A világunk óriási változás előtt áll, átalakul a munkaalapú társadalom, a termelés és a fogyasztás.
Ma egy hatékony elektromos hajtású motor teljes költségének 96 százalékát az áramköltség teszi ki. Ebben benne van a motor bekerülési, karbantartási költsége is, harmincéves élettartamra vetítve
– mondta a 24.hu-nak Jeránek Tamás, a hazai Siemens Digital Factory üzletágának igazgatója.
Könnyen belátható: ha az emberiségnek sikerülne olyan olcsó energiaforrást találnia, amely kiváltja a drága, olajalapú energiát, akkor ez hatalmas lökést adhatna a világgazdaságnak.
A robotok a napenergiából nyert ingyen árammal minden eddiginél költséghatékonyabban termelnének, az otthonok energiaellátásáért nem vagy alig kéne fizetni.
A jó hír az, hogy ez hamarosan megvalósulhat, illetve már zajlik is. A megújuló energiákból nyert áram helyenként már most versenyképesebb, mint a földgázból előállított áram. A megújulóknál kulcskérdés az áramtárolás hatékonysága. Bár ez folyamatosan javul, az áttörés még várat magára, ugyanakkor biztosra vehető, hogy egyszer ez is eljön. Szakértők szerint hosszú távon szóba kerülhetnek a fúziós reaktorok is.
Néhány évtizeden belül kiépülhet olyan infrastruktúra, amely a kezdeti befektetés után alacsony költséggel tudja energiával ellátni az egész világot.
Ennek az új ipari forradalomnak az úttörői a nagyvállalatok, elsősorban amerikai és német cégek. A Google önvezető tesztautói évek óta járják Kalifornia útjait, a Tesla már beépítette a technológiát a gyártásba is. Robotikában a német cégek már utcahosszal verik az amerikaiakat. Az Adidas az első olyan cég a világon, ami robotokkal forradalmasítja a cipőgyártást, és visszatelepíti Németországba a gyárait Kínából. Csak Németországban 40 milliárd eurót fognak befektetni az ipari digitalizációba a cégek és a kormány 2020-ig.
Egészen biztos, hogy a növekvő hatékonyság, a robotika, a mesterséges intelligencia, a digitális innováció – az ingyen energiával karöltve – alapvetően meg fogja változtatni a világunkat. Beleértve a létező kapitalizmus egyik alapkövét, a munkaalapú társadalmat is.
A rossz hír az, hogy a robotika miatt sokan el fogják veszíteni a munkájukat. Főként a kis szakértelmet igénylő munkahelyek száma fog csökkenni. Kellenek-e majd raktárosok, gyorséttermi dolgozók? Ha az autóink után a buszainkat, a kamionjainkat is robotok fogják vezetni, mi szükség lesz a sofőrökre? És mi lesz, ha már nem éri meg saját autót tartani? Mi lesz, ha olcsóbb a neten kibérelni egy önvezető autót, mint fenntartani tulajdonban?
Jeránek Tamás szerint egyszerre igaz, hogy a robotok elveszik a munkánkat, és hogy nem veszik el. A termelésben, a gyártósornál biztosan egyre kevesebb munkahely kell, viszont a robotok megtervezésénél, karbantartásánál, javításánál egyre képzettebbekre lesz szükség. Tehát a szaktudás felértékelődik. Ma már bármit lehet robotizálni, de a nagyvállalatok fogják eldönteni, hogy tömegesen nekik mit érdemes, és főleg, hogy mikor. De marad majd több más speciális gyári munka is, amit sokáig nem lehet még kivenni az emberek kezéből, teszi hozzá.
Forrás: 24.hu
