Sikeres pályázat eredményeként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)Természettudományi Kutatóközpont Nanoszerkezetek Kutatócsoportja csatlakozik az Európai Bizottság által kezdeményezett, a jöv?beni és feltörekv? technológiák fejlesztésére irányuló egyik zászlóshajóprogramhoz, a Graphene Flagship projekthez.
A grafénalapú, szendvicsszerkezet? kompozitokra összpontosító kutatás a Magas frekvenciájú elektronika cím? munkacsomag része lesz – tájékoztatta közleményében az MTI-t a Magyar Tudományos Akadémia, rámutatva, hogy a grafénkutatást megkülönböztetett figyelem övezi az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság által kezdeményezett FET (Future and Emerging Technologies) elnevezés? programra beérkezett tizenkét pályázat közül 2013-ban az Emberi agy és a Grafén elnevezés?, tízéves futamidej? projektek kaptak kiemelt támogatást, vagyis két olyan kutatási terület, amelynek meghatározó szerepe lesz a 21. században. Az emberi agy m?ködésének pontosabb megértését célzó programban részt vesz a Freund Tamás akadémikus, az MTA alelnöke által vezetett MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet.
Az egymilliárd eurós költségvetésb?l gazdálkodó Graphene Flagship célja, hogy a grafén a kutatólaboratóriumokból mihamarabb átkerüljön a mindennapokba és alkalmazása gazdasági növekedést indukáljon, új munkahelyeket teremtsen. Az idén meghirdetett újabb csatlakozási pályázatok eredményeként az MTA Természettudományi Kutatóközpont M?szaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Nanoszerkezetek Kutatócsoport is bekerült a programban részt vev? nemzetközi csapatba.
Az Európai Bizottság hétf?i bejelentése szerint megduplázódik a projektben részt vev?k száma. Az akadémiai kutatók egy kilenctagú konzorcium tagjaként csatlakoznak a programhoz. A kutatásokat a belga Philippe Lambin professzor koordinálja, az MTA TTK MFA mellett belga, bolgár, fehérorosz, finn, görög, olasz egyetemek és intézetek is tagjai a csoportnak.
„A Graphene Flagship projekt a grafénalapú nanoarchitektúrák sajátosságainak felfedezésére ad számunkra lehet?séget” – idézte a közlemény Biró László Pétert, az MTA levelez? tagját, az MTA TTK MFA Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezet?jét. A szakember kutatócsoportja majdnem egy évtizede foglalkozik grafénkutatással, és az elmúlt években több területen is áttörést ért el.
A 21. század csodaanyagaként is emlegetett grafént 2004-ben sikerült kísérletileg el?állítani, felfedez?it, Andre Geimet és Konsztantyin Novoszjolovot 2010-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki. A grafit egyetlen atom vastagságú rétegével kapcsolatos kutatások az anyagtudomány egyik leggyorsabban fejl?d? területét képezik, csak az elmúlt évben majdnem 12 ezer publikáció jelent meg a témában.
Ez az egyik legesélyesebb anyag arra, hogy új utakat nyisson a nanoelektronikában, mivel elektromos tulajdonságai sok szempontból felülmúlják a szilíciuméit. Számos más jellemz?je – kivételes szilárdsága, átlátszósága, hajlékonysága – különösen alkalmassá teszi a hajlékony síkképerny?kben való felhasználásra is. A grafén hasonlóan ígéretes az energiatárolás és a különféle feladatokat ellátó kompozitok el?állítása szempontjából, ami forradalmasíthatja az optikai alkalmazásokat.
kka brr
Forrás: MTI 2014. június 23., hétf? 14:46
