A 2016-os év során megvalósult energiaprojektek csaknem 90%-a alternatívenergetikai-beruházás volt Európában, amely jelzi a kontinens gyors ütemű elpártolását a hagyományos energetikai megoldásoktól.
Az Európai Unióban 2016-ban épített új energiakapacitások 24.5 GW-jának 86%-a, azaz 21.1 GW származik megújuló energiából (szél- és napenergiából, biomasszából, vagy vízerőműből). Ilyen magas még sosem volt az új beruházások között a megújulók aránya. Ezen belül is a szélenergia-beruházások tették ki a legnagyobb részt, 51%-ot.
Mindehhez hozzá járul az is, hogy a tagállamok komolyan veszik az Európai Unió 2020-ig tartó energiapolitikai célértékeinek betartását. Ebben többek között arra vállaltak kötelezettséget, hogy az évtized végéig legalább 20%-kal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990. évi szinthez képest, továbbá a teljes energiaszükséglet 20%-át megújuló energiaforrásokból fedezik.
A 2014-es adatok szerint az eddigi eredmények kedvezőek: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása az 1990 és 2012 közötti időszakban 18%-kal csökkent. További jó hír, hogy a megújuló energiaforrások részaránya 2005-ben még 8,5% volt, 2012-re viszont 14,1%-ra nőtt.
A megújulók tekintetében Magyarország a Nemzeti Energiahasznosítási Cselekvési Tervet veszi alapul, amely 2020-ra 1,4 GW megújuló kapacitással tervez.
Forrás: smartinvest.hu
