Időzített bomba a kínai napenergia ipar

Share Button

Jelentős környezetvédelmi problémához vezethet Kína öregedő napelemparkja; a veszélyes hulladékot is tartalmazó, élettartamuk végére érő panelek elhelyezése és ártalmatlanítása árnyékot vethet a megújuló energiaforrások terjedésére is – írta a South China Morning Post.

A forgalomból kivont, hulladékká vált fotovoltaikus napelemek kummulatív kapacitása 2034-ben Kínában elérheti a 70 gigawattot

– állítja a kínai megújuló energia szövetség főtitkára, Lu Fang.
Noha a napenergia rendelkezésre állása jóval kisebb a vízenergiánál, ezért az adatok egy az egyben nem vethetők össze, azonban a fenti számot jól érzékelteti, hogy az körülbelül a háromszorosa az óriási Három-szurdok-gát kapacitásának.

Az élettartamuk végére ért, hulladékká vált panelek tömege 2050-re elérheti a 20 millió tonnát, ami mintegy kétezerszerese az Eiffel-torony tömegének.

Kína már napjainkban is a legnagyobb napenergia-felhasználó a világon, a teljes telepített kapacitás 2016-ban megközelítette a 80 gigawattot a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint. Ez csaknem kétszerese az Egyesült Államokban installált kapacitásnak. Ennek a mennyiségnek majdnem felét tavaly telepítették, az idei évben pedig a 2016-os rekord is megdőlhet a Bloomberg szerint.

A kínai kormány egyelőre nem rendelkezik a fogalomból kivont panelek kezelésére vonatkozó tervvel. A panelek élettartama 20-30 év, jelentős részben attól függően, hogy milyen környezetben működnek. Magasabb hőmérsékleten a panelek elöregedése felgyorsul, de a hó vagy a viharok is hasonló hatással járhatnak, fokozatosan csökkentve a panelek áramtermelését.

lap megszólalatja az egyik, napelemek újrahasznosítását végző kínai társaság, a Nanjing Fangrun Materials vezérigazgatóját, Tian Mint, aki szerint

a fotovoltaikus napelem iparág egy ketyegő időzített bomba. Min szerint a “robbanás” két vagy három évtizeden belül következhet be, és pusztító hatással lesz a környezetre, amennyiben a becslések korrektek.

Európában ugyan bizonyos gyártók 90 százalék fölött újrahasznosítható paneleket fejlesztettek, ezeknek a drágább technolgiáknak azonban nehéz lesz betörniük az árérzékeny kínai piacra.

A fotovoltaikus panelek újrahasznosítása nem egyszerű folyamat, egyebek mellett ólmot, rezet és alumíniumot is tartalmaznak. A panelek tiszta kristályos szilíciumból állnak, amelyeket vékony műanyag membrán burkol. Míg a kínai napenergia kapacitások többnyire a szegényebb, vidéki régiókban üzemelnek, addig az újrafeldolgozó iparág a fejlettebb csendes-óceáni partvidéki területeken összpontosul. A termelésből kivont panelek nagy távolságokra való szállítása pedig rendkívül magas költségekkel járhat. A hulladék szétválogatása és tisztítása további költségeket von maga után, és amellett, hogy jelentős munkaerő- és energiaigény is társul hozzá, a folyamat során alkalmazandó anyagok – például savak – erősen károsíthatják a környezetet.

Amennyiben minden előírást betartva dolgoznak, az újrahasznosító üzemek által előállított nyersanyagok drágábbak lehetnek mint az újonnan bányászottak

– fogalmazott Tian, burkoltan arra utalva, hogy nem feltétlen jár el így minden kínai újrafeldolgozó üzem. Jelenleg egy kilogramm szilícium-kristály ára 13 dollár körül áll, amely előrejelzések szerint a következő évtizedben 30 százalékkal zuhanhat. Ez pedig még nehezebbé teszi a reciklált szilícium értékesítését.

Az egyik lehetséges megoldás lehet a használt panelek eladása, ami ugyanakkor inkább csak a probléma szőnyeg alá söprését jelentené. A Közel-Keleten ugyanis jelentős kereslet mutatkozik a nem tökéletes, nem új, de olcsó napelemek iránt, elsősorban a sivatagi területeken. Természetesen azonban, ha még pár évet sikerül is kisajtolni a használt napelemekből, előbb utóbb így is ki kell vonni majd a termelésből azokat, ami után a hulladék kezelésének problémája ismét felvetül majd.

Forrás: portfolio.hu