Jelentős változások előtt áll a magyar és a nemzetközi energetikai szektor, elég csak a párizsi klímacsúcs vállalásainak teljesítésre gondolni – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli Hungarian Energy Investors Forum 2017 konferenciájának nyitóelőadásában. A vállalások szerint 2030-ra 27 százalékra kell növelni a megújuló energia részarányát, 2050-re pedig dekarbonizálni kell az energiatermelést – mindezt az ellátásbiztonság fenntartása mellett.
Európában két úton járnak az országok: a vízválasztó az atomenergia alkalmazása és a megújuló stratégiák között húzódik. A magyar energiastratégia az atom-szén-zöld mix mellett tette le a voksát 2011-ben. Ez most némi módosításra szorulhat: a szénenergia helyett fosszilis energiahordozók alkalmazását kell megfontolni. A dekarbonizálás egyik fontos eleme a paksi reaktorok élettartam-hosszabbítása, illetve a két új reaktor építése.
Csiba: komoly kihívás volt a januári áramellátás
Az elmúlt tél több komoly problémára hívta fel a figyelmet. Például az EU-ban nőtt az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás, miközben csökkennek az atomenergia-kapacitások – mondta Csiba Péter az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója. Januárban a régióban emelkedett az áramigény, miközben esett a román energiatermelés – ezek a viszonyok azonnal lecsapódtak a tőzsdei energiaárakban.
A magyar helyzetet árnyalja, hogy az energiahordozók 80 százaléka határon túlról származik, míg a villamos-energia 30 százaléka érkezik importból. Az elmúlt januárban több csúcsot is döntött magyar felhasználás, a fogyasztás megközelítette a szokásos nyári csúcsigényt. Ebben az időszakban Paks négy blokkja adta a termelés alapját, miközben a másik alaperőmű, a Mátrai Erőmű kiesett. Ezeket földgáz-kapacitásokkal és gyors reagálású erőművekkel lehet pótolni.
Nagy változások jöhetnek a budapesti távfűtésben
Jelentős fejlesztéseket hajt végre a Főtáv Zrt., ezek következtében kialakulhat a bécsihez hasonló távfűtési rendszer. Hosszú távon az a cél, hogy eltűnjenek a kémények a belvárosból – köszönhetően a zöldülő és olcsóbbá váló távfűtésnek – mondta Orbán Tibor, a Főtáv Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese.
A budapesti belváros – az V., VI. és VII. kerület – jelenleg teljesen távhőmentes, szemben Béccsel, ahol a város teljesen lefedett távfűtéssel. A bécsi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a távhő olcsón fenntartható, ráadásul zöld – ezért folyamatosan bővül ott az ügyfélkör. Ezzel szemben a budapesti távhőrendszerek szigetszerűen működnek, távvezetéki összeköttetés nélkül. Így viszont egy rendszerben csak egy energiatermelő van – vagyis monopolhelyzet alakult ki -, más szóval a hőtermelői verseny hiányzik a rendszerből.
Lépés a kéménymentes belváros felé
Az előrelépés érdekében a szigetszerű üzemek összekötésére lenne szükség, új hőtermelő erőművek bevonására a piacra, s zöldítésre. A rendszerek összekötésével csökkenteni lehetne földgáz-felhasználást, nagyobb mértékű lehetne a hulladékégető erőmű kihasználása. Ezek a beruházások már részben megvalósultak.
A tervek szerint megvalósulna a kéménymentes belváros a távfűtés bevezetésével. A projekt közintézmények távfűtésével indul, elsőként például a Főpolgármesteri Hivatal épülete kap távfűtési rendszert. Több új ellátóvezeték épül a városban, amely lehetővé teszi a belvárosi távfűtés kialakítását.
Naperőmű boom jön?
Januártól startol Megújuló Energia Támogatási Rendszer (Metár) , ám hatásait majd csak a következő években fejtheti ki. A Metár bevezetése előtt azonban az energiahivatal 2451 engedélykérelmet fogadott be zöldenergia-termelésre, ami praktikusan naperőművek telepítést jelenti. Így a következő hónapokban (két évben) kisebb napenergia-boom jöhet Magyarországon – még akkor is, ha mind a 2451 engedélyhez nem sikerül finanszírozást találni.
További részletek a videóban!
Forrás: mno.hu
