Magyarország az elmúlt években az egyik legmagasabb GDP-arányos energiaimport-számlát fizette az Unióban. Hazánk energiaimport-függőségének és energiaintenzitásának csökkentése, az energiafogyasztás mérséklése az ország stratégiai érdeke. A legnagyobb energia-megtakarítási potenciál pedig az épületekben rejlik. A rendezvény keretében a szervezők és a résztvevők arra keresték válaszokat, hogy melyek azok a gazdasági, pénzügyi, műszaki, jogszabályi, társadalmi (fogyasztói attitűdhöz kötődő) kihívások, amelyekkel a lakállomány korszerűsítésében szembe kell néznünk.
René van Hell, az eseményt megnyitó holland nagykövet az Európai Unió 2020-as klímavédelmi céljaira emlékeztette a hallgatóságot, és egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a kitűzött határidő már nagyon közel van, ezért minden tagországnak cselekednie kell. A nagykövet elmondta, hogy Hollandia hatalmas lépéseket tett már az éghajlatvédelem terén, rengeteg tapasztalat, konkrét megoldás, energiahatékonysági eszközök, megújuló energiát hasznosító rendszerek állnak rendelkezésre. A kérdés az, hogy ezeket mikor, milyen üzleti modellek keretében ültetjük át a gyakorlatba.
Megtudhattuk, hogy Hollandiában hosszabb ideje eredményesen működik az állam által koordinált energiahatékonysági program. Ennek segítségével a lakosság, a közintézmények és az üzleti szereplők korszerűsíthetik épületeiket: támogatják a hőszigetelést, az energiatakarékos szellőztető berendezéseket, a hőszivattyús rendszereket, a napelemeket, ezáltal folyamatosan újul meg az épületállomány, és a modernizált házak értéke is nő. Az új épületek pedig már közel nulla energiafogyasztási sztenderdekkel épülnek. A nagykövet nem mulasztotta el, hogy emlékeztessen: Magyarországon is hatalmas potenciál rejlik a napenergiában, ideje jobban kihasználni. Van Hell ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az éghajlatvédelem sokszereplős történet, az önkormányzatok, gazdasági szereplők, tudományos intézetek, egyetemek együttműködésére van szükség.
A legnagyobb megtakarítási potenciál az épületekben rejlik
Szalai Gabriella a MEHI igazgatója néhány beszédes számmal vezette fel a szakmai programot. Elmondta, hogy európai szinten az épületekben felhasznált energia okozza a szén-dioxid-kibocsátás 36%-át. Eközben pazaroljuk az energiát, a hazai 4,4 milliós hazai lakásállomány kétharmada elavult energetikai állapotban van. De az éghajlatváltozás mellett egészen közvetlen fenyegetést is jelent az energiapazarlás: Magyarországon a fűtési szezonban aggasztó a levegőminőség, az ingatlanok fűtése felelős a veszélyes, kisméretű szállópor kibocsátás 70%-áért, évente pedig közel 14 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára. A legnagyobb megtakarítási potenciál az épületekben rejlik, az elmúlt évek lakáspolitikája mentén az építőipar is megindult, 2015 után fellendült az új építések száma. De tartóssá tehető-e az épületállomány megújulása? A konferencia résztvevői közösen arra keresték a választ, melyek azok a gazdaság, műszaki, pénzügyi, jogi keretek és társadalmi attitűdök, amelyekkel a lakállomány megújításában szembe kell néznünk.
Az építőipart 2020-ban zuhanásszerű visszaesés fenyegeti
Csak a támogatások mozgatják-e a lakossági építőipari piacot, avagy tartóssá tehető-e az építőipari konjunktúra? címmel tartott előadásban Varga Dénes közgazdász, lakáspolitikai szakértő az új lakások építési piacáról adott képet. Az elmúlt évek hullámzó teljesítménye, az építőipar fellendítésére tett intézkedések hatására és az intézkedések lejárta utáni veszélyekre hívta fel a figyelmet. Az elemző lakáspiacot és annak jogi környezetét vizsgáló kutatásain alapuló prognózisa szerint az építőipari konjunktúrát már 2020-ban zuhanásszerű visszaesés fenyegeti. Ekkorra ugyanis kifutnak azok a nagyobb, elsősorban üzleti-befektetési célú lakásprojektek, amelyeket jelentős részben az új építésre igénybe vehető 5 százalékos áfakedvezmény, az ezzel előrehozott kereslet generált.
Újra fókuszban a panellakások
A konferencia előadója volt Füleky Zsolt a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi államtitkára is, aki az építési jogban bekövetkezett reformokról és a 2017 őszén, széles körű szakmai és társadalmi egyeztetéssel elkészült új Panelkoncepcióról beszélt. Az államtitkár szerint a jogszabályi környezet változtatásának célja a bürokráciacsökkentés és az építésügy egyszerűsítése, modernizálása volt. Ennek eredménye többek közt az építkezések egyszerű bejelentésének intézménye, így a korábbi hosszadalmas, időrabló építési engedélyeztetés nem hátráltatja a kivitelezés megkezdését. További könnyítés az egyablakos ügyintézés, amivel szintén egyszerűbb lett az építkezések adminisztrációja.
A komplex tervezés egyik eleme az új Panelkoncepció, ugyanis a kormány célkitűzése, hogy ne ötletszerűen, hanem tervezetten, széles kontextusba helyezve kezelje a lakótelepek revitalizációját, rehabilitációját, beleértve az energetikai korszerűsítéseket is. Az államtitkár elmondta, hogy új panelkoncepció előkészítésébe számos szakmai és társadalmi szervezettel együtt terveztek, konzultáltak, véleményüket beépítették a tervezetbe. Az anyag komplexitását jellemzi, hogy városépítészeti, energetikai, gépészeti, finanszírozási jogi és szociológiai munkacsoportokkal dolgoztak a dokumentumon.
A költségoptimalizált épületek és a klímacélok
Severnyák Krisztina épületenergetikai szakértő előadásában az épületenergetikai tervezési gyakorlatot vizsgálta abból a szempontból, hogy az energiahatékony épületek különböző energetikai megoldásai mennyiben járulnak hozzá a klímavédelmi célokhoz. Az épületek energetikai tervezésének alapja a 7/2006-os kormányrendelet. A jogszabállyal idén – az EU-s rendeletnek megfelelően – új energetikai követelmények léptek életbe, amelyeket a szakma mellett már az építtetők, felújítók is kezdenek megismerni. 2018. január 1-től a költségoptimalizált, 2021. január 1-től közel nulla energetikai szint követelményeit kell teljesíteni. Azonban amíg a költségoptimalizált szintnél az építési engedély benyújtásának (vagy hatósági bejelentés elindításának) a dátuma, addig a közel nulla energetikai szint esetén a használatba vétel időpontja számít. Az utóbbit értelmezése még nem rutinszerű gyakorlat az energetikusok körében sem, a szakmának is gondolkodni kell azon, hogyan tudja egységesen kezelni és értelmezni a jogszabályt. A szakértő szerint az új energetikai követelmények műszaki megvalósításához már minden adott, de a finanszírozás még mindig komoly akadály megvalósításban: magasak a kezdő beruházási költségek, ezért nehezen indulnak a korszerűsítések.
Nem mindegy, hogy a biomassza honnan származik
Az EU által hivatalosan meghatározott, hazai költségoptimum számítások alapján egy régi családi ház felújítása akkor produkálja a legjobb energetikai és szén-dioxid-kibocsátás csökkentési értékeket, ha a külső épületburok szigetelése mellett a fűtést biomassza kazánnal oldják meg. Nem mindegy azonban, hogy a biomassza honnan származik, és milyen formában kerül a kazánba, hiszen a biomassza megtermelése, feldolgozása, szállítása – azaz az életciklusa – fajtától függően igen energiaintenzív lehet. Ezt azonban a számítások jelenleg nem tudják figyelembe venni. Magyarországon egységes fajlagos CO2-érték vonatkozik – származástól és minőségtől függetlenül – a tűzifára, a fapelletre, a csipszre vagy biobrikettre. A jelenleg alkalmazott számítások mögül hiányzik tehát a teljes életciklus-elemzés, így nem tükrözi a valós CO2 kibocsátási értékeket.
A legfontosabb tanulság a számítások alapján tehát az, hogy az energia-felhasználást csökkentő beruházások tervezésekor a költségek optimalizálása mellett a CO2-kibocsátás minimalizálása is cél legyen a beruházás teljes – általánosan 30 évre számított – élettartama alatt. A szakértő mindezek mellett arra is emlékeztetett, hogy noha a hagyományos tűzifa használatának szén-dioxid-kibocsátása alacsony, a lakókörnyezetben kibocsájtott további szennyezőanyagok miatt csak a nagy hatékonysággal, például faelgázosító kazánban eltüzelt, tiszta, ellenőrzött forrásból származó faanyag égetése tekinthető elfogadhatónak környezeti szempontból.
Egyre környezettudatosabbak a lakásvásárlók
Hogyan gondolkodnak a fejlesztők a fenntarthatóságról, környezettudatosságról, hogyan látják a jövőt, hogyan fogalmazzák meg a fenntarthatóságot? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete friss kutatásában, amelyről az egyesület elnöke, Barta Zsombor számolt be. Az ingatlanfejlesztőkkel folytatott mélyinterjúkból kiderült, hogy többségük az alapvető épületelemek alapján ítéli meg egy épület fenntarthatóságát: ha jó a hőszigetelés, az ablakok, modern és energiatakarékos a gépészet, LED világítás adja a fényt, napelem van a tetőn, az környezetbarát épületet jelent. Kisebb részük említette, hogy a fenntarthatóságba beleszámít a beépített anyagok egészségre gyakorolt hatása, az épületen használt elektromos berendezések hatékonysága vagy a víztakarékosság. A teljes életciklus-elemzés, a beépített anyagok hulladékká válásának kérdése, vagy az esővíz-hasznosítás pedig csak néhány fejlesztőnél jelent meg szempontként. A „szoft” faktorok vizsgálatakor a zöld környezet, megfelelő komfort, a természetes fényellátás, és a jól használható települési környezet (közösségi terek, szolgáltatások) került a fenntarthatósági prioritások közé, kisebb említéssel a jó levegő, kisebb zajterhelés, vízközelség is megjelent.
Ha a vevők szempontjairól kérdezik, az ingatlanfejlesztők többsége szerint főként a helyszín, az ár és a méret számít, de másodlagos szempontként figyelembe veszik a vásárlásnál a várható rezsit és az energetikai állapotot, valamint a zöldterületeket is. Noha érzékelhető a vevők elmozdulása a környezettudatosabban kialakított lakóingatlanok iránt, komplex minősítési rendszer bevezetésének csak akkor látnák értelmét, ha az könnyen érthető, olcsó, és független szakértő által ad megbízható képet.
Sokat tehetnek a települési önkormányzatok a fenntarthatóságért
Szabó Tamás XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. ügyfélszolgálati vezetője a kerület élenjáró fejlesztésein keresztül mutatta be, hogyan befolyásolhatja helyi hatóság a település épületállományának megújulását. Az önkormányzatot a piaci szereplőkkel összehasonlítva nem elsősorban a pénzügyi megtérülés mozgatja, hanem a lakosság megtartása, növekedése, a lakók életminőségének javítása, a kerület vonzerejének növelése is. Az Önkormányzat úttörő vállalkozása volt a 100 lakásos Passzívház megépítése. A föld hőjét talajszondákkal hasznosító épület, a fokozott hőszigeteléssel és szabályozott szellőzéssel kiegészítve a lakások fűtési költségeit a hagyományos lakások fűtési költségekhez viszonyítva jelentősen csökkentette. A 16 csoportos Meséskert Óvoda az ország első jelentős intézménye, amely a minősített „passzívház” technológiával épült meg. A másfél éve átadott, 1,3 Mrd forintba kerülő önkormányzati beruházás a mennyezetfűtés és hűtés, a hővisszanyerő szellőzés, a tetőkerti fedett-nyitott játszókert és egyéb különleges építészeti megoldásai révén a gyermekek környezettudatos nevelésére kínál ideális helyszínt. A szakember kiemelte, hogy a kerület folyamatosan fejleszti saját intézményei energiahatékonyságát, 2019-ig az összes kerületi óvodát a Meseházhoz hasonlóan fogják korszerűsíteni, és több, alacsony energiafogyasztású bérlakásprojektjük is folyamatban van.
Nyersanyagtól a végső energiafogyasztóig – Új piaci szemlélet a felújításokban
Jasper van den Munckhof a Hollandiából induló Energiesprong projekt igazgatója az épületek felújításának teljesen új szemléletét mutatta be. Az általuk kínált megoldás lényege, hogy az energetikailag elavult, lakott épületeket egy héten belül, a lakók kiköltöztetése és az építkezésekre jellemző felfordulás nélkül újítják fel, méghozzá közel nulla energiafogyasztási szintre, azaz a házban felhasznált energiát maga a ház termeli meg. A felújításra 30 éves garanciát vállalnak. A lakók a felújítás költségeit az energiamegtakarításból fizetik vissza. A technológia az előregyártott fal-, tető- és lábazatszigetelő-paneleken, alapszik. Gyakorlatilag egy új burkot húznak a régi házra, amelyet helyben már csak felállítani, rögzíteni kell. Emellett teljes, kulcsrakész megújuló energiás gépészeti megoldásokat – hőszivattyú, napelem – is kínálnak. Az elmúlt 4 év alatt 2000 házat újítottak fel ilyen módon, a céljuk pedig az 1000 ház/nap felújítás.
A modell azonban nem pusztán a technológián alapszik, az igazgató elmondta, hogy a jó működéshez a teljes piaci láncba be kell avatkozni. Ugyanis a „termék”, ami ezúttal egy teljeskörű felújítási szolgáltatás, akkor lesz eladható, ha egészében vonzó, és könnyen elérhető a vevő számára. Tehát a lakóknak nem kell az alvállalkozókkal egyeztetni, nem kell érteniük a napelemek teljesítményéhez, nem kell törődniük a beszerzéssel, nem kell külön finanszírozót találni a beruházáshoz, mégis megfizethető felújítást kapnak. Ez a felújítási modell átalakíthatja az eddig ismert piacot: újfajta mérnöki tervezési szemléletet, megfelelő gyártói háttéripart, a kivitelező szakemberektől is új tudást és szemléletet vár el, de az értékesítési lánc és a finanszírozói háttér is átalakulhat.
Nulla energetikai célok
Az előregyártott épületelemek népszerűségi trendjét támasztotta alá a Kingspan képviseletében Bukva Vince Energiahatékonyság gyártói szemmel c. előadásában. A nemzetközi piacon jelen levő gyártó termékpalettáján az előre gyártott szendvicspaneles hőszigetelők előnyeit hangsúlyozta: a gyártáskori pontos méretezéssel a munkaerő-igényes installálási folyamatok gyorsan és biztonságosan végezhetők. A válallat innovatív megoldásaira remek példa, hogy a 2016-ban kötött partneri megállapodás alapján a Kingspan végzi a Tesla elektromos autókat és akkumulátorokat gyártó Gigagyárainak hőszigetelését. A partnerség legfőbb oka az volt, hogy a Kingspan mélyen elkötelezett a közel nulla energetikai célok megvalósítása irányába.
Az épületszektor energetikai korszerűsítése
Alain Nadeau, az Európai fejlesztési Bank (EIB) budapesti vezetője az európai hitelintézet szerepét ismertette a konferencián. Az EIB nevével csak elvétve találkoznak a hazai banki finanszírozást igénylők, közvetve mégis hatalmas szerepe van a tagországok fejlesztési projektjeiben. Az EIB kiemelt feladata, hogy megfelelő pénzeszközöket biztosítson az EU szakpolitikai céljait szolgáló fejelsztésekhez, azaz a jobb oktatást, egészségügyet, fejlettebb mobilitást, tisztább vizeket, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését szolgáló projektekhez. Az EU által nyújtott támogatások önmagukban nem elegendők a kitűzött célok megvalósítására, ezért szükség van olyan rugalmas, gyorsan mobilizálható pénzeszközökre is, amelyek felgyorsítják a fejlesztéseket. Az EIB ehhez tavaly Európában 70 milliárd eurónyi hitelt biztosított. Magyarországon a hiteligényektől függően évente 700-1800 millió euró fejlesztési hitelt helyez ki a bank. A hitelek jellemzően kereskedelmi banki közvetítőkön keresztül jutnak el a felhasználókhoz, de nagyobb 7-15 millió euró méretű projektek esetében közvetlenül is hitelez az EIB. Az EU egyik legfontosabb célkitűzése, az épületszektor energetikai korszerűsítése, amelyet az EIB célzottan kidolgozott pénzügyi csomagokkal kíván segíteni. A bank azonban nem egyszerű kölcsönnel kívánja segíteni a hitelfelvevőket, de technikai segítséget és a kockázatok megosztását is nyújtja.
Lakossági kamattámogatott hitel
Szabó Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank munkatársa a lakossági energetikai korszerűsítésre fordítható kamatmentes hitelről tartott ismertetőt. A 115 Mrd forintos keret visszatérítendő, de kamatmentes és hosszú lejáratú hitel formájában használható fel lakóépületek energetikai korszerűsítésére: hőszigetelésre, ablakcserére, fűtéskorszerűsítésre, napenergia-hasznosításra stb. Eddig a hőszigetelés és az ablakcsere a legnépszerűbb, a beruházók 45%-a erre kért hitelt, a kihelyezett források 29%-a megújuló energiára, 20%-a fűtéskorszerűsítésre ment. A szakember elmondása szerit az Európai Unió pénzügyi támogatását tartalmazó a programból 24 ezer lakás újulhat meg, az energiamegtakarításon keresztül pedig a hazai lakosság is hozzájárul az ország szén-dioxid-kibocsátás csökkentési vállalásaihoz.
NRGreport | Forrás: MEHI
