Kína termeli a világon a legtöbb energiát

Share Button

Egyszer?ség,
kiszámíthatóság, átláthatóság – ezek mentén képzelik el a szakemberek a készül? új megújuló energiaforrásokra vonatkozó szabályozási rendszert.

Az új megújuló és alternatív energiaforrásokból el?állított h?- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszernek (METÁR) összhangban kell lennie a korábban elfogadott megújuló Nemzeti Cselekvési Terv célkit?zéseivel,
csak így tudja Magyarország elérni az uniós vállalását; amely szerint 2020-ra az ország teljes energiafogyasztásának 14,65 százalékát megújuló energiaforráson termelje meg. A Green Energy Investment Forum szerintelkerülhetetlen, hogy átmenetileg emelkedjenek a végfogyasztói árak az új zöld kapacitások rendszerbe állítása miatt, ám hosszú távon – megfelel? szabályozási környezetben, a technológiák fejl?désével – csökkenhet az alternatív energiatermelési technológiák támogatási igénye.

Az eddig nyilvánosságra került szakmai munkaanyag szerint az új szabályozás számos pontjában orvosolhatja a korábbi kötelez? átvételi és támogatási rendszer (KÁT) hiányosságait. A KÁT-ot felváltó új támogatási rendszer, a METÁR – amelyben f? elemként megmarad a kötelez? átvétel és az energiaár-támogatás – csökkentheti a korábbi befektetési kockázatokat, valamint javíthat azon a bizonytalan befektetési környezeten, amelyben a piaci szerepl?k eddig tevékenykedtek.

Fontos, hogy a szabályozó hatóság folyamatosan nyomon kövesse és értékelje a támogatási rendszer m?ködését, és a piaci szerepl?kkel, felhasználókkal együttm?ködve dolgozza fel a tapasztalatokat. Továbbra sem ismertek azonban a konkrét átvételi árak, amelyek alapvet?en meghatározzák az új beruházás-ösztönzési rendszer sikerességét – mondta Kovács Csaba, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadó csoport új igazgatója, a Magyar Energia Hivatal korábbi elnökhelyettese.

Az új támogatási rendszernek a régió többi országában alkalmazott szisztémához képest is versenyképesnek kell lenni, mert a megújuló Nemzeti Cselekvési Tervben vállalt célok teljesítéséhez jelent?s – befektet?barát környezetben mozgósítható – magánt?kére lesz szükség. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a zöld technológiák jelent?s része gazdaságilag jelenleg nem versenyképes a hagyományos tüzel?anyagokat használó berendezésekkel szemben, ezért a támogatásukat – a versenyhátrány költségét – a felhasználók és/vagy az adófizet?k fizetik meg.  Ennek mértéke függ egyéb tényez?k mellett a nagykereskedelmi árak alakulásától is.

„Ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos célszámot, az el?ttünk álló évtizedben a végfogyasztói árak folyamatos, de moderált, egyszámjegy? emelésére lesz szükség, máskülönben nem teremt?dik meg a fedezet az új zöld kapacitások támogatására” – emelte ki Patkó Gábor, a Green Energy Investment Forum programigazgatója. „A zöld technológiák fejl?désével, és a hagyományos energiatermelés költségszintjének várható emelkedésével egyre költséghatékonyabbak lesznek ezek az alternatív termel? egységek, így a fajlagos támogatási igényük, megfelel? szabályozási környezet esetén a jöv?ben csökkenni fog.” – tette hozzá a szakért?.

Európa számos országában m?ködik kötelez? átvételi támogatási rendszer, amelyek mintáként szolgálhatnak Magyarország számára, ám a KPMG óva int „az automatikus másolástól”, hiszen az egyes országok adottságai meglehet?sen különböz?ek nem csak az energiaforrás-potenciál tekintetében, hanem az energiapiacok érettsége, a hálózatok kiépítettsége és fejlettsége, valamint a felhasználók energiatudatosságát tekintve is. A jól m?köd?, sikeres támogatási rendszerek több lábon állnak, vagyis a kötelez? átvétel mellett beruházási és adókedvezményekben is részesülhetnek a társadalmilag kívánatos beruházások. A kötelez? átvételi rendszer hatékony ösztönz? eszköz új beruházások megvalósításához, de tipikus hibája lehet a túltámogatás.

„Európában továbbra is megvan a szándék a támogatási rendszerek bizonyos mérték? harmonizációjára, és mivel a régióban Lengyelország és Románia is a bizonyítvány-alapú támogatási rendszert alkalmazza, megfelel? mérték? regionális piac-összekapcsolás esetén, hosszabb távon, akár Magyarország is megfontolhatja a váltást. Addig azonban, amíg az energiapiacaink nem kell?en érettek és likvidek, vélhet?en a kötelez? átvételi támogatási rendszer lesz a f? csapásirány” – véli Kovács Csaba.

forrás: gazdasagiradio.hu

Egyszer?ség, kiszámíthatóság, átláthatóság – ezek mentén képzelik el a szakemberek a készül? új megújuló energiaforrásokra vonatkozó szabályozási rendszert.

Az új megújuló és alternatív energiaforrásokból el?állított h?- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszernek (METÁR) összhangban kell lennie a korábban elfogadott megújuló Nemzeti Cselekvési Terv célkit?zéseivel, csak így tudja Magyarország elérni az uniós vállalását; amely szerint 2020-ra az ország teljes energiafogyasztásának 14,65 százalékát megújuló energiaforráson termelje meg. A Green Energy Investment Forum szerintelkerülhetetlen, hogy átmenetileg emelkedjenek a végfogyasztói árak az új zöld kapacitások rendszerbe állítása miatt, ám hosszú távon – megfelel? szabályozási környezetben, a technológiák fejl?désével – csökkenhet az alternatív energiatermelési technológiák támogatási igénye.

Az eddig nyilvánosságra került szakmai munkaanyag szerint az új szabályozás számos pontjában orvosolhatja a korábbi kötelez? átvételi és támogatási rendszer (KÁT) hiányosságait. A KÁT-ot felváltó új támogatási rendszer, a METÁR – amelyben f? elemként megmarad a kötelez? átvétel és az energiaár-támogatás – csökkentheti a korábbi befektetési kockázatokat, valamint javíthat azon a bizonytalan befektetési környezeten, amelyben a piaci szerepl?k eddig tevékenykedtek.

Fontos, hogy a szabályozó hatóság folyamatosan nyomon kövesse és értékelje a támogatási rendszer m?ködését, és a piaci szerepl?kkel, felhasználókkal együttm?ködve dolgozza fel a tapasztalatokat. Továbbra sem ismertek azonban a konkrét átvételi árak, amelyek alapvet?en meghatározzák az új beruházás-ösztönzési rendszer sikerességét – mondta Kovács Csaba, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadó csoport új igazgatója, a Magyar Energia Hivatal korábbi elnökhelyettese.

Az új támogatási rendszernek a régió többi országában alkalmazott szisztémához képest is versenyképesnek kell lenni, mert a megújuló Nemzeti Cselekvési Tervben vállalt célok teljesítéséhez jelent?s – befektet?barát környezetben mozgósítható – magánt?kére lesz szükség. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a zöld technológiák jelent?s része gazdaságilag jelenleg nem versenyképes a hagyományos tüzel?anyagokat használó berendezésekkel szemben, ezért a támogatásukat – a versenyhátrány költségét – a felhasználók és/vagy az adófizet?k fizetik meg.  Ennek mértéke függ egyéb tényez?k mellett a nagykereskedelmi árak alakulásától is.

„Ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos célszámot, az el?ttünk álló évtizedben a végfogyasztói árak folyamatos, de moderált, egyszámjegy? emelésére lesz szükség, máskülönben nem teremt?dik meg a fedezet az új zöld kapacitások támogatására” – emelte ki Patkó Gábor, a Green Energy Investment Forum programigazgatója. „A zöld technológiák fejl?désével, és a hagyományos energiatermelés költségszintjének várható emelkedésével egyre költséghatékonyabbak lesznek ezek az alternatív termel? egységek, így a fajlagos támogatási igényük, megfelel? szabályozási környezet esetén a jöv?ben csökkenni fog.” – tette hozzá a szakért?.

Európa számos országában m?ködik kötelez? átvételi támogatási rendszer, amelyek mintáként szolgálhatnak Magyarország számára, ám a KPMG óva int „az automatikus másolástól”, hiszen az egyes országok adottságai meglehet?sen különböz?ek nem csak az energiaforrás-potenciál tekintetében, hanem az energiapiacok érettsége, a hálózatok kiépítettsége és fejlettsége, valamint a felhasználók energiatudatosságát tekintve is. A jól m?köd?, sikeres támogatási rendszerek több lábon állnak, vagyis a kötelez? átvétel mellett beruházási és adókedvezményekben is részesülhetnek a társadalmilag kívánatos beruházások. A kötelez? átvételi rendszer hatékony ösztönz? eszköz új beruházások megvalósításához, de tipikus hibája lehet a túltámogatás.

„Európában továbbra is megvan a szándék a támogatási rendszerek bizonyos mérték? harmonizációjára, és mivel a régióban Lengyelország és Románia is a bizonyítvány-alapú támogatási rendszert alkalmazza, megfelel? mérték? regionális piac-összekapcsolás esetén, hosszabb távon, akár Magyarország is megfontolhatja a váltást. Addig azonban, amíg az energiapiacaink nem kell?en érettek és likvidek, vélhet?en a kötelez? átvételi támogatási rendszer lesz a f? csapásirány” – véli Kovács Csaba.

Wu Yin, a Kínai Országos Energiahivatal igazgatója szeptember 25-én egy vidéki ülésen elmondta, hogy az utóbbi öt évben a világon a legtöbb energiát Kína termelte. Kína a felhasznált energiának 90%-át saját maga állítja el?.
Wu Yin elmondta, hogy jelenleg a kínai áramgenerátorok termel?kapacitása a világon a második helyen áll, ugyanakkor Kína a világ legnagyobb áramfogyasztója. A víz-, az atom-, és a szélenergia, valamint az újrahasznosító energia termelése is jól fejl?dik Kínában.
Wu Yin tájékoztatása szerint az elmúlt öt évben felújították a kínai energiatermel? berendezéseket, több környezetvédelmi intézkedést vezettek be az energiatermelésben.

forrás: hungarian.cri.cn

Vélemény, hozzászólás?