A leveg? szén-dioxid-tartalmának növekedése miatt egyre nagyobb a h?ség, emiatt egyre több légkondit használunk, amihez egyre több áram kell, aminek megtermelése viszont tovább növeli a leveg? szén-dioxid-tartalmát. Ördögi kör, amib?l a Knauf Insulation szerint csakis a lakás leszigetelésével törhetünk ki.
A modern korban hagyományosan a tél volt az energiafogyasztás csúcsid?szaka, ez azonban mára megváltozott: az idei évr?l még nincsenek adatok, de tavaly nyáron már kevesebb mint 2 százalék volt a különbség a nyári és a téli felhasználás között (továbbra is a tél vezet, de a különbség közel van a számítási hibahatárhoz). Az átrendez?dés f? oka a klímaberendezések használata, ám – mivel ezek a készülékek is alapvet?en fosszilis energiával termelt áramot fogyasztanak – a nyári h?tés a szén-dioxid-kibocsátás és az üvegházhatás miatt nagy valószín?séggel tovább melegíti a földi éghajlatot.
2013-ban június 20-án érkezett el a nyári áramfogyasztási csúcs (aznap 6193 MW), télen pedig december 4-én használtuk fel a legtöbb áramot, akkor 6307 MW volt a villamosenergia-rendszer összterhelése. A két érték között mindössze 1,8 százalék a különbség. A MAVIR ZRt. nemcsak az adatokat tartja számon, hanem a fogyasztás szerkezetére is rálát: a rendszerirányító szerint tartós kánikulában 15-20 százalékkal nagyobb az áramfelhasználás a megel?z? és a következ? h?vösebb id?szakok értékeihez képest, ami azt jelenti, hogy a nyári fogyasztási csúcs egyértelm?en a klímáknak tulajdonítható.
Márpedig a klímahasználat terjed, ami azt jelenti, hogy a nyári fogyasztás hamarosan túln?heti a télit.
Bár a nagy melegben (otthon ez 27 foknál magasabb h?mérsékletet jelent) történ? folyamatos tartózkodásnak lehetnek egészségügyi kockázatai, a klímás h?tés sem rizikómentes, a légúti baktériumfert?zést?l a szemgyulladásig és különféle ízületi gyulladásokig számtalan kórt lehet összefüggésbe hozni vele. Ráadásul a gépi hideg meglehet?sen drága mulatság: egy átlagos otthoni klíma havonta 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, és 8-10 ezer forinttal a háztartási kiadásokat.
A lakás nyári h?tése meglehet?sen pazarló tevékenység: a benti h?mérséklet egy fokkal történ? csökkentése (a klímaberendezések alacsony hatásfoka miatt) háromszor több energiát igényel, mint egy fokkal történ? f?tése. Minden szempontból el?nyösebbnek és hatékonyabbnak t?nik, ha nem a meleg leveg?t h?tjük le, hanem azt már be se engedjük a lakásba. Így a h?tés külön energiaráfordítás nélkül megoldható lenne. A Knauf Insulation szakért?i szerint a megfelel? árnyékolás és szigetelés együtt nyáron akár 5-7 fokkal is csökkentheti a lakások bels? h?mérsékletét.
Az alternatívák közül a nyílászáró-csere és a küls? h?szigetelés a legkézenfekv?bb. Ezek a beavatkozások nemcsak a téli f?tés, hanem a nyári h?tés számláját is csökkenteni tudják, mivel megakadályozzák a meleg ki-, illetve beáramlását. Kísérletek szerint egy komplex h?technikai korszer?sítéssel a f?tött hónapok energiakiadásait több mint 40 százalékkal lehet mérsékelni a mi éghajlatunkon, és ugyanez igaz lehet a 2-3 legmelegebb nyári hónapra is, ami már éves viszonylatban is számottev? megtakarítási lehet?séget jelent. Ráadásul egy h?szigetelt falú, termoüveges, legalább részben árnyékolt ablakú, jól szell?z? lakóépületben a nyári h?mérséklet tartósan 24 fok alatt tartható klíma nélkül is, ami b?ven belül van az elviselhet?ség határán.
B?vebben: http://nol.hu/
Forrás: http://nol.hu/
