Japán furfang kettős hasznosításra: gomba terem a napelem alatt

Share Button
Kettős hasznosítás a napelemeknél: a japánok gombát termesztenek a panelek alatt. Japánban a kis farmok abban reménykednek, hogy ez a taktika segít a bevételeik stabilizálásában, és mind az energiát, mind pedig a gombát el tudják adni.

Japánban a kis farmok a túlélésért küzdenek. A vidéki népesség csökken, és a farmerek átlagéletkora 67 év. Most két új farmon tesztelnek egy új gazdasági modellt, amitől a szektor újraélesztését remélik: napelemek alatt termelnek gombát.

Kettős hasznosítás a napelemeknél: a japánok gombát termesztenek a panelek alatt. Japánban a kis farmok abban reménykednek, hogy ez a taktika segít a bevételeik stabilizálásában, és mind az energiát, mind pedig a gombát el tudják adni. Japánban a kis farmok a túlélésért küzdenek. A vidéki népesség csökken, és a farmerek átlagéletkora 67 év. Most két új farmon tesztelnek egy új gazdasági modellt, amitől a szektor újraélesztését remélik: napelemek alatt termelnek gombát.

A két különböző helyszínen, Északkelet-Japánban található gazdaságok összesen 4000 kilowatt napenergiát fognak termelni, melyet helyi célokra értékesíthetnek. Eközben pedig a gombafarm révén évi 40 tonna felhőfül gombát állítanak elő – ezt a fajtát egyébként jellemzően Kínából importálják.

„A termőhelynek sötétnek és párásnak kell lennie ahhoz, hogy a gomba növekedhessen” mondja Minami Kukuchi, a „napelem megosztás” projekt vezetője, amelynek keretében kombinálják a mezőgazdaságot a napenergia hasznosításával. A projektet a Sustainergy megújuló erőforrást hasznosító start up cégen kezdeményezte. „Egyszerűen csak megfelelő környezetet biztosítunk a gombák számára a napelemek alatti, használaton kívüli területen”. A cég a haszonbérletekre szakosodott Hitachi Capital-tól kapja a paneleket, és a Daiwa House Industry fogja ezeket felépíteni és karbantartani.

„Kétségtelen, hogy a japán mezőgazdaság komoly krízishelyzetben van – az átlagos japán farmer életkora egyre nő, egyre több a felhagyott mezőgazdasági terület, főleg a gazdálkodók kritikus gazdasági pozíciója miatt” áll Kikuchi Fast Company-nak írott levelében. A helyzet javítása érdekében úgy terveztük meg a projektet, hogy annak része legyen a nagyüzemi napelem farm, így a gazdálkodók stabil többlet-bevételhez jutnak. Természetesen ez a megújuló energiaforrás hozzátesz Japán fenntartható fejlődéséhez is.

Napjainkra a japán mezőgazdasági területek körülbelül tizedén hagyták fel a művelést, annak ellenére, hogy az élelmiszer nagy részét importálják. A kormány által kivetett vámok elvették a cégek kedvét attól, hogy a mezőgazdasági területeken napelem-farmokat létesítsenek. A szabályozás részleges enyhítése eredményeképp 2013 óta jobban megéri napelemeket telepíteni – amennyiben azt mezőgazdasági tevékenységgel ötvözve telepítik, és nem felváltva azt.

A Sustainergy hisz benne, hogy ehhez hasonló gazdaságokban más, kis fényigényű terményeket is lehetne nevelni, például burgonyát. Az Amerikai Egyesült Államokban a Massachusetts Egyetem kutatói azt vizsgálják, lehetséges-e sokkal többféle élelmiszernövényt termelni ilyen módszerrel. Egy south deerfield-i farmon az elmúlt két évben kellel, brokkolival és mángolddal kísérleteztek 9 láb magas (2,7 méter) napelem-sorok alatt.

A KUTATÁSOK SZERINT A SZOKATLANUL FORRÓ IDŐJÁRÁSBAN AZ ELEMEK NYÚJTOTTA ÁRNYÉK SEGÍTI A NÖVÉNYEKET, ÉS ANNAK ELLENÉRE, HOGY KEVESEBB NAPSÜTÉS ÉRI ŐKET, A TERMÉSÁTLAG SZINTE MEGEGYEZIK SZABADFÖLDI KULTÚRÁKÉVAL. Normál időjárási körülmények között a tesztek alapján a termésátlag némileg kisebb. A gazdálkodó az anyagi különbségeket az áram eladásával küszöbölheti ki, és eközben az értékes mezőgazdasági területet is megőrzi.

„Azt próbálom bemutatni, hogy a termés majdnem olyan jó, vagy elégséges lehet” mondja Stephen Herbert, az egyetem Stockridge-i Mezőgazdasági Iskolájának agrártudományi professzora. „Napelemeket telepíteni egy olyan területre, ahol most élelmiszert termelnek, és úgy telepíteni, hogy az csak elektromosságot termeljen, nem jó dolog. Lehetséges egyszerre mindkettőt termelni.”

A gazdálkodóknak még egy lehetőségük van: juhokat vagy marhákat legeltetni azon a füvön, amit a napelemek alatt növesztenek. A juhok átvehetik a fűnyírók helyét, és ahogy a fű széndioxidot vesz fel a légkörből, a farm karbon-lábnyoma negatív lehet.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu