Így nullázhatod a villanyszámlád: legális, 20 ezer családnak már sikerült

Share Button

Hivatalos statisztikák szerint Magyarországon évről-évre jelentős mértékben nő a háztartási kiserőművek száma, melyek döntő többsége napelemes rendszerekből áll. Mindez azt jelenti, hogy potenciálisan magyarok tízezrei képesek nullázni a rezsiszámlájuk egy igen jelentős részét. Sokan ráadásul pont azért fektetnek be, hogy az egyre kiszámíthatatlanabb nyugdíjas éveikre ne kelljen függniük a szolgáltatóktól. Az egyik legnagyobb magyar szolgáltatótól pedig azt is megtudtuk, hogy a legtöbb napelemes kiserőmű Hajdú, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van.

Magyarországon évről-évre nagyobb szerepet kap a zöldenergia, amiből a háztartások is egyre inkább kiveszik a részüket. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb elemzése szerint a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) összesített kapacitása egy év alatt 75,9 megawattal 241,4 megawattra emelkedett, ami 46 százalékos növekedést jelentett 2016-ról 2017-re.

Az egyre jelentősebb hazai bővülésnek egyike oka, hogy Magyarország megújuló energiák tekintetében rendkívül gazdag ország: csak napenergiából a primerenergia-felhasználásunk majdnem kétszeresét biztosítani lehetne. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának korábbi felmérése szerint tehát rendelkezésre állás tekintetében, azaz az ~1850PJ/évre becsült elvi potenciál aligha képezheti jelenleg felső korlátját a fogyasztásnak.

De a rendelkezésre álló erőforrások mellett a piaci környezet is magyarázatot adhat a bővülés egyre növekvő ütemére. A technológia fejlődésével például egyre olcsóbb és egyre jobb minőségű napelemes rendszerek érhetőek el. És akkor az EU-s és az állami támogatásokról még nem is beszéltünk.

Szakít a napelem

Bár háztartási kiserőmű nyerhet energiát vízből, szélből, biomasszából, biogázból, földgázból és termálmetánból is, mégis a lakossági szegmens legmeghatározóbbja egyértelműen a napelem. Olyannyira, hogy míg 2016-ban Magyarországon összesen 20 401 napenergiát hasznosító HMKE-t regisztráltak, addig az összes többi energiahordózóra 95 darab jutott.

Ahogy az a grafikonon is látszik, a napelemes kiserőművek száma 2011-től 2015-ig jóformán évről-évre duplázódott, és úgy tűnik egyelőre egyáltalán nem mutat megtorpanást a piac. Ez persze nem is csoda, hiszen egy jól megtervezett napelemes rendszerrel egy háztartás vagy egy kisvállalkozás belátható időn belül akár teljesen ki is válthatja rezsiköltségeit.

Számoljunk egy kicsit

Ami egy családi házas rendszer bekerülési költségét illeti, ma általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer – amely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezni tudja – munkadíjjal és engedélyeztetéssel 1,5-2 millió forint között mozog. Ez jó alap ahhoz, hogy kiszámítsuk, mennyi idő alatt térülhet meg egy napelemes beruházás.

A példa kedvéért, ha az energetikai számítás alapján 150 ezer forint az éves villányszámlád, akkor 1,5 milliós beruházási összeggel 10 év a megtérülési idő. Sőt, minél inkább nőnek a jövőben az energiaárak, illetve a szabályozási környezet átalakulása, valamint a technológia fejlődése (a piaci versenyről már nem is beszélve) miatt tovább csökken a napelemek ára, annál rövidebb idő alatt lesz nyereséges egy-egy beruházás.

A fenti gondolatmenetet követve viszont nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megtérülési időszakot követően a napelemes rendszer egyenesen pénzt termel majd a háztartásnak. Tehát hosszabb távon – az igénybe vett támogatások és adókedvezmények mellett – akár hitel felvétele mellett is jó döntésnek bizonyulhat a beruházás, hiszen a megspórolt rezsitételek hosszabb távon refinanszírozzák a hitelt. Előre szólunk, a jelenlegi kamatkörnyezetben ez még inkább valós alternatíva lehet, de beszéljenek inkább a számok:

Hogy kiderítsük, hol, és mennyiért tudunk most pénzhez jutni, a Pénzcentrum kalkulátorához fordultunk. A beállításoknál elsőre 750 ezer forintos hitelösszeget (hasonló mértékű önerővel ez az összeg már elég lehet egy családi házas rendszerre), és 48 hónapos futamidőt adtunk meg – ezen kívül egyetlen extra opciót sem aktiváltunk.

A törlesztőrészletek szerinti rangsor (hiszen a rezsiköltséggel történő összehasonlítás miatt ezúttal ez a mérvadó) alapján az egyik legolcsóbb korszerűsítésre szánt konstrukciót a Raiffeisen Bank nyújtja, ezzel 12,45 százalékos THM, és 941 268 forintos visszafizetendő összeggel 19 366 forintra jön ki a havi törlesztő. De nem sokkal maradt le ettől az ajánlattól a Cetelem ajánlata sem, ami 14,30 százalékos THM, és 971 484 forintos visszafizetendő összeggel 20 083 forintos törlesztőrészletet tud. Ezeken felül érdemes még megemlíteni a K&H, az Erste, a CIB és a Budapest Bank ajánlatait is. Sorrendben 20 117, 20 869, 22 526 és 24 174 forintos havi törlesztővel.

Egy esetleges hitelfelvétel esetén fontos azonban megjegyezni, hogy habár a példaszámítások igazolják, hogy még hitelből is megéri belevágni az energetikai felújításba, ettől függetlenül le kell szögezni, hogy

egy hitelnek mindig vannak költségei, tehát a legjobb befektetés az, ha nagyobb részben (vagy teljes egészében) a megtakarításainkból finanszírozzuk a korszerűsítést.

Napelem nagyhatalmak

A kiserőművek (túlnyomóan napelemes rendszerek) erőteljes fellendülése okán kíváncsiak voltunk arra, hogy mely településeken található Magyarországon a legtöbb háztartási felhasználású berendezés. Ezirányú kérdésünkkel megkerestük mind a Budapesti Elektromos Műveket, mind pedig az E.ON energiaszolgáltatókat, a két energetikai cég azonban nem vezet ilyen statisztikát. Üzemenkénti bontásban azonban az E.ON-tól sikerült adatokat szereznünk.

Az „üzemek” nálunk azt jelentik, hogy körülbelül egy-egy megyényi áramhálózati területet üzemeltet egy-egy régiónk. Pl. a Baranya megye nagy részét lefedő üzemünk „Pécs” (üzem) néven található

– mondta el megkeresésünkre Varga Ivett, az E.ON Hungária Zrt. Regionális kommunikációs szakreferense.

A grafikonon szereplő adatok szerint az energiaszolgáltató rendszerében Debrecen (Hajdú-Bihar megye) üzemhez tartozik a legtöbb HMKE, míg a második helyen Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) tanyázik. Úgy látszik tehát, hogy a legtöbb napelemes kiserőművel az ország keleti részében élő lakossági fogyasztók rendelkeznek, míg a szolgáltató adatai szerint a nagykanizsai (Zala megye) üzemhez tartozik a legkevesebb kiserőmű.

Kik veszik a napelemeket?

A települési adatokon túl kíváncsiak voltunk arra is, kik azok a fogyasztók, akik a leginkább hajlandóak zöld energiába, és ezen belül napelemes rendszerekbe fektetni.

Saját tapasztalataink és közvélemény kutatások alapján azt mondhatom, hogy alapvetően háromféle típusra bonthatjuk azokat, akik háztartási naperőműveket vásárolnak Magyarországon

– tudatta a Pénzcentrummal dr. Boross Norbert, a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. igazgatója. Ezek a következők:

  • Az úgynevezett yuppie beruházok, ők azok, akik tényleg fontosnak tartják, hogy hozzájáruljanak a környezetvédelemhez, és ehhez a pénzük is megvan. A megtérülés nem igazán izgatja őket, beruházásokat zöld értékek mozgatják. Olyan vállalkozások is tartozhatnak ide, akik adnak arra, hogy az ő működésük zöldnek mondható.
  • Egy másik beruházói csoportba tartoznak azok, akik a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben jó megtérülést látnak egy HMKE beruházásban. A beruházás akkor nyereséges számukra igazán, ha ki tudják váltani saját villamos energia fogyasztásuk, azaz megtermelik azt, amit elhasználnak.
  • A harmadik beruházói csoportba főleg azok tartoznak, akik nyugdíjas korukra szeretnének függetlenedni a rezsikiadások alól. Ők általában úgy gondolkoznak, hogy ma még biztosan van pénzük, ezért megéri számukra minél hamarabb beruházni például egy napelemes rendszerbe, hiszen ennek segítségével öregkorukban már nem kell rezsit fizetniük.

Forrás: penzcentrum.hu