Kegyelemdöfés a zöld energiáknak: jövőre sem lesz támogatás

A Magyar Közlönyben november közepén kihirdetett kormányhatározat felszólította a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy vizsgálja felül a tavaly elfogadott a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervet (NCsT), aminek természetes következményeként az iparág által várt újjászületés is várat magára.

A határozat szövege szerint a kormány – különös tekintettel a technológiai fejl?dés eredményeinek hasznosítására, az energiafogyasztók teherbíró képességére, valamint a biomassza hasznosításának a mez?gazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatására – felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének felülvizsgálatára és indokolt esetben annak módosítására vonatkozó javaslattételre. A feladat határidejét tekintve a következ? uniós tájékoztatási határid?t jelöli ki a jogszabály, aminek tükrében meglehet?sen kérdéses, hogy milyen tagállami jelentést közöl majd hazánk, ha addigra csak az NCsT felülvizsgálata, illetve az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatok készülnek el.

Ha nincs világos célrendszer, akkor nincs a megvalósítást el?segít? eszközrendszer sem, vagyis az iparág feleslegesen várt és vár a közel egy éve meglebegtetett METÁR-rendszer életbeléptetésére. A METÁR alapvet?en a jelenleg is alkalmazott KÁT-rendszer továbbfejlesztése, amely alapvet?en egy termelési típusú támogatási rendszer, amelyben az állam a zöld technológiák el?nyeit elismerve támogatja azok piacra jutását. A hazánkban alkalmazott megközelítés nem kíván költségvetési forrásokat, ugyanis a támogatás fedezetét egy külön díjelemen keresztül egyenesen a fogyasztók teremtik el? az áramszámláik megfizetésekor.

Az NCsT-vel kapcsolatos következ? uniós jelentési határid? 2013. december 31-re esik, vagyis ezekszerint a következ? évben sem történik majd érdemi el?relépés a hazai megújuló szektorban, illetve a zöld energiaforrások felhasználásában.

Különösen érdekes a felülvizsgálat szükségessége mögé állított érvrendszer a technológiai: „a technológia fejl?dés eredményeinek hasznosítására, az energiafogyasztók teherbíró képességére, valamint a biomassza hasznosításának a mez?gazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatására”, hiszen alapvet?en ez a szemléletrendszer állt a jelenleg alkalmazott KÁT-rendszer leváltása, és az új METÁR-rendszer kidolgozása mögött. A METÁR esetében fontos megjegyezni, hogy kidolgozását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi, Bencsik János nevével fémjelzett energiaügyi államtitkársága dolgozta ki, amelynek tagja volt Olajos Péter is.

A felülvizsgálati kérelem ezek alapján alapvet?en két dolgot jelenthet:

• A kormány nem elégedett a korábbi energiaügyi államtitkárság munkájával, és ebb?l fakadóan kénytelen újból nekifutni a megújuló energiaforrások helyzetének meghatározásával a magyar energiaellátásban, és ez új ösztönzési eszközrendszert rendelni az iparág mellé-

• Megváltozott a kormány elkötelez?dése a megújuló energiaforrások használata mellett, és a felülvizsgálatra emiatt van szükség. Amennyiben azzal a feltételezéssel élünk, hogy csökkent a zöld források politikai támogatottsága, avagy er?södött a velük szembeni szkepticizmus, akkor a határozat id?nyerésre is alkalmas a kérdéskört illet?en.

A lépésb?l fakadóan még 2013-ban is a jelenleg érvényes ösztönzési rendszer, a KÁT marad életben, amib?l az is következik, hogy jöv?re sem történnek majd érdemi beruházások a zöld energia területén. Egyedül a szélenergia esetében történhetne érdemi el?relépés, amennyiben a kormányzat kapacitástendert írna ki, de ennek megvalósulása is több mint bizonytalan. Mindazonáltal az új zöld kapacitások beépülése nélkül Magyarország továbbra is elmarad az EU felé, éppen az NCsT-ben vállalt részcéloktól, amelyek 2020-ig 14,65%-os részarányhoz vezetnék a zöld energiaforrásokat a magyar energiafogyasztáson belül.

  

A kormány energiapolitikája az elmúlt id?szakban érezhet?en nem a zöld energiaforrások irányába húz, sokkal inkább érzékelhet? a paksi b?vítés iránti figyelem. Az energiaügyi államtitkárságot is atomenergetikához köt?d? szakpolitikus, Kovács Pál vezeti, miközben a megújuló energiaforrásoknak nincs igazi „gazdája” a szaktárcán belül. Könnyen lehet, hogy a Pakssal kapcsolatos kérdések, illetve a lakossági árakkal kapcsolatos kérdések valóban lekötik az apparátus minden energiaforrását, és a tárgyalt kormányhatározat alapvet?en további id?kérésnek min?sül.

Egy széltender megvalósításával lehet majd ugyan kozmetikázni az Unió felé vállalt célszámok elérését, és ez valódi befektetési érdekl?dést is teremthet a szektor iránt, de a korábban kommunikált komplex megközelítés? zöldipari elképzelések megvalósulására még bizonyosan várnia kell magyar lakosságnak, illetve a szakma képvisel?inek.

Forrás: porfolio.hu