Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:
Hosszú távon megvalósítható az orosz gáztól való függés jelent?s, több mint 90 százalékos mérséklése anélkül, hogy az árak elszabadulnának – ismertette Kaderják Péter, az általa vezetett intézet, a Regionális Energiakutató Központ (REKK) vizsgálatainak eredményét szerdán Brüsszelben.
Kaderják Péter az Európai Politikai Tanulmányok Központja által szervezett, „Hogyan javíthatják az energiabiztonságot a megújuló energiaforrások és azenergiafelhasználás hatékonyságának növelése?” cím? konferencián kifejtette: a REKK három forgatókönyvet modellezett; ha minden marad a mostani helyzet szerint, ha els?sorban a hatékonyság javul, illetve ha ehhez a megújuló energiaforrások is párosulnak. Emellett a kutatóközpont azt is vizsgálta, mi a helyzet, ha az uniós tagállamok újratárgyalják és meghosszabbítják jelenlegi hosszú távú gázszállítási szerz?déseiket, és mi várható, ha ezeket felmondják, és kizárólag eseti jelleggel, folyó piaci áron vásárolnak gázt Oroszországból.
A különböz? forgatókönyvek elemzésével a REKK arra jutott, hogy megvalósítható az orosz gáztól való függés több mint 90 százalékos mérséklése anélkül, hogy az árak az égbe szöknének. Ha javul az energiafelhasználás hatékonysága, n? a megújuló energia aránya, és megvalósulnak a 2020-ra és 2030-ra tervezett infrastrukturális beruházások, ez a REKK szerint komoly piaci nyomást gyakorol majd a beszállítókra. Kaderják Péter hangsúlyozta, hogy a modell szerint gazdasági értelemben a hosszú távú szerz?dések kiiktatása is megvalósítható lenne.
„Hogy politikai értelemben megvalósítható-e, azt nem az én dolgom megmondani” – mondta az energiahivatal korábbi vezet?je. A REKK igazgatója azt is elmondta, hogy a hosszú távú szerz?dések újratárgyalása és az energiahatékonyság javítása esetén is több mint negyedével csökkenhet az orosz gázimport, és mintegy harmadával mérsékl?dhet az uniós országok „gázszámlája”.
Orbán Anita, energiaügyi utazó nagykövet a konferencián integráltabb enerigapiaci megközelítést szorgalmazott.
A diplomata elmondta, hogy a 2006-os és 2009-es orosz-ukrán gázválságot követ?en az Európai Unió 2004 után csatlakozott tagállamaiban az energiabiztonság kérdése alapvet?en a gázellátás biztonságának szavatolását jelenti. Ennek oka egyértelm?en az, hogy ezek az országok túlságosan egy forrástól és egy ellátási útvonaltól függnek, némelyik teljes mértékben Oroszországra és egyetlen szállítási útvonalra van utalva.
Orbán Anita elmondta, hogy a 2006-os válság után került fókuszba az ellátási útvonalak és beszállítók diverzifikációjának szükségessége, amikor is a Nabucco-projekt politikai lendületet kapott, amelyre sokan olyan „csodaszerként” tekintettek, ami egy csapásra megoldhatja az ellátási útvonalak és beszállítók diverzifikációját. Amikor 2009-ben pedig ismét leálltak az orosz gázszállítások, akkor az derült ki, hogy a a térség országai szinte teljesen el vannak szigetelve egymástól, a legalapvet?bb összekapcsoltság sem létezik. Ezt követ?en került napirendre a piaci integráció, és annak szükségessége, hogy mindenhol megfordíthatóvá kell tenni a gázszállításokat. Az Európai Unió 2014-re t?zte ki az egységes energiapiac megteremtését, 2015 után pedig nem lehet olyan ország, amely elszigetelt, egyetlen ellátótól és egyetlen szállítási útvonaltól függ.
Az utazó nagykövet kitért arra is, hogy a tagállamok saját hatáskörben is hoztak intézkedéseket; Lengyelország cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálba ruházott be, Csehország gyakorlatilag teljesen integrálódott a német gázhálózatba, Szlovákia a szállítási irányok megfordíthatóságába fektetett jelent?s összeget, Magyarország pedig gáztároló-kapacitásait b?vítette olyan mértékben, hogy jelenleg akár fogyasztása 60 százalékának megfelel? földgázt tud tárolni.
Az energiaszakért?, diplomata úgy vélte, a jelenlegi „pillanatkép” azt mutatja, hogy a Nabuccónak vége, „nincs ezüstgolyó”, és 2020 el?tt aligha érkezik alternatív forrásból földgáz a térségbe. A következ? 2-3 évben az LNG sem válik elérhet? alternatív földgázforrássá, a térség közvetlen szomszédságában pedig az elmúlt id?szak legsúlyosabb biztonságpolitikai válsága zajlik éppen.
Gustav Resch, a Bécsi M?szaki Egyetem kutatója a konferencián ismertette, hogy modellezték a 2030-ig tartó id?szak várható piaci fejleményeit, és arra jutottak, hogy a 2004 után csatlakozott 12 uniós tagállam a következ? évtized végéig 18-19 százalékkal b?vítheti megújuló energiaforrásból származó energiatermelését.
A kutató szerint a megújuló energiaforrások térnyerésével és az energiahatékonyság javításával 21-22 százalékkal mérsékelhet? az érintett országok földgáz-szükséglete; körülbelül 100 terawattórával az el?bbi, és valamivel több mint 200 terawattórával az utóbbi eredményeként.
kkz guz gtr
Forrás: MTI 2014. október 15., szerda 17:47
