Welcome to Magazine Premium

You can change this text in the options panel in the admin

There are tons of ways to configure Magazine Premium... The possibilities are endless!

Member Login
Lost your password?

Kiderült, mikor jön el a napenergia ideje a kormány szerint

Share Button

Sokan felkapták a fejüket, amikor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy, a Paks 2 projekt témájában tartott sajtótájékoztatón néhány héttel ezelőtt úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy az atomerőmű biztosítsa a jövőben is a hazai villamosenergia-felhasználás 50 százalékát, a fennmaradó részt pedig megújuló forrásokból, elsősorban napenergiából fedeznék. Mivel ez a mondat jelentős, a kormányzati energiapolitikában szép csendben bekövetkezett változásra utal, utánajártunk, miről is van szó tulajdonképpen. Kiderült: a kormány valóban változásokat tervez a napenergia felhasználásának támogatása érdekében, de az új programokra még várni kell.

Kiderült, mikor jön el a kormány szerint a napenergia ideje

A napenergia jelenleg nem tartozik a magyar energiapolitika kedvencei közé, ez nem csak a rendkívül szerény termelési adatokból, a támogatási-szabályozási bizonytalanságokból és nehézségekből, de a 2030-ig szóló hivatalos kormányzati Nemzeti Energiastratégiából is kiderül. A 2012-ben elfogadott dokumentum úgy számol, hogy a megújuló energia aránya a primerenergia-felhasználásban a mai 7 százalékról 20 százalék közelébe emelkedik 2030-ig. A stratégia több forgatókönyvet is számbavéve a villamos energia termelésen belül 16-20 százalékos megújuló részaránnyal számol 2030-ban, miközben a földgáz súlya 37-52 százalékon alakulna, az atomenergia 27-54 százalékos súllyal vehetne részt a termelésben, az import pedig gyakorlatilag megszűnne.

Még a leginkább megújulóbarát “AntiAtom+Zöld” forgatókönyv is mindössze 20 százalékos megújuló-részaránnyal számol 2030-ban – ebbe beleértve a biomasszától a napenergiáig minden megújulót. A stratégia szerint a “legreálisabbnak tartott” és ezért megvalósítandó célként kijelölt “Közös erőfeszítés” jövőképet az Atom-szén-zöld forgatókönyv jeleníti meg.

Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030, REKK

Magyarország tavaly szinte már teljesítette a 2020-ra bevállalt 14,65 százalékos megújuló részarányt, apró szépséghiba, hogy 80 százalékban a környezeti-egészségügyi hatások tekintetében sok szempontból inkább a fosszilis energiaforrásokhoz hasonló biomassza és tűzifa-felhasználásnak köszönhetően.

Bár a beépített magyarországi napenergia kapacitások folyamatosan emelkednek, a beépítettség továbbra is rendkívül alacsony, különösen az ország adottságaival összevetve. A hivatalos statisztikák szerint 2016 végén a Magyarországon beépített névleges fotovoltaikus kapacitása 270 megawattot ért el. Jelenleg Magyarország éves áramszükségletének mindössze 4 százalékát teszi ki a napelemes rendszerek által megtermelt energia, amivel hazánk sereghajtó az uniós országok között – hívta fel a figyelmet a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség.

Programokat dolgoz ki a kormány – 2030 után…

Ehhez képest valódi fordulatra utaltak a kormányzati elképzelésekben a Lázár János által a napenergia kapcsán említettek. Ezért az elhangzottak kapcsán megkerestük a Miniszterelnökséget, ahol a következő tájékoztatást kaptuk:

A kormány alapvetően két célt követ a hosszú távú energiapolitika területén. A legfontosabb, hogy csökkenjen Magyarország függősége, minél kevesebb energiaimportra szoruljunk és minél jobban hazai kapacitásokra tudjuk alapozni az ország energiafelhasználását. A másik fontos törekvésünk, hogy olcsó energiát tudjunk biztosítani a lakosság és a magyar gazdaság számára, ami segíti a gazdaság növekedését, az ország versenyképességének javítását, valamint lehetővé teszi, hogy a családok rezsiköltsége ne emelkedjen.

Legalább ennyire fontos továbbá, hogy az energiatermelés során a környezetet a lehető legcsekélyebb mértékben terheljük. Mindezen törekvések megvalósításában a paksi atomenergia kapacitás fenntartása elkerülhetetlen. A hosszú távú, több évtizedes cél, hogy a folyamatosan növekvő hazai áramfogyasztás ötven százalékát a Paksi Atomerőmű szolgálja ki, míg a fennmaradó részben, lehetőség szerint minél inkább hazai előállítású zöldenergiára tudjunk támaszkodni.

Utóbbi tekintetében – figyelembe véve Magyarország földrajzi adottságait, az európai technológiai, finanszírozási, szubvenciós, megtérülési és szabályozási tapasztalatokat, valamint a hazai és az európai szakmai és társadalmi vitákat – leginkább a napenergia hasznosítása merülhet fel realitásként. Ennek fejlesztésére a kormánynak programokat kell kidolgoznia. Szeretnénk ismét kiemelni, hogy mindez hosszú távon valósulhat meg, tehát várhatóan 2030-at követően realizálódhat a hazai energiatermelés- és felhasználás területén. A jelenleg is üzemelő erőművek természetesen fontos pillérei a hazai energiatermelésnek, azonban – a válasz elején jelzett függőségi és környezetvédelmi relációk mellett – hosszú távon számolnunk kell azzal is, meddig van működési engedélyük, meddig lehet környezetvédelmi szempontból fenntartani őket, illetve meddig marad lehetőségünk az európai szabályozás környezetben a működtetésükre.

A válasz legfontosabb pontjai:

  • Hosszú távú, több évtizedes cél, hogy a folyamatosan növekvő hazai áramfogyasztás ötven százalékát a Paksi Atomerőmű szolgálja ki, míg a fennmaradó részben, lehetőség szerint minél inkább hazai előállítású zöldenergiára tudjunk támaszkodni.
  • Utóbbi tekintetében leginkább a napenergia hasznosítása merülhet fel realitásként.
  • Ennek fejlesztésére a kormánynak programokat kell kidolgoznia.
  • Mindez hosszú távon valósulhat meg, tehát várhatóan 2030-at követően realizálódhat a hazai energiatermelés- és felhasználás területén.

Ezek alapján 2030 előtt tehát nem számíthatunk lényegi változásokra a magyarországi napenergia felhasználás szabályozása, támogatása terén. Ez az ütemezés legalábbis különösnek tűnik egy olyan időszakban, amikor már számos, Magyarországnál gyengébb napenergia potenciállal rendelkező ország épít ki jelentős fotovoltaikus kapacitásokat, a zuhanó technológiai költségek kedvező hatását kedvező szabályozói politikával megtámogatva.

Mindenesetre szerettünk volna pár részletet arról is megtudni, milyen programok kidolgozása várható a napenergia felhasználás támogatása érdekében, ezért ismét a Miniszterelnökséghez fordultunk. Amint választ kapunk kérdésünkre, beszámolunk róla.

Csak ábránd a piac működés?

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség sajtóközleményben hívta fel a kormányzat figyelmét arra, hogy a jelenlegi jogszabályok és egyéb adminisztratív akadályok ellehetetlenítik a napenergiára vonatkozó célkitűzés megvalósulását. Az újabb és újabb terhek – “termékdíj” bevezetése, a “teljesítmény díj” előírása, költséges, de szakmailag indokolatlan tűzeseti leválasztó kapcsoló beépítési kötelezettség, mely a világon egyedülálló stb. – ellenére évről évre dinamikusan bővül a beépített új kapacitások nagysága, ám ez elsősorban a magánszemélyek és vállalkozások erőfeszítéseinek, mintsem a beruházástámogató közegnek köszönhető a szervezet szerint. Az MNNSZ úgy véli, a megújuló energiatermelés 50 százalékos részarányának eléréséhez mindössze hagyni kellene, hogy szabadon működhessenek a piaci mechanizmusok, ám egyelőre ez is csak ábrándnak tűnik.

2017 március 31-ig több ezer lakossági igénybejelentés érkezett, és a vállalkozások is 2500 db 500 kW-os kiserőmű engedélyezésére adtak be kérelmet összesen 1250 MW kapacitásra, több mint 500 milliárd forint értékben, melyek megvalósulása azonban erősen kétséges, hiszen:

1. Az erőművek megépítését mind a bürokrácia, mind a szinte hetente változó jogszabályi környezet erősen akadályozza. Az áramszolgáltatók hálózati osztályai gyakran több hónapos késedelemmel adnak választ a korábban díjtalan, de az idén januártól már csak 135.000 Ft+áfa “kiserőmű illeték” megfizetése mellett benyújtható igénybejelentésekre. Az elfogadott igénybejelentésekre adott műszaki gazdasági tájékoztatók (MGT) szolgáltatói területtől függően 3-6 hónapig érvényesek, amiket újra és újra meg kell újítani az elhúzódó engedélyeztetési eljárások során. A kiadott MGT-k gyakran tartalmaznak irreális és szakmailag indokolatlan műszaki követelményeket, melyek beruházási költségei ellehetetlenítik a megvalósítást.

2. Az igénybejelentéseket az áramszolgáltatók gyakran elutasítják, aminek jórészt az az oka, hogy ugyanezek a szolgáltatók előzetesen nem adnak információt arra vonatkozóan, hogy a beruházni kívánók hová telepíthetnek kiserőművet. Így ők gyakorlatilag “totóznak” és addig fizetgetik a 135.000 Ft + áfa bejelentési illetéket, míg el nem találják a szolgáltató szerint lehetséges helyszínt – vagy éppen el nem megy a kedvük az egész beruházástól.

3. 2017. január 1-től a törvényalkotó a korábbi 25 évvel szemben mindössze 12 év 7 hónapban maximálta a KÁT (Kötelező Átvételi Támogatási Árrendszer) hatályát, vagyis a kiserőművek által megtermelt áram támogatott árú átvételének időtartamát. Ugyanakkor a KÁT határozatok kézhezvételétől számított 3 éves építési határidőt 2016-ban 1 évre, a beruházás helyszínének módosítási lehetőségét pedig idén januártól 6 hónapra korlátozták.

Mindezek a lépések a szervezet szerint jelentősen hátráltatják az üdvözlendő kormányzati szándékot, a napelemes erőmű beruházások megvalósulását.

Forrás: portfolio.hu

Tags:



Hirdetés