A magyar helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy a megújuló energia 70 százalékát a h?szektor adja, 17 százalékot a megújuló villamosenergia-termelés, míg a maradékot a közlekedési megújuló energiafelhasználás jelenti. A hazai megújuló energiatermelés 2006 és 2011 között növekedett jelent?sen, ám ez nagy részben a t?zifa-felhasználás elterjedésének köszönhet?, ami a jövedelmi helyzet romlásával függ össze Kaderják szerint.
Jelenleg az összes magyar energiafelhasználás 10,3 százaléka a megújuló energia, amit 2020-ra az EU felé tett vállalásunk miatt legalább 13 százalékra kell felhúzni. A saját vállalásunk egyébként 14,65 százalék. A kötelez? cél az uniós támogatások hatékony felhasználásával, az úgynevezett barna prémium bevezetésével – amelynek célja, hogy az olcsóbb fosszilis energiaforrást is felhasználni képes termel?t a biogázból/biomasszából történ? villamosenergia-el?állítás fenntartására ösztönözze – és egy távh? szabályozási reformmal elérhet? Kaderják szerint.
A közlekedésben például nagy növekedést lehetne elérni, ám ehhez szükség van többek közt arra is, hogy a vasúti közlekedés villamosenergia-felhasználása ne csökkenjen. Az igazgató szerint fontos lenne az uniós beruházási támogatások felhasználásának hatékonyságát is javítani, hiszen az utóbbi id?szakban jellemz? volt például a túltámogatás.
Amennyiben költséghatékonyan akarjuk elérni az uniós célokat, úgy szükség lenne legalább 1200 megawattnyi (MW) új széler?m?-kapacitásra, ha pedig a munkaer?piacot helyeznék a középpontba, úgy a napelemek nagyobb elterjedésére lenne szükség – vélte a szakember. Az ehhez szükséges támogatási igény 71 és 110 milliárd forint között lenne évente, attól függ?en, hogy a politika milyen fejlesztési tervet fogad majd el.
Nagy változások jönnek
Végszavazás el?tt van a villamosenergia-módosító javaslat, ami sok vonatkozó rendeletet is érint – mondta Grabner Péter, Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal (MEKH) energetikáért felel?s elnökhelyettese. Új szabályozást az EU-val való egyeztetést követ?en lehet bevezetni Magyarországon.
Az új rendszerben is megmaradnak a régi jogosultságok – emelte ki Grabner -, változás viszont, hogy eddigi fix árhoz kötött támogatást – az elfogadás után – a prémium típusú, referencia piaci ár vált majd. Tehát nem az adott termel? által ténylegesen elért piaci ár számít, hanem a referencia ár.
Cél az is, hogy a kötelez? átvétel illetve a zöld prémium lejártát követ?en se kelljen leállítani a megépült biomassza er?m?veket. Ennek érdekében a termel?knek úgynevezett barna prémiumot adnának. A rendszer még nincs teljesen kidolgozva, a végleges állapot a következ? hetekben, hónapokban várható Grabner szerint. Lesz úgynevezett alternatív barna prémium is, melynek célja, hogy a fosszilis tüzel?anyag helyett inkább biomassza égetését szorgalmazzák, illetve kompenzálják az így keletkez? versenyhátrányt. Az igénylést a termel?nek kell majd beadni, a jogosultságot pedig a hivatal állapítja majd meg, méghozzá öt évre, ami meghosszabbítható lesz.
METÁR: sok kis pályázat várható
A megújuló villamosenergia-támogatási rendszerrel (METÁR) kapcsolatban elmondta, hogy az 1 MW-os és e feletti er?m?veknél, valamint a széler?m?veknél pályázatos rendszer lesz, ám az egyéb er?m?veknél nem lesz kötelez? a tenderezés. Kivételek persze vannak, így a demonstrációs projektek, illetve ha valaki valamilyen technológiai újítást els?ként mutat be az EU-ban, akkor kimaradhat a pályázati rendszerb?l.
A pályázaton kiírandó éves mennyiségeket a fejlesztési miniszter állapítja meg rendeletben, a következ? 5 évre, éves bontásban és évente aktualizálva. A tárgyévi és következ? évi mennyiségek nem csökkenthet?ek – mondta Grabner, aki szerint a pályázati rendszerbe nem akarnak túl sok korlátot betenni, mivel azzal a versenyt korlátoznák.
Várhatóan nem egy tender lesz, inkább több kisebb pályázatot írnának ki. Sok id? azonban nincs, mivel ha el akarjuk érni a 2020-as célokat, akkor 2019 végéig üzembe kell állítani az er?m?veket.
Grabner szót ejtett a háztartási méret? kiser?m?vekr?l is. Ezen a téren is szükség van bizonyos változásokra, de még maga a hivatal sem tudja, hogy mit akar pontosan.
Amin változtatni kellene
A módosítások nem kezelnek minden területet, így például a törvényjavaslatban van egy olyan szövegrész, mely szerint a demonstrációs projekteknél „az adott beruházás méltányos megtérüléséhez szükséges mértékig” biztosítható támogatás – mondta Rudolf Péter, a Pannon H?er?m? Zrt. vezérigazgatója, aki szerint ezt konkrétabban kellene megfogalmazni.
A szakember szerint fontos lenne az is, hogy a barna prémium számításának elvét határozzák meg és hozzák nyilvánosságra, az érintett termel?k ugyanis csak ennek birtokában tudják meghozni a megfelel? gazdasági döntést a rendszerhez való csatlakozásról.
Forrás: napi.hu
