Kiderült, mikor jön el a napenergia ideje a kormány szerint

Share Button

Sokan felkapták a fejüket, amikor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy, a Paks 2 projekt témájában tartott sajtótájékoztatón néhány héttel ezelőtt úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy az atomerőmű biztosítsa a jövőben is a hazai villamosenergia-felhasználás 50 százalékát, a fennmaradó részt pedig megújuló forrásokból, elsősorban napenergiából fedeznék. Mivel ez a mondat jelentős, a kormányzati energiapolitikában szép csendben bekövetkezett változásra utal, utánajártunk, miről is van szó tulajdonképpen. Kiderült: a kormány valóban változásokat tervez a napenergia felhasználásának támogatása érdekében, de az új programokra még várni kell.

Kiderült, mikor jön el a kormány szerint a napenergia ideje

A napenergia jelenleg nem tartozik a magyar energiapolitika kedvencei közé, ez nem csak a rendkívül szerény termelési adatokból, a támogatási-szabályozási bizonytalanságokból és nehézségekből, de a 2030-ig szóló hivatalos kormányzati Nemzeti Energiastratégiából is kiderül. A 2012-ben elfogadott dokumentum úgy számol, hogy a megújuló energia aránya a primerenergia-felhasználásban a mai 7 százalékról 20 százalék közelébe emelkedik 2030-ig. A stratégia több forgatókönyvet is számbavéve a villamos energia termelésen belül 16-20 százalékos megújuló részaránnyal számol 2030-ban, miközben a földgáz súlya 37-52 százalékon alakulna, az atomenergia 27-54 százalékos súllyal vehetne részt a termelésben, az import pedig gyakorlatilag megszűnne.

Még a leginkább megújulóbarát “AntiAtom+Zöld” forgatókönyv is mindössze 20 százalékos megújuló-részaránnyal számol 2030-ban – ebbe beleértve a biomasszától a napenergiáig minden megújulót. A stratégia szerint a “legreálisabbnak tartott” és ezért megvalósítandó célként kijelölt “Közös erőfeszítés” jövőképet az Atom-szén-zöld forgatókönyv jeleníti meg.

Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030, REKK

Magyarország tavaly szinte már teljesítette a 2020-ra bevállalt 14,65 százalékos megújuló részarányt, apró szépséghiba, hogy 80 százalékban a környezeti-egészségügyi hatások tekintetében sok szempontból inkább a fosszilis energiaforrásokhoz hasonló biomassza és tűzifa-felhasználásnak köszönhetően.

Bár a beépített magyarországi napenergia kapacitások folyamatosan emelkednek, a beépítettség továbbra is rendkívül alacsony, különösen az ország adottságaival összevetve. A hivatalos statisztikák szerint 2016 végén a Magyarországon beépített névleges fotovoltaikus kapacitása 270 megawattot ért el. Jelenleg Magyarország éves áramszükségletének mindössze 4 százalékát teszi ki a napelemes rendszerek által megtermelt energia, amivel hazánk sereghajtó az uniós országok között – hívta fel a figyelmet a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség.

Programokat dolgoz ki a kormány – 2030 után…

Ehhez képest valódi fordulatra utaltak a kormányzati elképzelésekben a Lázár János által a napenergia kapcsán említettek. Ezért az elhangzottak kapcsán megkerestük a Miniszterelnökséget, ahol a következő tájékoztatást kaptuk:

A kormány alapvetően két célt követ a hosszú távú energiapolitika területén. A legfontosabb, hogy csökkenjen Magyarország függősége, minél kevesebb energiaimportra szoruljunk és minél jobban hazai kapacitásokra tudjuk alapozni az ország energiafelhasználását. A másik fontos törekvésünk, hogy olcsó energiát tudjunk biztosítani a lakosság és a magyar gazdaság számára, ami segíti a gazdaság növekedését, az ország versenyképességének javítását, valamint lehetővé teszi, hogy a családok rezsiköltsége ne emelkedjen.

Legalább ennyire fontos továbbá, hogy az energiatermelés során a környezetet a lehető legcsekélyebb mértékben terheljük. Mindezen törekvések megvalósításában a paksi atomenergia kapacitás fenntartása elkerülhetetlen. A hosszú távú, több évtizedes cél, hogy a folyamatosan növekvő hazai áramfogyasztás ötven százalékát a Paksi Atomerőmű szolgálja ki, míg a fennmaradó részben, lehetőség szerint minél inkább hazai előállítású zöldenergiára tudjunk támaszkodni.

Utóbbi tekintetében – figyelembe véve Magyarország földrajzi adottságait, az európai technológiai, finanszírozási, szubvenciós, megtérülési és szabályozási tapasztalatokat, valamint a hazai és az európai szakmai és társadalmi vitákat – leginkább a napenergia hasznosítása merülhet fel realitásként. Ennek fejlesztésére a kormánynak programokat kell kidolgoznia. Szeretnénk ismét kiemelni, hogy mindez hosszú távon valósulhat meg, tehát várhatóan 2030-at követően realizálódhat a hazai energiatermelés- és felhasználás területén. A jelenleg is üzemelő erőművek természetesen fontos pillérei a hazai energiatermelésnek, azonban – a válasz elején jelzett függőségi és környezetvédelmi relációk mellett – hosszú távon számolnunk kell azzal is, meddig van működési engedélyük, meddig lehet környezetvédelmi szempontból fenntartani őket, illetve meddig marad lehetőségünk az európai szabályozás környezetben a működtetésükre.

A válasz legfontosabb pontjai:

  • Hosszú távú, több évtizedes cél, hogy a folyamatosan növekvő hazai áramfogyasztás ötven százalékát a Paksi Atomerőmű szolgálja ki, míg a fennmaradó részben, lehetőség szerint minél inkább hazai előállítású zöldenergiára tudjunk támaszkodni.
  • Utóbbi tekintetében leginkább a napenergia hasznosítása merülhet fel realitásként.
  • Ennek fejlesztésére a kormánynak programokat kell kidolgoznia.
  • Mindez hosszú távon valósulhat meg, tehát várhatóan 2030-at követően realizálódhat a hazai energiatermelés- és felhasználás területén.

Ezek alapján 2030 előtt tehát nem számíthatunk lényegi változásokra a magyarországi napenergia felhasználás szabályozása, támogatása terén. Ez az ütemezés legalábbis különösnek tűnik egy olyan időszakban, amikor már számos, Magyarországnál gyengébb napenergia potenciállal rendelkező ország épít ki jelentős fotovoltaikus kapacitásokat, a zuhanó technológiai költségek kedvező hatását kedvező szabályozói politikával megtámogatva.

Mindenesetre szerettünk volna pár részletet arról is megtudni, milyen programok kidolgozása várható a napenergia felhasználás támogatása érdekében, ezért ismét a Miniszterelnökséghez fordultunk. Amint választ kapunk kérdésünkre, beszámolunk róla.

Csak ábránd a piac működés?

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség sajtóközleményben hívta fel a kormányzat figyelmét arra, hogy a jelenlegi jogszabályok és egyéb adminisztratív akadályok ellehetetlenítik a napenergiára vonatkozó célkitűzés megvalósulását. Az újabb és újabb terhek – “termékdíj” bevezetése, a “teljesítmény díj” előírása, költséges, de szakmailag indokolatlan tűzeseti leválasztó kapcsoló beépítési kötelezettség, mely a világon egyedülálló stb. – ellenére évről évre dinamikusan bővül a beépített új kapacitások nagysága, ám ez elsősorban a magánszemélyek és vállalkozások erőfeszítéseinek, mintsem a beruházástámogató közegnek köszönhető a szervezet szerint. Az MNNSZ úgy véli, a megújuló energiatermelés 50 százalékos részarányának eléréséhez mindössze hagyni kellene, hogy szabadon működhessenek a piaci mechanizmusok, ám egyelőre ez is csak ábrándnak tűnik.

2017 március 31-ig több ezer lakossági igénybejelentés érkezett, és a vállalkozások is 2500 db 500 kW-os kiserőmű engedélyezésére adtak be kérelmet összesen 1250 MW kapacitásra, több mint 500 milliárd forint értékben, melyek megvalósulása azonban erősen kétséges, hiszen:

1. Az erőművek megépítését mind a bürokrácia, mind a szinte hetente változó jogszabályi környezet erősen akadályozza. Az áramszolgáltatók hálózati osztályai gyakran több hónapos késedelemmel adnak választ a korábban díjtalan, de az idén januártól már csak 135.000 Ft+áfa “kiserőmű illeték” megfizetése mellett benyújtható igénybejelentésekre. Az elfogadott igénybejelentésekre adott műszaki gazdasági tájékoztatók (MGT) szolgáltatói területtől függően 3-6 hónapig érvényesek, amiket újra és újra meg kell újítani az elhúzódó engedélyeztetési eljárások során. A kiadott MGT-k gyakran tartalmaznak irreális és szakmailag indokolatlan műszaki követelményeket, melyek beruházási költségei ellehetetlenítik a megvalósítást.

2. Az igénybejelentéseket az áramszolgáltatók gyakran elutasítják, aminek jórészt az az oka, hogy ugyanezek a szolgáltatók előzetesen nem adnak információt arra vonatkozóan, hogy a beruházni kívánók hová telepíthetnek kiserőművet. Így ők gyakorlatilag “totóznak” és addig fizetgetik a 135.000 Ft + áfa bejelentési illetéket, míg el nem találják a szolgáltató szerint lehetséges helyszínt – vagy éppen el nem megy a kedvük az egész beruházástól.

3. 2017. január 1-től a törvényalkotó a korábbi 25 évvel szemben mindössze 12 év 7 hónapban maximálta a KÁT (Kötelező Átvételi Támogatási Árrendszer) hatályát, vagyis a kiserőművek által megtermelt áram támogatott árú átvételének időtartamát. Ugyanakkor a KÁT határozatok kézhezvételétől számított 3 éves építési határidőt 2016-ban 1 évre, a beruházás helyszínének módosítási lehetőségét pedig idén januártól 6 hónapra korlátozták.

Mindezek a lépések a szervezet szerint jelentősen hátráltatják az üdvözlendő kormányzati szándékot, a napelemes erőmű beruházások megvalósulását.

Forrás: portfolio.hu