Pénteken írják alá a világ vezet?i a Párizsban kötött klímaalkut, de ahhoz hogy életbe is lépjen, minden országnak el kell végeznie egy házi feladatot. Különösen Amerikának és Kínának.
Versenyfutás zajlik a párizsi klímamegállapodás hatályba léptetése és az amerikai elnökválasztás között.
Április 22-én pénteken, a Föld napja alkalmából New Yorkban találkozik 150 ország képvisel?je, hogy hivatalosan is aláírja a klímaváltozás megfékezésér?l szóló, tavaly decemberben kötött egyezményt.
Bár sok állam a legmagasabb szinten képviselteti magát – Magyarországról Áder János államf? utazik – az esemény tulajdonképpen csak formaság.
Az egyezmény érvénybe lépése szempontjából ugyanis nem ez számít, hanem a ratifikáció, azaz, hogy az államok a saját jogrendjükbe iktassák a Párizsban vállaltak teljesítését.
A New Yorki találkozó célja leginkább a politika lendület fenntartása, hogy ne haljon el a téma a migráció, az amerikai elnökválasztás, a Dél-kínai-tengeren zajló fegyverkezési verseny es egyéb más, aktuális kérdés mellett.
Barack Obama amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államf? (Fotó: MTI/EPA/Erik S. Lesser)
A párizsi egyezmény akkor lép hatályba, ha két feltétel egyszerre teljesül. Legalább 55 országnak kell ratifikálnia azt, és ezeknek az országoknak a világ üvegházhatású gázkibocsátásának minimum 55 százalékát kell lefedniük.
A történet két megkerülhetetlen szerepl?je az USA és Kína, amelyek közösen a világ kibocsátásának több mint harmadáért felelnek.
El?deikkel ellentétben Barack Obama és Hszi Csin-ping hajlanak a jóváhagyásra, a két vezet? március 31-én kijelentette: mihamarabb, még az idén elindítják hazájukban a folyamatot.
Az id? csakugyan sürget, hiszen Obama az év végén leadja hivatalát, és ha republikánus elnök követi – Donald Trump vagy Ted Cruz – akkor könnyen lehet, hogy a párizsi egyezmény is Kiotó sorsára jut.
Kiotót az USA ugyan aláírta, de kés?bb kihátrált alóla, és így az egyezmény érdemi kibocsátás-csökkentést nem tudott kikényszeríteni.
A két republikánus jelölt többször is állította, hogy a klímaváltozás „kamu”, „nem létezik” és „meteorológiai adatok nem támasztják alá”, s?t, hogy „azt csak a kínaiak találták ki, hogy az amerikai ipar versenyképességét aláássák”.
A demokrata jelöltek ugyanakkor várhatóan továbbvinnék Obama klímabarát politikáját, de a párizsi megállapodást tet? alá hozó „klímadiplomaták” nem erre alapoztak.
Úgy fogalmazták meg a dokumentumot, hogy azt az amerikai elnök maga is érvénybe léptethesse, ne kelljen hozzá a republikánus többség? szenátus jóváhagyása, ami szinte biztosan elutasítaná azt.
További biztosíték, hogy Obama jóváhagyását, hiába sztornózná a következ? elnök, utóbbi döntés csak négy év múlva lépne életbe.
Az USA ratifikálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy Kína is elkötelezze magát. A két legnagyobb kibocsátó részvétele nélkül pedig a megállapodás gyakorlatilag értelmét veszti.
Forrás: hirado.hu
