Közeledik a szénkorszak vége – Több ezer munkahely szűnhet meg Magyarországon

Share Button

Óriási kihívás előtt áll az európai szénszektor, miután nagyrészt a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés csökkentésének erősödő szándéka, valamint a termelő egységek elöregedése miatt a ma az unióban működő szén-, illetve lignittüzelésű erőművek kétharmadát le kell majd állítani 2030-ig. A folyamat a magyarországi iparágat is érinti, az Európai Bizottság becslése szerint ezért a jelzett időpontig több ezer állás szűnhet meg Magyarországon. Mint más területeken is, az energiaátmenet azonban itt is lehetőséget is jelent: a korábban az iparágban dolgozók megélhetésének további biztosítására – és a kieső áramtermelés legalább részbeni pótlására – a Bizottság kutatása szerint pedig az egyik legjobb megoldást a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és szélenergia kínálja.

Az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökkent az európai széntermelés és -felhasználás, a bányák bezárása és a szénerőművek villamosenergia-termelésből való kivonása következtében. A folyamat pedig folytatódik, miután az EU a szén-dioxid- és egyéb, az egészséget is károsító szennyezőanyag kibocsátásának további csökkentését, illetve egy megújuló energiaforrásokon, innováción ls digitalizáción alapuló energiauniót tervez. A konkrét célszám a kibocsátás 40 százalékos mérsékléséről szól 2030-ig, az 1990-es szinthez képest.

Mindez elsősorban a legszennyezőbb fosszilis energiahordozóval üzemelő szenes erőműveket (és bányákat) érinti majd, amelynél a földgáz is jóval kevésbé piszkos energiaforrásnak számít. Az Európai Unióban jelenleg húsz országban működnek széntüzelésű erőművek, a legtöbb, 53 Németországban. Magyarországon három szén-, illetve lignit tüzelésű erőmű működik, a Mátrai Erőmű, az Oroszlányi Hőerőmű, valamint a Tatabányai Hőerőmű, továbbá két lignitbánya a Mátra- és a Bükkalján. (A Mátrai Erőmű 2025-ig, a Tatabányai és az Oroszlányi erőművek 2020-ig rendelkeznek energiahivatali engedéllyel a termelésre.) Az elmúlt években több régi szénerőmű működését földgáz-, illetve biomassza-üzemre állították át (például a Kispesti Erőművet vagy a Dorogi Hőerőművet), vagy bezárták (például az Inotai Hőerőművet).

Európai Bizottság JRC

Az Európai Unió villamosenergia-termelésének még mindig mintegy 15 százalékát a szén biztosítja. A megújulók (a vízenergiát nem számítva) csak 2017-ben haladták meg a lignit, illetve a barna és feketeszén súlyát az áramtermelésben. A jelenleg működő erőművek kétharmadát azonban be kell majd zárni 2030-ig. Magyarországon a ma még működő három szenes egység mindegyikét be kell majd zárni 2030-ig jelen állás szerint. Magyarország ugyan egyelőre számít a lignitre és szénre is energiamixében, így a következő években még stratégiai szerepe lehet például a Mátrai Erőműnek is a hazai energiastratégiában, és bár az ország még nem jelölt ki céldátumot a szén kivezetésére, mint más országok (lásd az alábbi ábrát), de kérdés hamarosan mindenképpen napirendre kerül. Környezetvédelmi és egészségi szempontból ez jó hír, hiszen ezáltal vélhetően csökken például az évente több ezer halálesetért felelőssé tett szállópor-szennyezés, ugyanakkor az állások megszűnése miatt szociális kihívást is jelent.

Agora Energiewende/Sandbag

Az EU területén működő szénerőművek összesen 53 ezer, a szénbányák pedig 185 ezer embert alkalmaznak, közvetve pedig további mintegy 2015 ezer ember megélhetése függ a szén értéklánctól. Magyarországon közvetlenül körülbelül 2500, közvetve pedig további közel 5000 állást biztosít az iparág. Kivezetésük tehát ilyen tekintetben is jelentős társadalmi, gazdasági hatással lesz Európára. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által 2018 augusztusában nyilvánosságra hozott jelentés szerint a gyakran ma még államilag támogatott bányák és erőművek bezárása 2030-ig összességében mintegy 160 ezer munkahely megszűnését eredményezheti az EU-ban. A tanulmány kitér Magyarországra is, ahol szerinte Észak-Magyarországon ezer-háromezer, a Közép-Dunántúlon pedig kevesebb mint ezer állást veszélyeztet a szén kivezetése.

Európai Bizottság JRC

A korábban a széniparban dolgozók megélhetésének további biztosítására a legjobb lehetőséget az infrastruktúra-fejlesztések, az alternatív energiaforrások terjedésének elősegítése, átképzési programok indítása, k+f beruházások támogatása, valamint a helyi gazdaság diverzifikálása jelenti az Európai Bizottság kutatóközpontja szerint, vagyis e téren a helyi és országos politikának is nagy szerepe van. Az EU ebből a célból alapította meg az Átalakuló Szénrégiók kezdeményezést (Coal Regions in Transition), illetve a szén kivezetéséhez kapcsolódóan uniós források is igénybe vehetők.

Amellett, hogy a kieső termelést is képesek legalább részben pótolni, a megújuló energiaforrások már csak azért is kézenfekvő lehetőséget jelentenek számos érintett országban és régióban, mert jó nap- és szélenergia adottságokkal rendelkeznek. Ilyen régió egyebek mellett az észak-magyarországi is, ahol nem csak a nap-…

Európai Bizottság JRC

, de a szélenergia kiaknázás adottságai is jók – hívja fel a figyelmet a dokumentum.

Európai Bizottság JRC

A bányák és erőművek leállítását rendkívül átfogó és óvatos tervezésnek kell megelőznie, hiszen a leépítések nagyobb régiókat is sokkszerűen érhetnek. A leginkább érintett országok a jelentés szerint Bulgária, Csehország, Németország, Görögország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország – márpedig nem egyben már most is magas munkanélküliséggel küzdenek a szénrégiók.

Németországban idén veselkedtek neki a kivezetés megtervezésének, első lépésként egy, a feladat elvégzésére kijelölt testület felállításával. A német helyzet egyébként jól jelzi a probléma összetettségét: miután az ország a tiszta, de a fukusimai nukleáris katasztrófa miatt elutasított atomenergia kivezetése mellett kötelezte el magát, a kétségtelenül gyorsan terjedő megújulók mellett a meglehetősen szennyező lignit- és szénerőművi kapacitásokra is kénytelen támaszkodni. Így történhetett meg, hogy a közelmúltban egy erdőt veszélyeztető lignitbánya-bővítés körül alakult ki vita a német közbeszédben. Közben pedig, részben az atom, részben a szén tervezett kivezetése, részben a megújulók ingadozó termelésének kiegyenlítésére a kevésbé szennyező, legjobban szabályozható földgáz beszerzése sem problémamentes, amit Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének Németország orosz energiafüggőségre tett erős megjegyzései is jeleznek.

Forrás: portfolio.hu