev? képességük” is megmaradhat az egyszer? emberek szemében.

Miért nehezen átlátható az energiatermelés,forgalmazás, értékesítés?

Kifejezetten rossz és hiányos és sokszor tudatosan félrevezet? a kommunikációja. Az energia magyarázata kizárólag hibás sztereotípiák összessége.

Azért „nehezen átlátható”, mert így akarják láttatni a benne részt vev?k és a politikusok egyaránt. Nincs, aki értelmes, közérthet? nyelven elmagyarázza az egyes értéklánc elemek funkcióját, egymás közötti kapcsolatát és a fogyasztó számára elérhet? végterméket sem. Ezért aztán születnek az összeesküvés elméletek a gáz „rossz” f?t?értékér?l, arról, hogy miért ilyen, vagy olyan szín? a láng a t?zhelyen, és miért forr fel lassabban a lábosban a leves, mint korábban.  Villamosenergia-termelésr?l és a hálózatok m?ködésér?l semmit nem tudnak az emberek, s?t inkább félnek t?le, mintsem meg akarnák ismerni. A környezetvéd?k is inkább azt a képzetet er?sítik a folyamatos riogatással, hogy az emberek valamiféle rossz dolognak tartsák az energetikát, ami tönkre teszi az életet. A nukleáris energiát valami csúnya és ördögi dolognak tartják, a szén, vagy éppen a szénhidrogén bányászatról azt gondolják, hogy kizárólagos funkciója, hogy szennyezze a leveg?t; a megújuló energia viszont nagyon „szép, csak drága”, inkább úri huncutság. „Mert a magyar politikusok nem hagyják, hogy a kisembernek is része lehessen a jóból, bezzeg a németek…”

Holoda Attila

Az Aurora Energy Kft. ügyvezet?je.

1989-ben szerezte MS diplomáját, a Moszkvai Gubkin Olaj-, és Gázipari Egyetem, olajmérnök szakán, mint bányamérnök. Üzleti MBA fokozatot szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, 2000-ben, pénzügy szakos menedzserként. Termelési mérnökként 1989-ben kezdte szakmai karrierjét a MOL jogel?djénél, a Nagyalföldi K?olaj-, és Földgáztermel? Vállalatnál, a Hajdúszoboszlói Bányászati Üzemben. 1999-ig számos vezet?i beosztást töltött be a bányászati üzemben, a termelésirányítás, termeléselszámolás, beruházás és beszerzési területen. Közben 1994-95 között a MOL kazahsztáni képvisel?jeként, valamint a MOL Upstream els? külföldi vegyesvállalatánál magyar vezérigazgató-helyettesként két évet töltött Kazahsztánban, Atyrau városában. 1999-t?l 2012 közepéig számos közép-, és fels?vezet?i beosztásban irányította a hazai termelést, a hazai kutatás-termelést, majd a közép-európai és eurázsiai kutatás-termelési szervezetet.

2012. augusztusától 3 hónapon át, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai helyettes államtitkári pozícióját töltötte be.

1989 óta tagja az Országos Magyar Bányász-Kohász Egyesületnek, melynek 2007-2014 között alelnöke, a K?olaj-, Földgáz és Vízbányászati Szakosztály elnökeként, 2014-t?l pedig az Egyesület Gazdasági Bizottságának elnöke.

2005-ben lett tagja a Magyar Olajipari Múzeum alapítványi kuratóriumának, melynek 2013-2015 között kuratóriumi elnöke is. Tagja a Magyarhoni Földtani Társulatnak, ahol a Nyersanyagföldtani Szakosztály elnöke, 2013-tól. 2005 óta tagja a nemzetközi olajmérnök egyesületnek is, az SPE-nek.

2009-2012 között a Magyar Bányászati Szövetség elnöke volt, jelenleg szakért?ként segíti a szövetség munkáját.

Melyek az értéklánc legkomplexebb elemei, melyek komoly szakértelmet igényelnek?

A kérdésfeltevés meglehet?sen el?ítéletes, mert azt feltételezi, hogy az energetikában vannak fontos és kevésbé fontos elemek, s vannak, amelyekhez kevés képzettség is elég, míg más területein magasan képzett tudósok dolgoznak. Pedig nincs olyan eleme, ami ne igényelne szakértelmet. Azt csak a politikusok gondolják, hogy szakértelem és a rendszerek összefüggései nélkül is szabályozható és irányítható az energetika. Az energiahordozók bányászata épp úgy komplex m?szaki tudomány, ahogyan az energia el?állítása is. Miképpen a szállító, távvezetéki rendszerek fizikai törvényszer?ségeinek ismerete és a m?ködtetés egyensúlya sem könnyedén megoldható feladat. De nem kevésbé bonyolult az elosztó rendszerek kialakítása, hiszen a fogyasztók számára minden esetben a saját ellátásuk biztonsága és folyamatossága a legfontosabb mér?szám, így az energiarendszerek jósága számukra ebben nyilvánul meg. Az energiakereskedelem pedig komplexitásában, szállíthatóságában és a különféle energiahordozók egyenszilárdságában is különbözik a hagyományos áruk kereskedelmét?l.

Mennyire bonyolult a hazai szabályozás? Tud ellenpéldát hozni más országokból, ahol egyszer?bb? Túlszabályozottnak tartja-e az ágazatot, az értéklánc bármely elemét?

A hazai szabályozás nem bonyolultabb, mint máshol Európában, csak mások a prioritások. A m?szaki, biztonsági szabályozás megfelel a kontinentális európai szabályozásnak, a szakértelem, a rendszerek kiépítésének követelményei európai színvonalúnak mondhatók.

Holoda Attila

Holoda Attila

 

A kereskedelmi oldala és az állami tulajdonlás er?ltetése persze rányomja a bélyegét arra, hogy valóban minden szabályozás az átláthatóságot és a hazai energiatermelés érdekeit szolgálja. A politikai szándékok felülírják a szerepl?k gazdasági lehet?ségeit s érdekeit, a lakossági ár mindenhatósága (rezsicsökkentés, mint választási eszköz) károsan hat a szabad és fogyasztóbarát kereskedelem kialakulására. A legnagyobb probléma a kiszámíthatósággal van, a kereskedelmi és tulajdonviszonyokat szabályozó jogszabályok akár naponta is változhatnak, így nehezen tudják az energetika szerepl?i megtervezni a hosszú távú m?ködtetés pénzügyi és fizikai feltételrendszerét. Az energetikai rendszerekhez való szabad és egyenl? hozzáférés még mindig átláthatatlan prioritásokon alapul, vannak szerepl?k, akik könnyebben férnek hozzá a rendszerekhez. A tarifarendeletek nem kiszámítható és jól kalkulálható módon készülnek, hanem egyes szerepl?k érdekeit szolgálják, így korlátozva a részvétel lehet?ségét és tervezhet?ségét is.

Hogyan lehetne ezt a komplex területet a fogyasztó számára is érthet?bbé tenni?

Egész egyszer?en és érthet?en el kell magyarázni az emberek mi az energia, mi az energetika, hogyan keletkezik, hogyan jut el hozzájuk és milyen tényez?k befolyásolják az ellátás biztonságát. Feln?ttként kellene viszonyulni a fogyasztókhoz!

Forrás: nrgreport.com / Végh Zsófia