„Az év során változó külső léghőmérséklet a zárt terekben (építményekben) komfortcsökkenést okoz, és a téli fűtés mellett gyakran nyári hűtésre is szükség van. A villamos fűtés mindenki számára ismert, de költségessége miatt hazánkban ma még általában nem tekinthető energiahatékony módszernek.”
„A hőszivattyús fűtéstechnika ezzel szemben a tisztán villamos fűtéshez használandó villamos energia töredékét használja fel arra, hogy a hőt a külső környezetből (levegőből, vízből vagy földből) „beemeli”, „szivattyúzza” a hasznosítható hőmérsékletre. Hazánkban is egyre több irodaépületnek, középületnek a hűtési költsége meghaladja a fűtési költségét. Alapvető gazdasági érdekünk a hűtés villamosenergia-felhasználásának csökkentése, az „energiafaló klímák” kiváltása. Országunk adottságai, nevezetesen Magyarország napenergia és földenergia potenciálja, valamint magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hőszivattyús technológia elterjesztésének, ezzel egyik kitörési ponttá válhat gazdaságunk egészének dinamizálására. Hatékonyan hozzájárulhat építőiparunk beindításához, mezőgazdaságunk megújításához, a kis- és középvállalkozások fellendítéséhez, valamint új munkahelyek létesítéséhez. A fejlett országok technológiájának hazai másolása önmagában nem biztosítja a hatásos működést. Ennek oka, hogy sajátosan eltérőek pl. a meteorológiai, hidrológiai, geológiai viszonyaink, lakóépületeink hőszigetelése, fűtése. A hazai viszonyokra méretezett rendszerek kifejlesztésével piaci lehetőség nyílik térségünkben határainkon kívül is versenyképes technológiákat kialakítani.”
A teljes cikk a TervLap honlapján olvasható.
