2020 után hirtelen sok atomerőműnek fog lejárni a „szavatossága”, ezért sorozatos bezárásukra kell számítani. Ráadásul új atomreaktorok építése már nem kifizetődő, mert a földgázüzemű erőművek létesítése kevesebb pénzbe kerül.
Az atomreaktorok többségét a ’70-es évek végén és a ’80-as évek elején építették, s a 2020-as évekre érnek el életgörbéjük végére. Ezt az energiát azonban ki kell váltani, mert jelenleg az atomenergia a legnagyobb alacsony karbontartalmú energiaforrás Európában és az USA-ban, jelentette a Reuters hírügynökség a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésére hivatkozva. Európában és Amerikában egyaránt háromszor annyi az atomenergiás áramtermelés nagyságrendje, mint a nap- és szélenergiáé együtt. Egy átlagos atomerőmű évi 8000 órát működhet, míg egy napenergiás erőmű 1500-2000 órát, állítja az IEA. Az atomerőművek elöregedése nemcsak az energiabiztonságot, az ellátás kiszámíthatóságát veszélyeztetik, hanem a klímapolitikai dekarbonizációs törekvéseit is.
A megújulók az elmúlt évtizedben meglehetősen nagy lendülettel növekedtek az energiamixben, de ez nem elég még ahhoz sem, hogy pótolják a leállított atomerőművek kapacitását – ami az alacsony karbontartalmú kapacitások 20 százalékával egyenlő. Oroszország és India még mindig épít új atomerőműveket, Kína negyedévente üzembe állít egyet. Japánban a fukusimai erőmű katasztrófája elvette a kedvet az új beruházásoktól, Európában és az USA-ban is lanyhult a kedv az atomerőművek építése iránt.
Ennek nemcsak a szigetországi katasztrófa az oka, hanem a gazdasági racionalitás. A földgázüzemű erőművek építése olcsóbb. Több atomerőmű építése túllépte a tervezett költségvetést az Egyesült Államokban, ez szintén elijesztette a befektetőket.
A megújulókra áttérés sem feltétlenül olcsó mulatság. Azok a kormányok, melyek nagy mértékben növelik a megújulók arányát az energiaellátásban, költeniük kell az áramhálózat korszerűsítésére, valamint az energiatároló kapacitások kiépítésére. A nap- és szélenergia időszakos energiafajta, s amikor hirtelen túl sokat kerül belőle a rendszerbe, s a felhasználók nem fogyasztják el, a tárolást meg kell oldani. (Ugyanakkor építésük egyre gazdaságosabb.)
A gyarapodó népesség és civilizációnk növekvő energiafogyasztása ugyancsak feladja a leckét számunkra. Ha nem sikerül a hálózatból kivont atomerőművek inputját pótolni megújulókkal, s e célból felgyorsítani a nap- és szélenergia térnyerését (miközben az energiaigény nő), az IEA szerint ez a kedvezőtlen trend akár 15-20 évvel is visszavethet minket az emissziócsökkentés terén.
Forrás: piacesprofit.hu
