Azt, hogy milyen lesz a világunk 2040-ben, ma még senki sem tudja biztosan. Természetesen számos forgatókönyv létezik, melyek közös pontja általában az, hogy ha nem lép időben az emberiség, akkor nem hagyunk fényes jövőt gyermekeinkre. Ahogy abban is egyetértenek, hogy ma még nem késő elkezdeni cselekedni, ám minél később lépünk, annál fájdalmasabb lesz a váltás.
Ez volt a fő témája a többek közt energiaiparban, hulladékkezelésben és vízellátásban dolgozó Veolia idei párizsi sajtónapjának, ahol arra a kérdésre kereste a választ a világszerte több mint 160 ezer dolgozót alkalmazó francia multi, hogyan lehetne megelőzni a katasztrófát, ami felé rohan az emberiség.
„A holnap világát ma találjuk fel” – vázolta fel a mottót Antoine Frérot, a Veolia elnök-vezérigazgatója, aki szerint a növekvő szennyezés, a vízminőség romlása, a növekvő energiaéhség és a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerellátás mind olyan kihívás, amire nem lehet elég korán felkészülni.
Példaként említette, hogy két évtized múlva immár 9 milliárd ember fog a Földön élni, azaz 20 százalékkal több éhes szájat kell megetetni, akiknek az energiaigénye legalább harmadával több lesz, mint most.
Mennyire vagyunk felkészülve?
Az emberiség leginkább azt várja a következő két évtizedtől, hogy tovább fejlődjön hatékonyságban a megújuló energiaforrások hasznosítása, hogy javuljon a levegő minősége, hogy szintén minőségi és elegendő mennyiségű élelmiszerhez jussanak, illetve, hogy a víz mindenhol megfelelő legyen – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Veolia a sajtónap alkalmából az Elabe nevű céggel összefogva közösen végzett 28 országban.
A 14 ezer ember megkérdezésével zajló felmérés szerint a válaszadók bizakodóak abban a tekintetben, hogy országuk megküzd a fent említett problémákkal, ám nem mindenhol ugyanabban a mértékben. Sokatmondó például, hogy Európában csak két kevésbé optimista ország van: Olaszország és Magyarország. A két végletet egyébként Kolumbia (49 százalék) és Kína (89 százalék) jelenti.
És hogy mi hozhatná el a megváltást? A megkérdezettek 85 százaléka a technológiai innovációkban, 84 százalékuk pedig abban bízik, hogy idővel megváltozik az átlagember gondolkodása. Ennél kevesebb fő, 83 százalék említette a növekvő finanszírozási igényt, míg 80 százalék az állami szabályozás szigorításában látja a megoldást.
Azt is megkérdezték a felmérés során, hogy mely területen várható az igazi áttörés. A legjobb eredménnyel egy tízes skálán 6,6 ponttal a megújuló energiaforrások elterjedése áll, amit nem sokkal lemaradva (6,5 pont) követ az, hogy a különböző szerves hulladékokból, például az ételmaradékból minél nagyobb mennyiségben készítenek műtrágyát a jövőben. A képzeletbeli dobogóra még a szennyvíz teljes körű felhasználása fért fel 6,4 ponttal.
Kevésbé optimisták a válaszadók azt tekintve, hogy a régi ipari területeket újra lehet hasznosítani mezőgazdasági célokból (5,5 pont), hogy a gabonaféléket bogárlárvák és giliszták proteijével lehet helyettesíteni, illetve abban, hogy a városokban is többféle mezőgazdasági termelést lehet végezni. (Ezekkel később bővebben is foglalkozunk.)
Így látják a magyarok
Amennyiben csak a magyar eredményeket nézzük, úgy azt látjuk, hogy itthon – a 28 országból csak Nagy-Britanniához, Elefántcsontparthoz és Ausztráliához hasonlóan – a finanszírozást tartják a legnagyobb problémának, ez egy tízes skálán 8,1 pontot kapott. Ettől éppen lemaradt a gondolkodás megváltoztatása és a technológiai innováció 8-8 ponttal, míg a top prioritásokba még a szabályozás fért be 7,8 ponttal.
Érdekesség, hogy a Veolia felmérésében a magyar válaszadók 7,5 pontot adtak csak arra a kérdésre, hogy hozzáférnek-e ivóvízhez, míg amikor azt kérdezték, hogy elegendő mennyiségű étel jut-e mindenkinek, úgy már csak 6,7 pontot hozott az ország. Amennyiben ehhez hozzátesszük azt, hogy jó minőségű és egészséges ételről legyen szó, úgy már csak 6,1 pontot, úgy nem meglepő, hogy 7,3-as értéket kapott, amikor azt kérdezték, hogy mennyire égető feladat ennek a jövőbeli megoldása.
Az energiához való hozzáférés 7,1 pontot kapott Magyarországon, ahogy az energiaellátás biztonsága és megbízhatósága is ennyi pontot ért. Ugyanakkor a megújuló energiák kérdésében meglehetősen pesszimista a magyar, mindössze 4,5 pontot kapott az a kijelentés, hogy a zöldenergiák aránya nőni fog a jövőben az ország energiaellátásában. Ennek megfelelően kiemelkedően fontosnak tartja a magyar lakosság, hogy ezzel is foglalkozzon az állam a jövőben (7,9 pont).
