Újszilváson már tíz évvel ezelőtt felfigyeltek a napelemekben rejlő fejlesztések fontosságára.
– 2007-ben kezdtük meg a napelemekkel kapcsolatos beruházásainkat, a fejlesztések pedig a mai napig tartanak… – avatott be az energetikai beruházás részleteibe Petrányi Csaba újszilvási polgármester, akitől azt is megtudtuk, akkoriban nem lakossági igény ösztönözte a napelemek telepítését.
Petrányi Csaba újszilvási polgármester a megtermelt energiamennyiséget mutatja
Fotós: Mészáros János
– Annak idején önkormányzati kezdeményezéssel indult útjára a projektünk, mely egyelőre nem a lakosság fogyasztását elégíti ki, hanem az önkormányzat teljes intézményrendszerének energiaellátását, valamint a település közvilágítását segíti – részletezte az előnyöket a vezető, aki úgy véli, a közeljövőben a lakossági napenergia-felhasználás is szélesebb körű támogatást kaphat majd.
A polgármester elégedett az eddig elért eredményekkel.
– Összességében beváltotta a hozzáfűzött reményeket ez a típusú rendszer, azonban néhány dolgot még tökéletesíteni kell, például az áramszolgáltatással összefüggő kérdésekben – tette hozzá, de megtudtuk azt is, napenergiai megoldásai miatt korábban magas szintű elismerésben is részesült már a Pest megyei község.
A Neumann János Egyetem szolnoki Gazdálkodási Karán is hasznosítják a napenergiát. Megfelelő időjárás esetén a napelemtáblák sok energiát megtermelnek
Fotós: Csabai István
A Jászságban is fontos szerep jut a napenergiának. Megyénk egyik legkisebb településén, az alig 800 lakosú Jászágón egymás után, jórészt pályázati támogatás nélkül, rendre magáncégek beruházásaiban épültek naperőművek.
Ez idő szerint már három – összességében több tízezer négyzetméteres területen – erőmű kezdte meg a működését és termeli folyamatosan az áramot.
Mint azt Mozsár Lászlóné polgármester elmondta, egyrészt magas a napsütéses órák száma a kistelepülésen, ez lehetett az egyik oka, hogy a falut választották a fejlesztések helyszínéül.
Másrészt pedig jó együttműködést sikerült kialakítani a beruházó, illetve a kivitelező vállalkozásokkal. Nem mellékes szempont az sem, hogy a település rendelkezett szabad, értékesíthető és bérbe adható területekkel.
– Egy olyan kistelepülés, mint a miénk nem bővelkedik saját bevételi forrásokban – jelentette ki.
– A zöldenergiát termelők pedig – mivel a cégek telephelyeként jelenik meg az erőműveknek helyet adó település – iparűzési adót fizetnek be a község kasszájába – mondta. A faluban egyébként két darab, egyenként közel ötszáz kilowatt teljesítményű, illetve egy kisebb, mintegy 55 kilowatt teljesítményű erőmű működik.
Jól dolgozik a Jászágó határában álló naperőműpark – mutatja Tősér László tanyagondnok
Fotós: Banka Csaba
– Nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről sem, hogy az érintett, esetenként beruházóként, valamint kivitelezőként is tevékenységet folytató kft. társadalmi felelősségvállalása részeként folyamatosan támogatja a helyi civil szervezetek működését, ráadásul hozzájárul a falu rendezvényeinek megvalósításához is – tette hozzá.
Szélerőművek is dolgoznak
A magyar villamosenergia-rendszer 2015. évi területi adatai szerint térségünk mellett Hajdú-Bihar, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyére koncentrálódik a napenergia-termelés döntő hányada.
Az elemzés nem tartalmazza a háztartási méretű kiserőművek adatait, felhívja azonban a figyelmet a szélerőművek jelentőségére. Az ilyen típusú erőművek termelőkapacitásának java szinte kizárólag Győr-Moson-Sopron, kisebb részt Veszprém és Vas megyére összpontosul.
A keleti országrészben egyébként előkelő helyen áll megyénk, azonban jócskán vannak még kiaknázatlan lehetőségek az energiafelhasználás ezen területén is.
Megtízszereződött a termelés
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal statisztikái arra is rávilágítanak, hogy 1955 után az egyes erőművek energiahordozó-felhasználása óriási mértékben nőni kezdett.
Ám ezzel együtt – feltehetően a technológiai fejlődés és a folyamatosan szigorodó környezetvédelmi előírások hatására – a nagyerőművek légszennyezési adatai 1990 óta javulást mutatnak, s bár az ezredforduló környékén újra emelkedő szén-dioxid-szennyezettséget mérhettek a szakemberek, mára ismét csökkenést tapasztalhatunk.
Egyébként érdekesen alakultak az erőművek bruttó villamosenergia-termelésének adatai is: a 2015. évi termelés éppen tízszerese az 1950-ben mértnek.
Forrás: szoljon.hu
